A bírói döntések alkotmánybírósági felülvizsgálatának terjedelme a német és magyar gyakorlatban¹

| Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző:
Zakariás Kinga főtanácsadó, Alkotmánybíróság; egyetemi adjunktus, PPKE-JÁK

Absztrakt

Az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok közötti kapcsolat központi kérdése a bírói döntés alkotmánybírósági felülvizsgálata terjedelmének problémája. A felülvizsgálat terjedelme arra ad választ, hogy mi a felülvizsgálat tárgya, és azt milyen mélységben vizsgálja az Alkotmánybíróság. A magyar szakirodalom mindezidáig nem dolgozott ki differenciált fogalmi keretet, ezért jelen tanulmányban arra törekszem, hogy egy összehasonlító jogi elemzés keretében – a német szakirodalomban kidolgozott fogalmi keretekből kiindulva – beazonosítsam a bírói döntés alkotmánybírósági felülvizsgálata terjedelmének dogmatikai kereteit. A felülvizsgálat alapja az alkotmánykonform értelmezés kötelezettsége [Alaptörvény 28. cikk], ezért elsősorban az ezen kötelezettséget számonkérő határozatok tükrében vizsgálom, hogy mi a felülvizsgálat tárgya. Az Alkotmánybíróság ezen túlmenően felülvizsgálja a jogértelmezés és jogalkalmazás helyességét is, ezért az elemzés kitér arra, hogy mi a felülvizsgálat tárgya ezekben az esetekben. Az alkotmánybírósági gyakorlat elemzése nem képzelhető el az arra reflektáló szakirodalom vizsgálata nélkül, ezért a tanulmány külön alcím alatt értékeli a gyakorlat kritikáját.

Kulcsszavak: alkotmánybírósági felülvizsgálat terjedelme, Alaptörvényben biztosított jog, alkotmánykonform értelmezés kötelezettsége, arányossági teszt, konkuráló alapjogi pozíciók kíméletes kiegyenlítése, önkényesség tilalma

I. Bevezetés

Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja nyolc évvel ezelőtt német mintára bevezette a bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszt. Ez lényeges változást jelentett az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok kapcsolatában. A bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz eljárás keretében a német Szövetségi Alkotmánybíróság és a magyar Alkotmánybíróság is a jogerős bírói döntést vizsgálja felül, és alaptörvény-ellenesség esetén semmisíti meg, ezzel visszautalva az ügyet a rendes bírósághoz. A bírói tevékenység a per jogerős lezárására irányul, így ez az alkotmánybírósági hatáskör már csupán emiatt is szükségképpen feszültséget okoz az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok viszonyában.[2] Ezért fontos tisztázni az alkotmánybírósági felülvizsgálat terjedelmének kérdését.[3]

A bírói döntések alkotmánybírósági felülvizsgálatának terjedelme a német szakirodalomban a több évtized alatt kikristályosodott uralkodó álláspont szerint az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok hatáskörének elválasztásával összefüggésben felmerülő kérdés.[4] Erre utal a probléma megnevezése is: Prüfungskompetenz (vizsgálati hatáskör),[5] „Kontrollbefugnis” (ellenőrzési jogkör)[6]„Kompetenzabgrenzung” (hatáskör elhatárolás).[7] Ezzel szemben van olyan álláspont miszerint a felülvizsgálat terjedelmének kérdése nem szűk értelemben vett eljárásjogi kérdés, hanem az alkotmányjog „egyszerű jogba” való kisugárzásához kapcsolódó anyagi jogi kérdés. Ezért – ezen álláspont szerint – ez a kérdés nem az alkotmányjogi panaszok befogadása során merül fel, hanem az érdemi vizsgálat során. A fenti álláspont képviselői is elismerik azonban, hogy a probléma megoldása szorosan kapcsolódik az alkotmánybíráskodás és rendes bíráskodás viszonyához, tehát azt befolyásolja egy tág értelemben vett eljárásjogi szempont.[8]

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes írást az Alkotmánybírósági Szemle nyomtatott változatában olvashatja el. Előfizetni a folyóiratra itt tud.

 


[1] A tanulmány az Alkotmánybíróság és a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával a német Szövetségi Alkotmánybíróságon töltött 2019. június–júliusi hospitálás eredményeként készült.

[2] Pokol Béla szerint a feszültség oka sokkal mélyebb, mégpedig az, hogy az alkotmánybíráskodás generális jellege és az alkotmánybírák általános jogász szerepe áll szemben az európai felsőbírák specializálódott bírói szerepével és szakosodott ismeretanyagával. POKOL Béla: Generális bíráskodás versus specializált bírósági rendszer. Az alkotmánybíráskodás egy dilemmájárólJogelméleti Szemle 2014/2, 226–243., 237.

[3] A német alkotmánybírósági gyakorlatban és a szakirodalomban eltérő terminust használnak a bírói döntések és a törvények felülvizsgálatának terjedelmére: az előbbire alapvetően a „Prüfungsumfang” (felülvizsgálat terjedelme) kifejezést, az utóbbira a „Kontrolldichte” (ellenőrzés mélysége) kifejezést. Klaus SCHLAICH – Stefan KORIOTH: Das Bundesverfassungsgericht. Stellung, Verfahre, Entscheidungen (München: C. H. Beck 2018) 215.

[4] Wolf-Rüdiger SCHENKE: Verfassungsgerichtsbarkeit und Fachgerichtsbarkeit (Heidelberg: C. F. Müller 1987) 28–29.; Kwang-hyun CHUNG: Zur Nützlichkeit der Urteilsverfassungsbeschwerde. Eine rechtsvergleichende Betrachtung u. a. aus koreanischer Perspektive (Seoul: Hamkemannubi 2012) 258.

[5] Hans-Jürgen PAPIER: „Spezifisches Verfassungsrecht” und „einfaches Recht” als Argumentationsformel des Bundesverfassungsgerichts, in: Christian STARCK (szerk.): Bundesverfassungsgericht und Grundgesetz. Festgabe aus Anlaß des 25 jährigen Bestehens des Bundesverfassungsgerichts. Verfassungsgerichtsbarkeit I. (Tübingen: J. C. B. Mohr 1976) 432–457, 435.; Michael BENDER: Die Befugnis des Bundesverfassungsgerichts zur Prüfung gerichtlicher Entscheidungen. Zur Bedeutung der Grundrechte für die Rechtsanwendung (Heidelberg: C. F. Müller 1991) 65.

[6] Ralf ALLEWELDT: Bundesverfassungsgericht und Fachgerichtsbarkeit. (Tübingen: Mohr Siebeck 2006) 20.

[7] ALLEWELDT: Fachgerichtsbarkeit 20.

[8] SCHLAICH – KORIOTH: Bundesverfassungsgericht 215.