Absztrakt
A tanulmány arra vállalkozik, hogy összefoglalja és elemző módon bemutassa az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény hatályba lépését követő, a gyermeki és szülői jogokat érintő joggyakorlatát. A tanulmány azokat a 2012. január 1-jét követően hozott alkotmánybírósági döntéseknek tekinti át, amelyekben az indítványozók eredményesen hivatkoztak az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (2) bekezdésben foglalt Alaptörvényben biztosított jogokra. Eredményes hivatkozásnak a bemutatásra kerülő alkotmánybírósági határozatok szempontjából a szerző azt tekinti, ha az Alkotmánybíróság az indítványban felhívott említett alaptörvényi rendelkezésekkel összefüggésben – annak kimenetelétől függetlenül – érdemi vizsgálatba bocsátkozott. Az így vizsgált alkotmánybírósági határozatokat a tanulmány az indítványozói jogosultság, a gyermeki és szülői jogok dogmatikai alapvetései, így különösen ezen alapjogok tárgya és tartalma mentén mutatja be, valamint kitér arra is, hogy a különböző tárgyú ügyekben felmerülő egyes alkotmányjogi problémák alapján az Alkotmánybíróság miként határozza meg a vizsgált alapjogok védelmi körét és korlátozásuk alkotmányos határait.
Kulcsszavak: a gyermekek mindenek felett álló érdeke, a gyermekek védelemhez való joga, a gyermekek gondoskodáshoz való joga, a szülők neveléshez való joga, állam helyettesítő védelme, többpólusú jogviszony
I. Bevezetés
A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény számos rendelkezése hozható összefüggésbe a gyermeki jogokkal, a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényre juttatásával, amelyek közül külön is kiemelést érdemel az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése, ami kifejezetten és közvetlenül határozza meg a gyermeki jogok védelmének alkotmányos keretét. Az Alaptörvény 2025. április 15-től hatályos tizenötödik módosítása következtében az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „[m]inden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”[2] A módosítás indokolása rögzíti, hogy a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemének, valamint a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának védelme olyan alapvető jog, amely más, az Alaptörvényben biztosított alapvető joghoz képest – az élethez való jogot ide nem értve – is kiemelt jelentőségű és mint ilyen, ezzel arányos védelmet élvez. Az Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdése szerint pedig a szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
[1] Az Alkotmánybírósági Szemle Szerkesztősége által létrehozott Alapjogi Kutatócsoport 2023-ban célul tűzte ki az alkotmánybírósági eljárásokban hivatkozott alapjogok gyakorlatának átfogó feltérképezését. Lásd Zakariás Kinga – Németh Ágnes: Az Alkotmánybíróság alapjogvédő gyakorlata az Alaptörvény hatályba lépése óta – a számok tükrében, Alkotmánybírósági Szemle 2023/2, 35. Az Alapjogi Kutatócsoport által végezett kutatás szerint 2024 végéig bezárólag összesen 26 érdemi döntésben vizsgálta az Alkotmánybíróság az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (2) bekezdését, amellyel a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz, valamint a szülők neveléshez való joga az eredményesen hivatkozott alapjogok sorrendjében a 13. helyen áll. A két alapjog elválasztására a kutatási eredmények számszerűségét tekintve azért nem volt lehetőség, mert mind az indítványokban, mind az alkotmánybírósági határozatokban ezen alapjogokra gyakran egymással átfedésben hivatkoztak. Mivel a kézirat lezárására 2025 év végén került sor, ezért a kutatásba bevontam azt a 2025-ben hozott további 2 alkotmánybírósági határozatot is, amelyekben az Alkotmánybíróság érdemben vizsgálta az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (2) bekezdésén alapuló indítványi elemeket.
[2] Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének utolsó mondata az Alaptörvény kilencedik módosításával 2020. december 20. napjától hatályos. E módosítás indokolása szerint az Alaptörvény módosításával az alkotmányozó az államra további intézményvédelmi kötelezettséget hárított, vagyis a jogalkotónak olyan jogszabályi környezetet és intézményrendszert megalapozó szabályokat kell kialakítania, amelyek garantálják a gyermek születésétől fogva megváltoztathatatlanul fennálló önazonosságának megőrzését, illetve megóvását.