Absztrakt

A közjogi érvénytelenség a román alkotmányjogi szakirodalom számára alapvetően és szinte kizárólag egy gyakorlati, technikai kérdés, amely az alkotmánybírósági normakontrollhoz kötődik és amely keretében az Alkotmánybíróság a törvény tervezetének ellenőrzésekor a törvényhozás formai, eljárási szabályai­nak tiszteletben tartását vizsgálja. Elméleti szempontból azonban a közjogi érvénytelenség egy fogalmilag sokkal összetettebb jogintézmény, mely a jogállamisággal és az alkotmányos demokráciával van szerves összefüggésben. Jelen tanulmány néhány elméleti fogalommagyarázaton túlmenően a román Alkotmánybíróság gyakorlatában megjelenő, a közjogi érvénytelenséget előidéző, kiváltó okokat, eseteket, az ezekkel kapcsolatos elvi észrevételeket mutatja be.

Kulcsszavak: közjogi érvénytelenség, formai alkotmányellenesség, törvényhozási eljárás, előzetes és utólagos normakontroll, jogállamiság, alkotmányos demokrácia

I. Bevezetés

A közjogi érvénytelenség kifejezés, mint önálló alkotmányjogi fogalom és jogintézmény, nem használatos a román alkotmányjogi szakirodalomban, pontosabban szűkebb, kizárólag alkotmányi eljárásjogi értelmezésben, mint formai alkotmányellenesség jelenik meg.

Az kétségtelen, hogy a közjogi érvénytelenség, mint jelenség, mint tényszerűen megállapítható jogi helyzet létezik, mégpedig abban a konkrét formában, mely szerint az a törvény, amelyet a Parlament a jogalkotási eljárás alkotmányi és törvényi szabályainak figyelmen kívül hagyásával fogad el, azt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilváníthatja. Következésképpen a közjogi érvénytelenség lényegében az alkotmánybírósági normakontroll keretében, az alkotmányellenesség egy speciális, eljárásjogi eseteként értékelhető.

A román alkotmányjogi szakirodalomból megítélésem szerint hiányzik, mégpedig a létező jelenség és meglehetősen bőséges alkotmánybírósági esetgyakorlat ellenére, a közjogi érvénytelenség fogalmának átfogó, széleskörű konceptuális meghatározása, megalapozása. A szakirodalom kizárólag mint eljárásjogi elemet, mint a törvény elfogadásához köthető külső formai elemek megsértését, és ebből következő alkotmányellenességét vizsgálja.^[1]

A román Alkotmánybíróság^[2] tehát bőséges ítélkezési gyakorlattal rendelkezik a témában, de számára az, amit közjogi érvénytelenségnek nevezünk, sokkal inkább technikai jellegű kérdésként jelenik meg, amit az joggyakorlat során kialakult szóhasználatban az indítványt „külső kritikái”-ként fogalmazott meg.

Ugyanakkor bármennyire is tekinthető a normakontroll eljárás szempontjából inkább egy technikai kérdésnek, amennyiben megállapításra kerül ezen „külső kritikák” megalapozottsága, a következménye meglehetősen súlyos, hiszen a törvény egésze lesz alkotmányellenes.

Ebből adódóan, éppen a következmény súlyossága teszi/tenné szükségessé a nagyobb alkotmányjogi vagy akár azon túli (törvényalkotás-technikai, jogszociológiai, vagy éppen politológiai) többszempontú interdiszciplináris megközelítését és elemzését a kérdésnek. A magam részéről, jelen tanulmányban a közjogi érvénytelenségre vonatkozóan a román alkotmánybírósági gyakorlat által kikristályosított néhány elvi megállapítást, konkrét esetet és alkotmányossági tesztet ismertetek.

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes írást az Alkotmánybírósági Szemle nyomtatott változatában olvashatja el. Előfizetni a folyóiratra itt tud.

^[1] A közjogi érvénytelenség fogalmát jellemző és meghatározó módon a kérdéssel alapszinten foglalkozó egyetemi tankönyvek említik, miközben monográfiák, illetve e témával kapcsolatos önálló tanulmányok nem készültek. Példaként említhető: Silviu Gabriel Barbu – Andrei Muraru – Valantina Bărbăteanu: Elemente de contencios constitutional (Az alkotmánybíráskodás alapjai), (Bukarest: C.H. Beck 2021); Ion Deleanu: Institutii si proceduri constitutionale în dreptul român si dreptul comparat (Alkotmányos intézmények és eljárósok a román és az összehasonlító jogban), (Bukarest: C.H. Beck 2016); Tudorel Toader – Marieta Safta: Curs de contencios constitutional (Jegyzet az alkotmánybíráskodásról), (Bukarest: Hamangiu 2017).

^[2] A román Alkotmánybíróság általános jellemzőiről, feladat- és hatásköréről részletesebben lásd: Varga Attila, A nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülése a román alkotmánybírósági esetgyakorlatban, Acta Humana 2019/3, 92–97., Varga Attila: A román alkotmánybíráskodás jellemzői, Fundamentum 2020/2-3. 76–80.