https://doi.org/10.59851/absz.2026.1.3
Absztrakt
Az Alaptörvény szövege a magánszférához való jog tekintetében megváltozott a korábbi Alkotmányhoz képest. Az Alaptörvény egyrészt kiemelte a személyiségvédelem köréből és különálló rendelkezésekben szabályozta a magánélet szabadságához való jogot (magánszférához való jogot) és az információs önrendelkezési jogot (személyes adatok védelméhez való jogot). Másrészt az alapjogok szükségességi-arányossági tesztje alapján (általános jogkorlátozási klauzula) történő korlátozhatóságával szemben az emberi méltóság sérthetetlenségét írja elő. Ezen túlmenően az Alaptörvény – az általános jogkorlátozási klauzula mellett – speciális jogkorlátozási klauzulák beemelésével hangsúlyozza az emberi méltósághoz való jog és a magánszférához való jog védelmének fontosságát a kommunikációs alapjogokkal (véleménynyilvánítás szabadsága és gyülekezési jog) szemben. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatályba lépését követően arra törekedett, hogy összeegyeztesse a korábbi Alkotmányon alapuló gyakorlatát az Alaptörvény szövegének változásával, ez azonban a magánszférához való jog értelmezése során nem sikerült maradéktalanul, ami álláspontom szerint – a dogmatikai alapok tisztázatlansága miatt – a gyakorlat következetlenségéhez vezetett.
Kulcsszavak: magánszférához való jog, magán és családi élet, kapcsolattartás, otthon nyugalma, jó hírnév
Summary – The right to privacy in the case law of the Constitutional Court
The text of the Hungarian Fundamental Law has changed with regard to the right to privacy compared to the previous Constitution. On the one hand, the Fundamental Law has removed the right to freedom of private life (right to privacy) and the right to informational self-determination (right to protection of personal data) from the scope of personality protection and regulated them in separate provisions. On the other hand, whereas fundamental rights may be restricted on the basis of a necessity and proportionality test (see the general clause on the restriction of rights), the Fundamental Law stipulates the inviolability of human dignity. Furthermore, in addition to the general clause on the restriction of rights, the Fundamental Law has emphasised the importance of protecting the right to human dignity and the right to privacy against the fundamental rights of communication (freedom of expression and the right of assembly) by incorporating special limitation clauses. Following the entry into force of the Fundamental Law, the Constitutional Court sought to reconcile its previous case law based on the former Constitution, with the changes in the text of the Fundamental Law; however, this has not been fully achieved in the interpretation of the right to privacy, which, in my view – due to the lack of clarity in the dogmatic foundations – has led to inconsistencies in the practice.
Keywords: right to privacy, private and family life, contact rights (visitation), quiet enjoyment of the home, good reputation
[1] Az Alkotmánybírósági Szemle Szerkesztősége által létrehozott Alapjogi Kutatócsoport 2023-ban célul tűzte ki az alkotmánybírósági eljárásokban leggyakrabban hivatkozott alapjogok gyakorlatának átfogó feltérképezését és egy koherens fogalmi rendszer meghatározását. Ld. Zakariás Kinga – Németh Ágnes: Az Alkotmánybíróság alapjogvédő gyakorlata az Alaptörvény hatályba lépése óta – a számok tükrében, Alkotmánybírósági Szemle 2023/2. 35. A szerző jelen tanulmánya ehhez a kutatáshoz kapcsolódik.