Absztrakt
A tanulmány célja az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésére vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat összefoglalása. A gyakorlat bemutatása révén látható, hogy az Alkotmánybíróság milyen vizsgálati módszert követ a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog megsértését kifogásoló indítványok esetén, illetve melyek a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog azon részjogosítványai, amelyek sikerrel hivatkozhatók az Alkotmánybíróság előtt. Mindazonáltal az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése terén érvényesülő alkotmánybírósági gyakorlat áttekintése azért is szükséges, mert a modernkor kihívásai a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog részjogosítványai körének további bővülését vetítik előre, amelynek elengedhetetlen lépcsőfoka a gyakorlat jelen állapot szerinti összegzése.
Kulcsszavak: alkotmányjogi érvelés, tisztességes hatósági eljáráshoz való jog, részjogosítványok
I. Bevezetés
A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog a közigazgatási perekkel összefüggésben az egyik leggyakrabban hivatkozott alapjogsérelem.[1] Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése hivatkozhatóságának érdemi előfeltétele, hogy az adott bírósági eljárást megelőzően valamely közhatalmi jogkörben eljáró hatóság eljárására kerüljön sor, hiszen a bírósági eljárások tisztességességét az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése alapján kifogásolhatják az indítványozók, ily módon a XXIV. cikk (1) bekezdése kifejezetten a bírósági eljárást megelőző hatósági eljárással összefüggésben értelmezhető érdemben. A tanulmányban részletesen bemutatom a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog gyakorlatát, amely során alapvetően az Alkotmánybíróságnak – az Alaptörvény alapján a tanulmány elkészültéig hozott – érdemi határozataira támaszkodtam, hiszen a visszautasító végzések – érdemi vizsgálat hiányában – jellemzően csekély mértékben tartalmaznak érdemi megállapításokat az alapjog tartalma tekintetében. A tanulmány célja az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésére vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat összefoglalása, ezáltal az Alkotmánybíróság ezen alapjog körében érvényesülő vizsgálati módszereinek, az alapjog részjogosítványainak feltérképezése, amely vélhetően segítséget nyújt a jogkereső közönség számára az indítványok jobb tartalmi kidolgozásához.
[1] Az Alkotmánybírósági Szemle Szerkesztősége által létrehozott Alapjogi Kutatócsoport 2023-ban célul tűzte ki az alkotmánybírósági eljárásokban hivatkozott alapjogok gyakorlatának átfogó feltérképezését. Ld. Zakariás Kinga – Németh Ágnes: Az Alkotmánybíróság alapjogvédő gyakorlata az Alaptörvény hatályba lépése óta – a számok tükrében, Alkotmánybírósági Szemle 2023/2, 35. Az Alapjogi Kutatócsoport kutatása szerint 2024 végéig bezárólag összesen 47 érdemi döntésben vizsgálta az Alkotmánybíróság az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését, amellyel a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog az eredményesen hivatkozott alapjogok sorrendjében a 11. helyen áll.