1. Bevezetés
Jelen írásban áttekintő értékelésre vállalkoztunk.[1] Arra a kérdésre szeretnénk választ adni, hogy az Alaptörvény hatálybalépése óta az Alkotmánybíróság milyen szerepet kapott, és milyen szerepet vállalt magára az alapvető jogok magánjogi (horizontális) érvényesítése körében. Milyen elveket dolgozott ki az Alkotmánybíróság arra, hogy az egyes eljárások, különösen az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz[2] körében mit vizsgál a befogadhatóság körében és az érdemi vizsgálat során, és milyen elvek alapján dönt arról, hogy megsemmisítéssel vagy alkotmányos követelmény kimondásával be kell avatkoznia a magánjogi jogviták elbírálásába az alkotmányos jogok érvényesítése érdekében. Az alapvető jogok horizontális hatálya Magyarországon 2014-ben került kimondásra a 8/2014 (III. 20.) AB határozatban.
Valamely Alaptörvénybe foglalt jog horizontális hatálya azt jelenti, hogy arra magánjogi jogviszonyban is hivatkozni lehet. Közvetett horizontális hatályról van szó, ha a felek közvetlenül nem alapíthatnak jogot alapjogi rendelkezésekre, azokat kizárólag az alkalmazandó jogszabály értelmezésekor kell figyelembe venni. Közvetlen horizontális hatály esetén ellenben az alapjogi rendelkezésekre közvetlenül lehet hivatkozni a bíróság előtt, a bíróság az alkotmány rendelkezésére alapíthatja az ítéletet.
A jogfejlődés eredményeként a magánjogi szabályozás tárgya és az alapvető emberi jogok egyaránt jelentős fejlődésen mentek keresztül.[3] Az alkotmányjogi és a magánjogi jogfejlődés mögött hasonló célok találhatóak. A történelmi fejlődés eredményeként láthatóvá válik, hogy az alkotmányban foglalt vagy aszerint értett alapvető emberi jogok egyre nagyobb jelentőséghez jutnak a horizontális, magánjogi jogviszonyokban is.[4]
Az Alaptörvény hatálybalépése, azaz 2012. január elseje óta számos tanulmány foglalkozott azzal, hogy a bevezetett, az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panasz, az Alaptörvény 28. cikke, illetve általában is az Alkotmánybíróság új hatáskörei, és új pozicionálása hogyan változtatta meg az alapvető jogok magánjogi érvényesítését a bírói gyakorlatban.[5]
[1] A tanulmány elkészítéséhez nyújtott segítséget és az értékes megjegyzéseket köszönjük Mécs Jánosnak.
[2] A § szövege: „Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.”
[3] Ennek bemutatásához lásd: Sólyom László: A személyiségi jogok elmélete (Budapest: Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó 1983).
[4] Erről bővebben írunk “A Kiindulópont – a jogi konstrukció célja” részben.
[5] Orbán Endre: „A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panaszok tapasztalatai” Magyar Jog 2016/10., 577-588.; Vissy Beatrix: „A bírói döntések alkotmánybírósági felülvizsgálata mint a politikai hatalom korlátozásának eszköze?” in: Gárdos-Orosz Fruzsina – Szente Zoltán (szerk.): Jog és politika határán: Alkotmánybíráskodás Magyarországon 2010 után. (Budapest: HVG-ORAC 2015) 349-372.; Vissy Beatrix: „A valódi alkotmányjogi panasz legitimitása Hans Kelsen szemszögéből” Közjogi Szemle 8:(3) 35-41. (2015); Csehi Zoltán: „A német alkotmányjogi panasz hatása – biztató kezdetek a magyar gyakorlatban” Acta Universitatis Szegediensis – Acta Iuvenum 2016/2, 17-32.; Gárdos-Orosz Fruzsina – Lőrincz Viktor Olivér – Ződi Zsolt: „Egy új alkotmányjogi panaszeljárás (Abtv. 27. ) jelentőségének mérhetősége a bírósági és az alkotmánybírósági alapjogvédelem rendszerében” MTA LAW WORKING PAPERS 2017:(23) 1-24.; Bitskey Botond – Fröhlich Johanna – Gárdos-orosz Fruzsina – Rajos Krisztina: „Az egyes alkotmányjogi panasz eljárások különös szabályai: Az Abtv. 27. §-a szerinti panasz” in: Bitskey Botond – Török Bernát (szerk.) Az alkotmányjogi panasz kézikönyve. (Budapest: HVG-ORAC 2015) 186-201.; Chronowski Nóra: „Alkotmányjogi panasz és alkotmányvédelem” Fundamentum 2014/1-2, 91-95. Naszladi Georgina: „A német alkotmányjogi panasz hatása a hazai szabályozásra és az alkotmánybírósági joggyakorlatra” Jura 2014/1. 235-240.; Tóth J. Zoltán: „A »valódi« alkotmányjogi panasz használatba vétele: az Abtv. 27. §-a szerinti panasz első két éve az Alkotmánybíróság gyakorlatában” Jogtudományi Közlöny 69:(5) 224-238. (2014); Vissy Beatrix: „Támpontok a valódi alkotmányjogi panasz hatókörének megállapításához” Közjogi Szemle 7:(2) 40-46. (2014); Csehi Zoltán: “Valódi alkotmányjogi panasz és a magánjog lehetséges jövőjéről” Alkotmánybírósági Szemle 2013/1 126-130.; Gárdos-Orosz Fruzsina: „Az actio popularistól az alkotmányjogi panaszig: a magyar Alkotmánybíróság új hatáskörei” in Boóc Ádám – Fekete Balázs (szerk.) Il me semblait que j’étais moi-même ce dont parlait l’ouvrage: liber amicorum Endre Ferenczy (Budapest: Patrocinium Kiadó 2012) 118-133.; Vissy Beatrix: „Az individuális alapjogvédelem kilátásai az alkotmánybíráskodásban. Merre mutat az alkotmányjogi panasz iránytűje?” Magyar Közigazgatás 61:(2) 28-36. (2012); Tóth J. Zoltán – Térey Vilmos: „A bírói döntésekre is kiható alkotmánybírósági jogvédelem tapasztalatai (2012-2017)” Alkotmánybírósági Szemle 2017/2. 102-107.; Chronowski Nóra: „Az alkotmánykonform értelmezés és az Alaptörvény” Közjogi Szemle 2017/4. 7-15.; Szilágyi Emese: „Az Alkotmánybíróság az alkotmánykonform bírói jogértelmezésről – terítéken az Alaptörvény 28. cikke” Közjogi Szemle 2015/1. 66-68.; Téglási András: „Az alapjogok hatása a magánjogi viszonyokban az Alkotmánybíróság gyakorlatában az Alaptörvény hatálybalépését követő első három évben különös tekintettel a tulajdonhoz való jog alkotmányos védelmére” Jogtudományi Közlöny, 2015/3. 148-157.; Somody Bernadette – Szabó Máté – Szigeti Tamás – Vissy Beatrix: „Alapjogi igények, alapjogi szabályok: az alapjogi ítélkezés egy koncepciója” in Somody Bernadette (szerk.) Alapjogi bíráskodás – alapjogok az ítélkezésben (Budapest: L’Harmattan 2013)