Az egyesbírói eljárás
Absztrakt
Az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához évente nagy számban érkeznek alapjogi, illetve emberi jogi jogsértések kivizsgálását kezdeményező kérelmek, amelyek szűrésére mindkét bíróság sajátos – azonban számos ponton hasonló – módszert alakított ki. Jelen tanulmány a két bíróság egyesbírói eljárását veti össze ezen keresztül áttekintve az indítványok és kérelmek benyújtására vonatkozó tartalmi és formai követelményeket.
Kulcsszavak: Alkotmánybíróság, Emberi Jogok Európai Bírósága, szűrési mechanizmus, egyesbírói eljárás, egyesbírói visszautasító végzés, beadványok vizsgálata, kérelem elfogadhatósága, elfogadhatatlansági határozat, kérelmezői űrlap, határozott kérelem elemei, jogorvoslat kimerítése, határidő, névtelen kérelem, joggal való visszaélés, lényegileg azonos ügy, összeegyeztethetetlen kérelem, nyilvánvalóan alaptalan kérelem
I. Bevezetés
A tanulmány első része az előkészítő eljárást mutatta be, míg jelen tanulmány a két bíróság, a magyar Alkotmánybíróság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: Bíróság) egyesbírói eljárását hasonlítja össze.
A Bíróság szervezetére és működésére vonatkozó alapvető szabályokat az Egyezmény II. fejezete és a Rules of Court (a Bíróság Eljárási Szabályzata, a továbbiakban: Eljárási Szabályzat) tartalmazza. Az Alkotmánybíróság szervezetére és működésére vonatkozó szabályok az Alaptörvényben, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényben (a továbbiakban: Abtv.) és az Alkotmánybíróság Ügyrendjéről szóló 1001/2013. (II. 27.) TÜ határozatban (a továbbiakban: Ügyrend) találhatók. A Bírósággal kapcsolatos egyes elnevezéseknek nem mindig van széles körben használt magyar megfelelője, így a későbbiekben egyes elnevezések angolul szerepelnek, illetve a Bíróság munkatársai által használt magyar kifejezések kerülnek feltüntetésre.
Az egyesbírói eljárásban – az egyesbíró mellett – az Alkotmánybíróságon a főtitkárnak, míg a Bíróságon az ún. Non-Judicial Rapporteur-nek [a továbbiakban: NJR(s), akik magasabb beosztású, nagy tapasztalattal rendelkező ún. senior lawyerek] van fontos szerepe: ők azok, akik az elbírálásra alkalmatlan ügyeket az egyesbíró elé terjesztik. Az egyesbíró döntése az Alkotmánybíróságon minden esetben visszautasító végzés, míg a Bíróságon ún. inadmissibility decision (elfogadhatalansági határozat).
A bíróságok döntései főszabály szerint nyilvánosak, azokat közzé kell tenni. Ez alól azonban mindkét bíróság esetében kivételt képeznek az egyesbíró döntései, ugyanis azokat egyik bíróság sem teszi közzé, honlapjukon elérhetővé, így azok tartalmára csak az eljárási szabályokból következtethetünk.[2]
[1] Jelen tanulmány az Alkotmánybíróság Lábady Tamás ösztöndíjprogramja keretében készült, amelynek során a szerző három hónapot töltött 2018-ban az Emberi Jogok Európai Bíróságán kutatóként, ahol betekintést nyert a kérelmek feldolgozásának munkafolyamatába és a döntéshozatalba is. (A tanulmány lezárásának időpontja: 2019 márciusa.)
[2] Eljárási Szabályzat 33. szakasz (4) bekezdése és az Alkotmánybíróság Közzétételi Szabályzatának 4. § (1) bekezdése alapján.