Absztrakt

A tanulmány bemutatja az Alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabályi környezet változását a különleges jogrend alatt, összegzi a veszélyhelyzet alatti alkotmánybírósági eljárások jellemzőit és tapasztalatait, ismertetve az ügyforgalmi statisztikákat is. A veszélyhelyzeti jogalkotás, valamint jogalkalmazás alkotmányossági kontrollját elvégző érdemi döntések elemzésével bemutatja, hogy milyen sajátosságok figyelhetők meg az eljárásokban, a döntésekben, az alkalmazott alapjog-korlátozási tesztekben és jogkövetkezmények­ben az Alkotmánybíróság normál jogrendben történő működéséhez képest. A tanulmány választ keres arra is, hogy az alapjog-korlátozásnak különleges jogrend idején milyen korlátai vannak. Az Alaptörvény 54. cikkének tükrében pedig képet ad arról, hogy az Alkotmánybíróságra milyen szerep hárul a veszélyhelyzet idején és ennek a testület a 2020–2021-es pandémia során miképpen tett eleget.

Kulcsszavak: veszélyhelyzet, különleges jogrend, a hatalom korlátja veszélyhelyzet idején, eltérés az ügyrendtől, alapjogi tesztek, szükségesség-arányosság-alkalmasság, alapjogok felfüggesztése, alapjogok korlátozása

I. Bevezetés

A különleges jogrend az alkotmányos szabályozásban a „végszükség kategóriájának államszervezeti vetülete”,^[1] az államszervezeten kívülről érkező veszélyekkel szembeni, a normál jogrendtől eltérő szabályrendszer, amely a veszélyeztető helyzetek elhárítását célozza. A hatékonyság érdekében – bővített eszköztárral – az állami cselekvés alkotmányos kötöttségeit lazítja, de védelmet is biztosít egyben a „lazításokkal” való esetleges visszaélésekkel szemben.^[2] Az alkotmányok maguk adnak felhatalmazást a különleges jogrend idejére szólóan a szabályaiktól való eltérésre. Az alkotmányozó tehát eltérési lehetőséget biztosít „a hatalommegosztáson alapuló államszervezeti szabályokhoz képest annak érdekében, hogy a különleges jogrendet kiváltó okra reagálást követően az állam működése mielőbb visszaállítható legyen az általános szabályok szerinti rendszerre.”^[3]

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes írást az Alkotmánybírósági Szemle nyomtatott változatában olvashatja el. Előfizetni a folyóiratra itt tud.

^[1] „A különleges jogrend az alkotmányos szabályozás különös része, a békétől, általánosabban az állami működés általános szabályaitól eltérő időszakok bővített eszköztárú kezelésének joga. A fogalom célrendszere szerint egyrészt a végszükség kategóriájának államszervezeti szintű vetülete, másrészt egyfajta elrettentő eszköztár az alkotmányon alapuló rendszer stabilitásának biztosítása érdekében” 15/2020. (VII. 8.) AB határozat, Indokolás [48].

^[2] JAKAB András – TILL Szabolcs: Alkotmányvédelem – Különleges jogrend, in CSINK Lóránt – SCHANDA Balázs – VARGA Zs. András (szerk.): A magyar közjog alapintézményei (Budapest: Pázmány Press 2020) 1033–1072. TILL Szabolcs megfogalmazásában „a különleges jogrend az állami hatékonyság fenntarthatósága érdekében megvalósított, átmeneti időre szólóan eltérített szükségesség és arányossági normarendszer, a jogállamra vetített végszükség jellegű intézmény.

^[3] TILL Szabolcs: Különleges jogrend, in: JAKAB András – FEKETE Balázs (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia. ijoten.hu/szocikk/kulonleges-jogrend