https://doi.org/10.59851/absz.2026.1.7
Orbán Endre 2025-ben az ORAC Kiadó gondozásában megjelent, Az uniós jog jogesetalapú áttekintése – Az Európai Unió Bírósága és 120 jelentős döntése című könyve[1] a szerző korábbi kutatásait[2] kiszélesítve, átfogóan mutatja be az uniós jog működését az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban EUB vagy Bíróság) intézményi szerepvállalása felől közelítve a témakörhöz. A megközelítőleg 420 oldalas kézikönyv strukturáltan, világos dogmatikai alapokra helyezve ismerteti az EUB legfontosabb ítéleteit, rávilágítva az uniós esetjogban rejlő koherenciára. Az uniós jog esetjog szempontú feldolgozásával a kötet nem magával a módszerrel nyújt újdonságot, [3] hanem azáltal, hogy a klasszikus, angolszász típusú esetjogi tankönyv (casebook) [4] módszere alapján eljárva, kifejezetten a 120 legfontosabb bírósági ítélet köré építette fel a teljes uniós jogi dogmatika áttekintését. A kiválasztott jogesetek tekintetében a szerző egyrészt igyekezett megfelelő egyensúlyt találni a régebbi, klasszikus jogesetek és az aktuális ítéletek között, másrészt a többi tagállammal kapcsolatos ügy mellett megfelelő számú magyar vonatkozású döntést is feldolgozott. Ezenfelül az a szempont határozza meg a kötetet, hogy az egyes példákban ne csupán a jogesetek lényegi megállapításait ismertesse, hanem azok leírásán keresztül az ügyek tágabb kontextusát is bemutassa, ezáltal is segítve az ismertetett döntés megértését. Az uniós jog megértésének szempontjából meghatározó fogalmakat, jogintézményeket, elveket a kötet így kontextusba helyezi, kifejti, és a vonatkozó jogeseteken keresztül bontja ki.
Szerkezetét tekintve a 360 oldalas törzsszöveggel rendelkező kötet hat fejezetből áll, amelyekből az első és az utolsó fejezet kifejezetten a Bírósággal foglalkozik összesen 56 oldal terjedelemben, míg a többi négy fejezet az uniós jog ismertetésére vállalkozik a következő sorrendben tárgyalt tartalmi súlypontok mentén. Az EUB előtti eljárásokat, valamint az uniós jogot meghatározó jogértelmezési módszereket egy viszonylag rövid, 67 oldalas fejezet tárgyalja. Ezt követően egy jóval terjedelmesebb fejezet 127 oldalon keresztül a szerző által alkotmányos kérdésként kezelt témaköröket tárgyalja, nevezetesen az uniós jog közvetlen hatálya és elsőbbsége, a tagállami felelősség, az uniós jogforrástan és jogalkotás, az alapjogvédelem, az uniós polgárság és a diszkriminációtilalom. A belső piacot mindössze 88 oldalon ismerteti a kötet soron következő fejezete a négy alapszabadság mentén, míg az uniós versenyjogot egy ezt követő, rövidebb, összesen 23 oldalas fejezet mutatja be.
A fentiekben ismertetett fejezeti szerkezet tartalmi súlypontjaiból és arányaiból is jól látható, hogy a szerző az uniós jog átfogó áttekintése keretében az uniós jog természetére, a tagállami joghoz való viszonyára, valamint a Bíróság e kérdéskörökben betöltött szerepére, és ennél fogva magára a Bíróságra koncentrál. E tekintetben igazi erénye a kötetnek, hogy két fejezetben is bemutatja az EUB-t, annak történetét, funkcióit, intézményi felépítését, belső döntéshozatalának mechanizmusát, az előtte lefolytatható eljárásokat, továbbá a Bíróság saját szerepfelfogását. Ugyanis az uniós jog az európai integrációs célkitűzések megvalósításának elsődleges eszköze. Hatékonyságának immanens feltétele ennél fogva a tagállami jogrendszerekben való egységes és koherens érvényesülése, amelyből fakadóan kiemelkedő jelentőséggel bír az EUB többdimenzió – a jogalkalmazást, jogértelmezést és jogfejlesztést magában foglaló – funkciója. [5]
[1] Orbán Endre: Az uniós jog jogesetalapú áttekintése – Az Európai Unió Bírósága és 120 jelentős döntése. Budapest, ORAC Kiadó, 2025.
[2] Orbán Endre: Alkotmányos identitás az Európai Unióban. Budapest, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, 2020; Auer Ádám – Orbán Endre: Zárókő szerep az uniós alapjogvédelemben? Újabb fejlemények a német Szövetségi Alkotmánybíróságnak az uniós joghoz fűződő viszonyában. A felejtéshez való jog I-II. Jogtudományi Közlöny, 2020/9. 385–397.
[3] Számos alapmű, illetve tankönyv támaszkodik az uniós jog ismertetése során az EUB esetjog részletes elemzésére. Például: Gombos Katalin – Szirbik Miklós (szerk): Az Európai Unió joga – Jogi Szakvizsga Segédkönyvek. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2026: Várnay Ernő – Papp Mónika: Magyarázat az Európai Unió jogáról. Budapest, Wolters Kluwer, 2023; Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban – a Brexit után. Budapest, ORAC Kiadó, 2020. Más szerzők az EUB esetjogának egyes súlypontjaira koncentrálnak. Például: Osztovits András – Papp Mónika – Varjú Márton – Várnay Ernő (szerk.): Húsz év – húsz elvi jelentőségű határozat. A magyar bíróságok által az Európai Unió Bírósága előtt kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárások 2004–2024. Budapest, ORAC Kiadó, 2024.
[4] Az esetjogi tankönyvről a hazai alkotmányjogi oktatásban lásd Bodnár Eszter – Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (szerk.): Alkotmányos Tanok I. Budapest, HVG-ORAC, 2021. 15–38.
[5] Gombos Katalin: Bírói jogvédelem az Európai Unióban – Lisszabon után. Budapest CompLex, 2011.