https://doi.org/10.59851/absz.2026.1.4
Absztrakt
Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az információs önrendelkezés és az információszabadság a személy autonómiájának két, egymást kiegészítő feltétele. Bár egyaránt „adatokkal” kapcsolatosak, együttes, egy bekezdésben való szabályozásuk az Alaptörvényben korántsem magától értetődő: a személyes adatok védelméhez (az információs önrendelkezéshez) való jognak a kapcsolata sokkal szorosabb a magánszféra védelméhez való joggal, a közérdekű adatok nyilvánossága pedig elsősorban a véleménynyilvánítási szabadsághoz kapcsolható. Ennek megfelelően az információs szabadságjogok védelme alkotmánybírósági gyakorlatának bemutatására irányuló elemzés – ugyanabból a célból és módszertannal –, de két tanulmány keretében vizsgálja a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogokhoz (információs önrendelkezési jog, információszabadság) kapcsolódó alkotmánybírósági gyakorlatot. A tanulmányok célja, hogy az ügyek mentén formálódott, összetett, szerteágazó és egyben folyamatosan fejlődő gyakorlatot rendszerezett keretbe foglalják, és ezáltal elősegítsék annak jobb megértését, valamint hozzájáruljanak a gyakorlat egységének fenntartásához is. A tanulmányok az Alaptörvény hatálybalépését követően született, érdemi alkotmánybírósági határozatokra koncentrálnak, következtetéseiket azokból vonják le, a könnyebb áttekinthetőség és a gyakorlati alkalmazhatóság érdekében a vizsgált kérdéseket pedig számos, az Alkotmánybíróság gyakorlatából vett példával szemléltetik. Jelen tanulmány a személyes adatok védelmének alkotmánybírósági gyakorlatát mutatja be.
Kulcsszavak: információs önrendelkezési jog, személyes adat, különleges adat, adatkezelés, célhoz kötött adatkezelés, magánszféravédelem
Summary – The protection of freedom of information rights in the case law of the Constitutional Court I. The Protection of Personal Data
In the case law of the Hungarian Constitutional Court, informational self-determination and freedom of information have been regarded as two complementary conditions of individual autonomy. Although both rights concern “data”, their joint regulation within a single provision of the Hungarian Fundamental Law is by no means self-evident: the right to the protection of personal data (informational self-determination) is much more closely connected to the right to privacy, whereas the freedom of information is primarily linked to freedom of expression. Accordingly, the analysis of the Constitutional Court’s case law concerning the protection of information-related fundamental rights – pursuing the same objectives and applying the same methodology – examines in two separate studies the constitutional jurisprudence relating to the right to the protection of personal data and the right to access and disseminate data of public interest (informational self-determination and freedom of information). The purpose of these studies is to systematise the complex, diverse and continuously evolving body of case law that has developed through individual cases, thereby contributing to a better understanding of the relevant practice and to maintaining its coherence. The studies focus on substantive decisions of the Constitutional Court adopted after the entry into force of the Fundamental Law. Their conclusions are drawn from these decisions, and, in order to ensure greater clarity and practical applicability, the issues examined are illustrated through numerous examples taken from the Constitutional Court’s jurisprudence. The present study examines the Constitutional Court’s case-law concerning the constitutional protection of personal data.
Keywords: right to informational self-determination, personal data, special categories of personal data, data processing, purpose limitation, right to privacy
[1] Az Alkotmánybírósági Szemle Szerkesztősége által létrehozott Alapjogi Kutatócsoport 2023-ban célul tűzte ki az alkotmánybírósági eljárásokban leggyakrabban hivatkozott alapjogok gyakorlatának átfogó feltérképezését és egy koherens fogalmi rendszer meghatározását. Ld. Zakariás Kinga – Németh Ágnes: Az Alkotmánybíróság alapjogvédő gyakorlata az Alaptörvény hatályba lépése óta – a számok tükrében, Alkotmánybírósági Szemle 2023/2. 35. A szerző jelen tanulmánya ehhez a kutatáshoz kapcsolódik.