Version
Download504
Stock
File Size748.14 KB
Create Date2019. június
Döntvénytár 2019/1.

Tartalom

 

Alkotmányjog – Alapjogok

 

1/2019. (II. 13.) AB határozat
I. A véleménynyilvánításhoz való alapjog magában foglal a szóbeli vagy írásbeli kommunikáción túli, a tettleges véleménynyilvánítás körébe sorolható aktusokat is. Az alapjog a kommunikációt, a jellemzően politikai vélemény másokhoz való eljuttatását védi, annak megjelenési formájára tekintet nélkül.
II. Annak megítélése, hogy adott esetben a véleménynyilvánítás szabadságának hatálya alatt vizsgálandó, erős alkotmányos védelemre igényt tartó cselekményről, avagy vandalizmusról van-e szó, az egyedi tényállás elemei alapján az eljáró bíróságok feladata. E tekintetben jelentősége van annak, hogy a konkrét cselekmény mind a véleménynyilvánító személy szubjektív szándéka, mind az objektív értékelés szerint – legalább hipotetikusan – a nyilvánosság előtt értelmezhető közlés-e. [Alaptörvény IX. cikk (1) bek.; Fővárosi Törvényszék 23.Szef.27/2017/3. sz. végzése, Pesti Központi Kerületi Bíróság 8.Sze.8736/2017/2. sz. végzése]

4/2019. (III. 7.) AB határozat
I. Az Alaptörvény a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó kötelezettségből és az egészséges környezethez való jogból fakadó alkotmányos követelmény, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági hatáskör címzettje döntéshozatala során a környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szempontokat ne rendelje egyéb szempontok alá.
II. Az egészséges környezethez való jog, valamint az elővigyázatosság és a megelőzés elve, megerősítve a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joggal, azt az objektív követelményt támasztja a törvényalkotóval szemben, hogy kifejezett rendelkezésekkel szabályozza, miként szükséges megjeleníteni a hatósági döntés rendelkező részében a környezeti elem, természeti érték megóvására vonatkozó megállapítást. [Alaptörvény P) cikk (1) bek., XXI. cikk (1) bek.; 1995. évi LIII. tv. 66/A. §-a, 92. § (1a) bek., 110/A. § a) pont ae) alpontja és b) pont bb) alpont; 1996. évi LIII. tv. 38/A. §-a és 39. § (1) bek., 85. § (1) bek., 13. pontja; 2015. évi VI. tv. 29. § a)–b) és d)–i) pontjai; 2015. évi VIII. tv. 24. § (5) és (6) bek.; 71/2015. (III. 30.) Korm. r. 9. § (1) bek. c) és d) pontja, (2) bek. és (3) bek. a) pontja, 13. § (1) bek. c) pontja, (2) bek. és (3) bek. a) pontja, 17. § (1) bek. b) pontja, 20. § (1) bek. b) pontja és (2) bek., 22. § a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja, 23. §-a, 26. § (1) bek. b) pontja és (2) bek., 27. § (1) bek. b) pontja és (2) bek., 11–12. és 14. alcímei, 38. § (3)–(4) bek., 39–40. §-a és 3–4. és 10. mellékletei]

9/2019. (III. 22.) AB határozat
Az Alaptörvény a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogából egyértelműen következik, hogy az állam a közoktatás szabályrendszerének átalakításakor nem számolhat fel valamely, jelen esetben a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára szakmailag indokoltan biztosított kedvezményt anélkül, hogy ezzel egyidejűleg ne gondoskodna az érintettek számára más, a megszüntetett kedvezménnyel egyenértékű, valódi segítséget nyújtó könnyítésről. [Alaptörvény VI. cikk (1) bek., XI. cikk (1) bek., a XVI. cikk (1) bek., a XV. cikk (2), (4) és (5) bek.; 2017. évi LXX. törvény 21. § 4. pont, 19. §

3057/2019. (III. 25.) AB határozat
A bíróságoknak esetről esetre, a konkrét ügy összes körülményének gondos mérlegelésével kell megvizsgálniuk azt, hogy a tulajdonos előre hozzájárult-e a magántulajdonában álló, de a közforgalom számára, illetve közcélú használatra megnyitott terület gyülekezés helyszíneként történő használatához. E tekintetben más megítélés alá eshet az, ha a magántulajdonban álló ingatlanrész szabad ég alatt található vagy fedett; korlátlanul hozzáférhető vagy elkerített magánterület; illetve a közforgalom számára ellenőrzés, illetve korlátozás nélkül megnyitott vagy valamilyen funkcióra tekintettel működik nyitottan. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., VIII. cikk (1) bek.; 2018. évi LV. tv. 1. § (2) bek.]

 

Alkotmányjog – egyéb

 

3001/2019. (I. 7.) AB határozat
I. A köztársasági elnök által visszaküldött törvény újratárgyalása során az Alaptörvényből a köztársasági elnök észrevételeinek tartalmi megtárgyalása következik, ezt követően azonban az Országgyűlés – az eljárási garanciák keretei között – szabadon dönt arról, hogy milyen mértékben kívánja az elnöki észrevételeket megfontolni.
II. A sarkalatosság követelménye nem az egyes törvényekre, hanem kifejezetten szabályozási (törvényhozási) tárgykörökre vonatkozik. Ennek értelmében csak esetről esetre állapítható meg, hogy a sarkalatosság követelménye fennáll-e, és hogy a szabályozás mely elemeire terjed ki. Az Országgyűlésnek csak az Alaptörvényben kifejezetten előírt tárgykörben és részletességgel kell és lehet sarkalatos törvényt hoznia. A párttal való közvetett összefüggésre a sarkalatosság követelményét nem lehet kiterjeszteni. Még a közvetlen gazdálkodási összefüggés egyes elemei sem feltétlenül sarkalatosak. [Alaptörvény T) cikk, VIII. cikk (4) bek., 5. cikk (7) bek., 6. cikk (5) bek.; 1989. évi XXXIII. tv.; 2016. évi LXXIV. tv. 11/G. §, 15/A. §]

2/2019. (III. 7.) AB határozat
I. Az Alaptörvény R) cikk (1) bekezdése alapján az uniós jog magyarországi alkalmazhatóságának alapja az Alaptörvény E) cikke.
II. Az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdése alapján az Alaptörvény autentikus értelmezője az Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság értelmezését a más szerv által adott értelmezés nem ronthatja le, azt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmezése során tekintettel van az európai uniós tagsággal együtt járó, valamint a Magyarországot nemzetközi szerződés alapján terhelő kötelezettségekre.
III. A menedékjog megadása nem tekinthető a magyar állam alkotmányos kötelezettségének olyan nem magyar állampolgárral szemben, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve, azonban a menedékjogot az Országgyűlés az általa meghatározott anyagi és eljárásjogi szabályok mentén az ilyen személyek számára is biztosíthatja. [Alaptörvény E) cikk, XIV. cikk (4) bek., 24. cikk (1) bek.]

 

Büntetőjog és büntető eljárásjog

 

3030/2019. (II. 13.) AB határozat
Becsületsértési ügyben érintett személyek közügyekhez kapcsolódó tevékenységét érintő bírói döntésről szóló, videofelvétel formájában az interneten közzétett tudósítás, valamint az ehhez kapcsolódó kommentár – noha kétségtelenül együtt jár a becsületsértő kifejezések felidézésével – alkotmányos szempontból a védett szabad véleménynyilvánítás gyakorlásának körébe esnek, mert közzétételüknek körülményei az eseményről történő tájékoztatási célra és nem a sértett emberi mivolta elleni öncélú támadásra utalnak. [Alaptörvény I. cikk (3) bek., II. cikk, VI. cikk (1) bek.; Fővárosi Törvényszék 27.Bpkf.11.103/2015/2. sz. végzése, Pesti Központi
Kerületi Bíróság 22.Bpk.31.158/2015/3. sz. végzése]

3/2019. (III. 7.) AB határozat
I. A jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása törvényi tényállásának értelmezésénél és alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy az nem terjedhet ki az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét teljesítő, önzetlen, a tényállásban tiltott céllal összefüggésben nem álló magatartásokra.
II. Büntetőjogi törvényi tényállással szemben előterjesztett közvetlen alkotmányjogi panasz akkor fogadható be, ha egy új szabály olyan magatartást nyilvánít büntetendővé, amely a hatálybalépése előtt megengedett, törvényes volt, különösen, ha a büntetendővé nyilvánított magatartás közvetlenül valamely alapjog korlátozását jelenti. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., I. cikk (3) bek., VIII. cikk (2) bek., IX. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (4) bek.; 2012. évi C. tv. 353/A. §]

3046/2019. (III. 14.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság hatáskörébe a bírói döntés ellen irányuló alkotmányjogi panasz alapján is a büntetőeljárás átfogó, alkotmányos kereteinek a vizsgálata tartozik. [Alaptörvény II. cikk, XXIV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1)–(3) bek., (7) bek.; Kúria Bhar.I.1320/2015/47. sz. végzése]

 

Polgári jog és polgári eljárásjog

 

24/2018. (XII. 28.) AB határozat
Sérti a bírósághoz való fordulás jogát az, ha a Kúria felülvizsgálati ítéletében a keresetet akként utasítja el jogerősen, hogy az eshetőleges kereseti kérelem egyik elemét egyetlen bírói fórum sem bírálta el érdemben. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Kúria Pfv.III.21.285/2016/6. sz. ítélete]

6/2019. (III. 20.) AB határozat
Az a szabály, mely szerint a törvényben meghatározott fogyasztói kölcsönszerződés vagy egyes rendelkezései érvénytelenségének megállapítását − az érvénytelenség okától függetlenül − a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek − a szerződés érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánításának − alkalmazására is kiterjedően kérheti, az Alaptörvény jogbiztonsági klauzulája alapján védelmet élvező anyagi jogi jogviszonyokban nem idézett elő változást, ezért nem tekinthető az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése sérelmét okozó, visszaható hatályú szabályozásnak. [Alaptörvény B) cikk (1) bek.,
XXVIII. cikk (1) bek.; 2014. évi XL. tv. 37. §; Fővárosi Törvényszék 57.Pkf.638.942/2016/3. sz. végzése]

 

Munka és szociális jog

 

3024/2019. (II. 4.) AB határozat
A tisztességes eljáráshoz való jog követelményéből fakad, hogy a hatóságoknak a megváltozott munkaképességűeknek járó rehabilitációs ellátás összegének megállapításakor az állapotjavulást az eljárás során önállóan, az érintett személy egyedi helyzetére tekintettel kell vizsgálniuk, ennek során orvosszakmai szakértői vizsgálatot és bizonyítást kell lefolytatniuk. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 28. cikk; Kúria Mfv.III.10.065/2016/6. sz. ítélete; Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.2016/2015/5. sz. ítélete]

 

Közigazgatási és pénzügyi jog

 

23/2018. (XII. 28.) AB határozat
I. Sérti a tisztességes eljáráshoz fűződő jogot és ezért alaptörvény-ellenes az a bírósági mérlegelés, amely a jogszabály céljának vizsgálatát teljes mértékben és kifejezetten kizárja.
II. Megalapozhatja az állami szerv indítványozói jogosultságát a nemzetgazdaságban elfoglalt különleges és kiemelkedő jelentősége, valamint az, ha közvetve a magánfelek azon alkotmányosan védett alapjogi igényét érvényesíti, hogy jogvitájukat tisztességes eljárás keretében döntse el a bíróság. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 28. cikk; Abtv. 27. §; Kúria Kfv.I.35.676/2017/10. sz. ítélete]

25/2018. (XII. 28.) AB határozat
I. A bírói felülvizsgálat semmisségre korlátozása valójában jogorvoslat nélkül hagyja a relatív eljárási szabálytalanságokat és az anyagi jogi hibákat, amely a jogorvoslathoz való jogból, illetve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból együttesen levezetett azon követelmények jelentős korlátozását jelenti, melyek megkövetelik a jogorvoslat ténylegességét, érdemi jellegét.
II. A méltányossági jogkör gyakorlására alapított közigazgatási döntés sajátos jellege indokolhatja, hogy jogszabály kizárja a közigazgatási határozat bíróság általi megváltoztatásának a lehetőségét, azonban ez nem vonja feltétlenül maga után az érdemi vizsgálat lehetőségének kizárását is. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (7) bek.; 1997. évi LXXXIII. tv. 77. § (2) bek.]

3031/2019. (II. 13.) AB határozat
I. A jogalkotó szabadságában áll az adót az adótárgy sajátosságaihoz igazítani. Ez olyan adópolitikai kérdés, amely csak szélsőséges esetben eredményezi a megkülönböztetés tilalmának sérelmét. Más a helyzet azonban, ha nem az adótárgyak, hanem az adóalanyok (azaz személyek) között merül fel megkülönböztetés, ugyanakkor az ilyen ügyek is csak kivételes esetben szolgálhatnak alkotmánybírósági vizsgálat tárgyául.
II. Az Alkotmánybíróság előtti eljárás során nem annak van jelentősége, hogy a támadott ítélet ellentmondásban van-e a Kúria más ügyekben hozott ítéleteivel, hanem pusztán annak, hogy a támadott ítélet meghozatala során a bíróság az Alaptörvénnyel összeegyeztethető eredményre jutott-e. A bíróság értelmezése ugyanis nem vezethet az Alaptörvénnyel ellentétes eredményre, egyúttal nem hozhatja olyan helyzetbe az eljárásban résztvevő feleket, hogy a bíróság alaptörvény-ellenes értelmezése folytán szenvedjenek hátrányt. Ennélfogva a Kúria más ügyekben hozott ítéletei nem alkotmányossági mércét állítanak fel, hanem csupán azt támasztják alá, hogy a bíróság által értelmezett jogszabálynak létezik olyan értelmezése is, amely eltérő, az Alaptörvénnyel összhangban álló eredményre vezet. [Alaptörvény XV. cikk (1) bek., 28. cikk; 1990. évi C. tv. 52. §, Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.27.146/2017/5. sz. ítélete]

3033/2019. (II. 13.) AB határozat
A megismételt eljárásban az ítélkező bíró a Kúria utasításai szerint jár el, amely nem azt jelenti, hogy a Kúria megismételt eljárásra kötelező végzése kizárja az indítványozó jogorvoslati lehetőségét. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bek.; Kúria Kfv.V.35.127/2018/4. sz. ítélete]

5/2019. (III. 11.) AB határozat
I. Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése nemcsak alapvető jogként rögzíti a hatósági eljárások tisztességes intézéséhez való jogot, hanem alkotmányos kötelezettségként fogalmazza meg a döntések – törvényben meghatározottak szerinti – indokolással való ellátását is.
II. Az általános közigazgatási rendtartás hatálya alól ki nem vett eljárások esetében jogszabály az általános közigazgatási rendtartástól eltérő rendelkezést nem tartalmazhat, kizárólag kiegészítő jellegűt, annak azonban összhangban kell állnia az általános közigazgatási rendtartással, az Alaptörvény XXIV. cikkéből fakadóan pedig törvényi szinten kell e szabályokat megalkotni. [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek.; 2016. évi CXL. tv. 8. § (1) bek., 81. § (1) bek., 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet 9. § (4) bek.]

7/2019. (III. 22.) AB határozat
I. A védelemhez való joggal ütköző közigazgatási tanúvédelemnek nem kell a büntetőeljárási joggal mindenben egyező, teljes körű garanciákat biztosítani az ügyfelek számára.
II. A védelemhez való jog, illetve az ügyfelet megillető részvételi jogok megfelelően érvényesülnek, ha az ügyfeleknek már a közigazgatási eljárás során módjukban áll a velük szemben megállapítani tervezett tényállással kapcsolatban észrevételeik, kifogásaik előadása, további bizonyítási indítványok tétele, mindez azonban nem követeli meg, hogy az ügyfelek közvetlenül ellenőrizhessék a tanúk adatait, körülményeit.
III. A „védett tanúként” megjelenő eljárási résztvevők személyazonosságának feltárására irányuló ügyfél általi megnevezés nem szükséges és a tanút potenciálisan érő hátrányok miatt nem is arányos eszköze a zárt adatok nyílttá tételének, mivel a közigazgatási hatóságok számára a fizikai anonimitás eljárásbeli biztosításán kívül egyéb tanúvédelmi eszközök nem állnak rendelkezésre. [Alaptörvény VI. cikk (3) bek., XXIV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) és (3) bek.; 2004. évi CXL. tv. 54. § (4)–(6) bek.; Kúria Kfv.II.37.672/2015/28. sz. ítélete]

 

Alkotmányjogi panaszok befogadása

 

3009/2019. (I. 7.) AB végzés
Az esetleges hátrány bekövetkezése önmagában nem igazolja a jogi személy tulajdonosainak alapjogi érintettségét olyan jogszabályi rendelkezések vagy bírói döntés tekintetében, amely kizárólag a tőlük elkülönülő jogalanyisággal rendelkező jogi személy jogait érintik. [Abtv. 26. § (1) bek., 27. §, 51. § (1) bek.; 1952. évi III. tv. 233. § (1) bek.; 1991. évi XLIX. tv.]

3015/2019. (I. 7.) AB végzés
I. A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka által intézetparancsnoki intézkedésben rögzített házirend nem minősül közjogi szervezetszabályozó eszköznek, így annak alkotmánybírósági vizsgálatára nincs lehetőség.
II. A szabadságvesztés büntetés végrehajthatósága elévülésének megállapítása érdekében indított eljárásban a bíróság jogerős végzése az ügy érdemében hozott bírósági határozatnak minősül. [Abtv. 27. §]

3019/2019. (I. 21.) AB végzés
Önmagában az, ha egy ítélet valamely téves értelmezést tartalmaz, még nem teszi a döntést egyben alaptörvény-ellenessé is. [Abtv. 27. §]

3035/2019. (II. 13.) AB végzés
A sajtószabadság alanyi oldala a sajtót, az írott és elektronikus médiatartalom szerkesztőit, szerzőit védi az alaptörvény-ellenes állami beavatkozástól. Ha a panaszos a sajtószabadság korlátozását tartja indokoltnak, akkor nem ezen alapjog sérelmére, hanem a sajtószabadság korlátozásának alapjául szolgáló, konkuráló alapjog sérelmére kell hivatkoznia. [Alaptörvény IX. cikk (2) bek.; Abtv. 52. § (1b) bek. e) pont]

3044/2019. (III. 7.) AB végzés
A tárgyalási jegyzőkönyv kijavítása iránti kérelmet elutasító végzés nem érdemi döntés, illetve nem indít meg, illetve nem fejez be egy elkülönült bírósági eljárást, a végzés nincs az eljárás egészére mint folyamatra kihatással, ezért a bírósági eljárást befejező döntésnek sem minősül. [Abtv. 27. §]

3048/2019. (III. 14.) AB végzés
A pótmagánvádló (sértett) csak akkor hivatkozhat alappal egy büntetőeljárásban hozott felmentő ítélet alaptörvény-ellenességére, ha a bíróság az eljárás során a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát vagy a jogorvoslathoz való jogát sértette, illetve ha a bíróság a döntést az alapjog alaptörvény-sértő értelmezésére alapozta. [Abtv. 29. §]