Döntvénytár 2019/2.

Tartalom

 

Alkotmányjog – Alapjogok

 

21/2019. (VI. 26.) AB határozat
I. A bírói függetlenség nem terjed ki a jogszabályok megváltoztatására, ezért jogszabályt a bíróság nem egészíthet ki.
II. Ha minden választási kampány során elhangzó kijelenést, magatartást, kampány-szöveget annak megtévesztő voltára hivatkozva össze kellene és lehetne vetni a Ve. 2. cikk (1) bekezdés e) pontjával, az a teljes kampány-kommunikációt és ezáltal a politikai küzdelmet bírói kontroll alá helyezné. Ez pedig a kampányt formális jogalkalmazássá változtatná, ami sem nem észszerű, sem nem felelne meg a választási szabályok céljának. Ez az oka annak, hogy kampány során a véleménynyilvánítás szabadsága jóval szélesebb körű, mint más esetekben.
III. Választási eljárásban hosszadalmas bizonyítási eljárás nem folytatható le, a bizonyítás a kérelmezőt terheli, ezért a kifogásában nem bizonyított (vagy ellentmondásos) tényeket nem lehet a jelölő szervezet hátrányára értékelni. [Alaptörvény IX. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) és (7) bek.; Kúria Kvk.II.37.706/2019/4. sz. végzése]

3153/2019. (VII. 3.) AB határozat
Az egészséghez való jogból nem vezethető le olyan szabályozás kialakításának kötelezettsége, amely a munkahelyen külön-külön helyek kijelölését követelné meg a dohányzók, az elektronikus cigarettát fogyasztók és a dohányzást imitáló elektronikus eszközt használók számára. [Alaptörvény XV. cikk, XX. cikk; 2015. évi CCXXIV. tv; Abtv. 24. § (1) bek. és 37. § (2) bek.]

3167/2019. (VII. 10.) AB határozat
Önmagában az a tény, hogy valakitől közpénzekkel kapcsolatos tájékoztatást kértek, nem minősül az adatigénylés címzettjének a magánéletébe tartozó magántitoknak. Szintén nem eredményezi a magántitok védelméhez való jog sérelmét az érintettre vonatkozó információ továbbítása, ha az ahhoz hozzáférő harmadik személy a továbbított adatot már ismerte, ebben az esetben ugyanis az adat a harmadik személy vonatkozásában nem minősült titoknak. [Alaptörvény II. cikk, VI. cikk (1) bek., XIII. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek.; Abtv. 25. §; 2011. évi CXII. tv.]

23/2019. (VII. 18.) AB határozat
I. Közhatalmat gyakorló személy esetében önmagában a képmás védelme nem alapozza meg a sajtószabadság korlátozását. A képmásvédelem csak akkor lehet a sajtószabadság valós korlátja, ha a képmás közzététele – a felismerhetővé váláson túlmutatóan – valamilyen alapjog sérelmét vagy más alkotmányos érték sérelmét okozza.
II. Nem következik a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból, hogy a tárgyalás egészéről, annak minden mozzanatáról és minden résztvevőjéről meg lehetne osztani médiatartalmat.
III. Amennyiben valamely per közvetlen érintettjei nem kifogásolják a média tudósítását (ideértve a képi tudósítást is), akkor más személyek az igazságszolgáltatás rendjére hivatkozással sem kifogásolhatják sajtószabadság gyakorlását. [Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bek., XXVIII. cikk (1) bek.; Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.009/2018/4/II. sz. ítélete]

26/2019. (VII. 23.) AB határozat
I. A közéleti vita nemcsak a szűkebb értelemben vett politikai vitát jelenti, hanem valamennyi társadalmi jelentőségű kérdés megvitatása is ebbe a körbe sorolandó. Alkotmányosan az vizsgálandó, hogy az adott közlésnek van-e bármilyen köze egy adott közéleti vitához, illetve közszerepléshez. Amennyiben igen, akkor csak a kivételes esetekben igazolható a sajtó véleménynyilvánítási szabadságának a korlátozása.
II. Nem lehet hivatkozni az Alaptörvény VI. cikkének sérelmére, amennyiben a promóciós célból készült kép elkészítéséhez és megosztásához előzetesen hozzájárultak.
III. A magánélet védelméhez való jog és a sajtószabadság kollíziójának kérdésében a közhatalommal nem rendelkező, de a politikai életre hatással bíró személyek magánélete sem zárható ki teljes mértékben a közérdeklődésből, különösen, ha ez a nyilvánosság előtt zajlik, feltéve, hogy az erről készült tudósítás a közéleti vitához hozzájárul, és nem sérti az érintett jó hírnevét vagy becsületét [Alaptörvény II. cikk, VI. cikk (1) bek., IX. cikk (2) bek.; a Kúria Pfv. IV.21.039/2017/4. számú ítélete; a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.009/2018/4/II. sz. ítélete]

 

Alkotmányjog – egyéb

 

3154/2019. (VII. 3.) AB határozat
Alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárás során a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát sérti a bíróságok azon jogértelmezése, amely még nem létező jogszabályi kötelezettség megkövetelésével, azaz az elbírált időszakban még nem hatályos jogszabály alkalmazásával dönt az elítélt számára hátrányosan a kártalanítási igényről. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., XXIV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek.; Abtv. 27. §; Székesfehérvári Törvényszék 1.Bpkf.226/2017/2. sz. végzése]

24/2019. (VII. 23.) AB határozat
I. Annak megítélése, hogy a Határozati Házszabálynak megfelelően mely kérdésekben kérhető, a kivételes eljárás, illetőleg hogy félévente hány alkalommal lehetséges a kivételes eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazása, legfeljebb annyiban tekinthető az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó alkotmányjogi kérdésnek, amennyiben ezen rendelkezések valamely, az Országgyűlés működésére, illetőleg a jogalkotási eljárásra vonatkozóan közvetlenül az Alaptörvényből fakadó követelménnyel kerülnek ellentétbe.
II. Önmagában az a tény, hogy valamely jogszabály egy adott időben lehetőséget biztosít egy meghatározott állami támogatás igénybevételére, ezen lehetőség jogalkotó általi, jövőre nézve történő megszüntetése a támogatást bármely okból igénybe nem vett személyek számára alkotmányjogi értelemben nem értelmezhető a XIII. cikk (1) bekezdése hatálya alá tartozó tulajdoni várományként.
III. Az Alaptörvényben megfogalmazott államcélok, így például a XIX. cikk (1) és (2) bekezdése, illetőleg a XXII. cikk (1) bekezdése szerinti szociális jellegű államcélok a jogalkotót csak annyiban kötelezik, amennyiben nem alkothatnak az adott államcél megvalósulását kifejezetten ellehetetlenítő vagy azt akadályozó szabályozást. Az államcélokból azonban (szemben az Alaptörvényben nevesített jogosultságokkal) csak annyiban következik az adott államcél jogalkotással történő kifejezett biztosításának kötelezettsége, amennyiben ezt a jogalkotási kötelezettséget maga az Alaptörvény rögzíti. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., M) cikk (2) bek., I. cikk (3) bek., XIII. cikk, XV. cikk (1) és (2) bek., XXII. cikk (1) bek.; 1996. évi CXIII. tv.; 10/2014. (II. 24.) OGY határozat]

 

Büntetőjog és büntető eljárásjog

 

20/2019. (VI. 26.) AB határozat
Nem lehet a terheltre róni a hatóságok, bíróságok mulasztásának vagy a hatóságok, bíróságok által elkövetett hibáknak a következményeit, vagyis az eljárás megismétlését. [Alaptörvény B) cikk (1) bek.; 2017. évi XC. tv.]

3165/2019. (VII. 10.) AB határozat
I. Nem sérül a pártatlan bíróhoz való jog akkor, ha az előzetes letartóztatás kérdésében a vádemelést követően döntést hozó bíró az ügy érdemében is eljár.
II. Amennyiben az adott ügyben megállapítható, hogy a jogerős döntést olyan bírói tanács vizsgálta felül, amelyben egyetlen taggal szemben sem merült fel az adott kizárási ok, az Alkotmánybíróság úgy értékeli, hogy a felülvizsgálat következtében sor került a jogsérelem orvoslására. Az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntése sem vezetne ugyanis más eredményre, mint hogy egy olyan bírói tanács vizsgálja felül a kifogásolt határozatot, amelynek tagjaival szemben a kizárási ok nem áll fenn. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; 1998. évi XIX. tv.; Abtv. 27. §]

3168/2019. (VII. 10.) AB határozat
A bírói gyakorlatra történő hivatkozás sem járhat azzal a következménnyel, hogy az arra alapított bírósági határozat ellentétes legyen az Alaptörvény rendelkezéseivel, valamint az Alkotmánybíróság – mint az Alaptörvény egyetlen autentikus értelmezője – határozatával. [Alaptörvény XV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (4), (5), (6) és (7) bek., B) cikk (1) bek.; 1978. évi IV. tv.; 2012. évi C. tv.; Abtv. 25. §; Fővárosi Ítélőtábla 2.Beüf.10730/2018/3. sz. végzése; Fővárosi Törvényszék 28.Bpk.819/2018/6. sz. ítélete]

 

Polgári jog és polgári eljárásjog

 

3147/2019. (VI. 26.) AB határozat
A közpénzt felhasználó gazdálkodó szerv és természetes személyek közötti szerződéses kötelezettség előírása során a természetes személyre vonatkozó közérdekű, közérdekből nyilvános adatok terjesztésének korlátozását az üzleti titok védelme indokolhatja. [Alaptörvény VI. cikk (2) és (3) bek.; a Kúria Pfv.20.229/2016/7. sz. ítélete]

3149/2019. (VI. 26.) AB határozat
I. A mulasztás igazolásának feltételei keresetindítás esetén a bírói úthoz való jog korlátozása arányossága felől ítélhető meg. A vétlen mulasztás fennállta, vagyis hogy a fél önhibáján kívül mulasztotta el a keresetindítási határidőt és ezáltal eleshet a bírói úttól és ugyanakkor a jogérvényesítés elhúzódásának megelőzése a jogbiztonság érdekében azt a követelményt támasztja a bíróság elé, hogy mindig az adott ügy konkrét körülményeire figyelemmel, és ne automatizmusként bírálja el a mulasztás igazolására felhozott érveket.
II. Az igazolási kérelem elutasítása csak olyan esetben képezi alkotmányossági vizsgálat tárgyát, amikor a bíróság nem tartja be azt az alkotmányossági követelményt, azaz, hogy a jogbiztonságot és az egyén bírósági úthoz való alapjogát egyformán figyelembe kell vennie.
III. A jogi helyzetről való tájékozódás elhúzódása a jogbiztonság elvére tekintettel nem vétlen mulasztás, hanem a fél terhére eső körülmény. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 4/2003. PJE, Kaposvári Törvényszék 2.Mpkf.20.535/2017/2. sz. végzése]

3161/2019. (VII. 10.) AB határozat
I. Nemzetközi jogsegélykérelem esetén az információs önrendelkezési jognak az Infotv.-nek megfelelő nemzetközi szerződésen alapuló korlátozása nem ütközik az Alaptörvénybe.
II. Az act of State doktrína alapján egy állam bíróságai nem bírálhatják felül egy másik állam kormányzatának saját területén belül a hatásköreinek gyakorlása keretében hozott aktusait. A bíróságok azt ugyanakkor az adott eljárásra vonatkozó jogszabályi keretek között minden esetben vizsgálhatják, hogy a kérdéses aktus a doktrína hatálya alá tartozónak minősül-e, és ezáltal kizárásra került-e a felülbírálat lehetőségéből. [Alaptörvény VI. cikk (1) bek. és (3) bek., XXVIII. cikk, Q) cikk (3) bek.; 1997. évi LX. tv.; Kúria Pfv.IV.22.364/2016/5. sz. ítélete]

3164/2019. (VII. 10.) AB határozat
I. A kereset benyújtásához képest későbbi időpontban meghozott – polgári jogi jogügylet érvénytelenségére vonatkozó – kúriai jogegységi határozatok korábbi tényállásra alkalmazása nem minősül visszaható hatályú jogalkotásnak, így nem alaptörvény-ellenes.
II. A bíróságoknak nincs mérlegelési lehetősége abban a kérdésben, hogy a hatályban lévő jogegységi határozatot az adott ügyben alkalmazza-e, vagy sem. Az Alaptörvény és a Bszi. hivatkozott rendelkezései mérlegelést nem engedő módon írják elő, hogy a jogegységi határozatban foglalt jogértelmezést a bíróságoknak kötelezően alkalmazniuk kell.
III. A jogértelmezés a jogszabály eleve adott tartalmát tárja fel, és ezzel kapcsolatban a visszaható hatály nem értelmezhető. [Alaptörvény B) cikk (1) bek.; 3/2012. PJE határozat, 2/2016. PJE határozat; Kúria Pfv.I.21.711/2017/4. sz. ítélete]

3190/2019. (VII. 16.) AB határozat
I. A bíróság tartalmi vizsgálata során alkotmányos keretek között is juthat arra a következtetésre, hogy egy teljes dokumentum üzleti titok, vagy döntés-előkészítő jellegű, amennyiben értelmezéséből kitűnik, hogy nem formálisan az iratelvet alkalmazta.
II. A bíróságnak valamennyi kiadni kért dokumentumban szereplő adat tartalmát érdemben vizsgálnia kell, azonban adott esetben a vizsgálat módjáról saját hatáskörben, belátása szerint dönthet.
III. Az adatok megismerhetőségének korlátozása döntés-előkészítő jellegükre hivatkozással csak a döntés meghozataláig tart. Ezt követően főszabály szerint a nyilvánosság elv érvényesül, az üzleti titkokra vonatkozó speciális szabályok figyelembevételével. [Alaptörvény VI. cikk (2) bek.; 2011. évi CXII. tv.; Szekszárdi Törvényszék 13.Pf.20.706/2014/6. sz. ítélete]

 

Munka és szociális jog

 

3166/2019. (VII. 10.) AB határozat
A jogalkalmazás során a bíróságnak a jogszabályok szövegét az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmeznie. Az a jogszabályi értelmezés, amely egyenlőséget tesz a folyamatos biztosítási jogviszony és a fennálló foglalkoztatási jogviszony között, az Alaptörvénybe ütközne, mivel az nem következik a jogszabályból, sőt a jogszabály szövegét értelmetlenné tenné. [Alaptörvény
XIX. cikk (1) bek., XV. cikk (1) és (2) bek.; Abtv. 25. §; 1997. évi LXXXIII. tv. 39/A. § (1) bek.]

25/2019. (VII. 23.) AB határozat
I. Alkotmányos követelmény, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatására vonatkozó kérelem nem utasítható el akkor, ha az 1993. évi III. törvény 44/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátások igénybevétele hiányában is megállapítható, hogy az igénylő a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel a többi törvényi követelményeket teljesíti.
II. A tartós ápolást végzők időskori támogatása nem egyszerűen a jogalkotó által alkotmányos kötelezettség nélkül, szabadon biztosítható ex gratia jellegű ellátás, hanem az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése szerinti olyan ellátási formának tekinthető, mellyel az állam kifejezetten elismeri azt a jelentős társadalmi értékkel bíró, áldozatos ápolási, gondozási tevékenységet, melyet a szülők hosszú időn keresztül a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekük érdekében fejtettek ki.
III. Önkényes és ezáltal az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésével ellentétes az Szt. 44/A. § (1) bekezdésének az az értelmezése, amely kizárólag a törvényben nevesített ellátási formák valamelyikének korábbi igénybevételével tekinti igazolhatónak, hogy az igénylő legalább 20 éven át saját háztartásában ápolta, gondozta tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekét.
IV. Nyilvánvalóan önkényes az a szabályozás, amely nem teszi lehetővé a több tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek ápolására fordított időtartam egybeszámítását akkor, ha ennek eredményeként a szülő legalább 20 éven keresztül ápolta saját háztartásában tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekeit, és ennek következtében legalább 20 éven át szenvedett el jövedelem-kiesést. [Alaptörvény XV. cikk (1) bek., XIX. cikk; 1993. évi III. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pont ba), bb) alpontjai és (2) bek.]

 

Közigazgatási és pénzügyi jog

 

3150/2019. (VI. 26.) AB határozat
I. Nem vezethető le a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból az a követelmény, hogy a felülvizsgálati ellenkérelmet ugyanolyan szinten ismertesse a Kúria, mint a felülvizsgálati kérelmet, valamint az sem, hogy az ellenkérelem elutasítását részletesen indokolja.
II. Egyértelműen megállapíthatónak kell lennie a bírói döntésből annak, hogy a bíróság miért adott helyt vagy miért utasította el a felülvizsgálati kérelmet és döntött ennek megfelelően a kereset sorsáról. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Kfv.I.35.152/2017/6. sz. ítélete]

22/2019. (VII. 5.) AB határozat
I. A történeti alkotmányunk vívmánya az az elvi megkülönböztetés, amely az ítélkező tevékenységet elválasztotta a bíróságokra mint szervezetekre irányuló külső igazgatástól.
II. A bírósági szervezet függetlensége nem korlátlan, a bírósági szervezet az állam része, a bíróságok létesítése és fenntartása az állam feladata, vagyis a bíróságok működéséhez szükséges más hatalmi ágakkal való együttműködés (ide tartozik a szervezet létrehozása és a működés feltételeinek biztosítása).
III. Önmagában a miniszteri igazgatás nem sérti sem a hatalommegosztás elvét, sem a bírói függetlenséget. Sem a hatalommegosztás elvéből, sem a bírók függetlenségének követelményéből nem vezethető le ugyanis valamely igazgatási modell kötelező alkalmazása, sem pedig az, hogy szükségképpen a bírói hatalomnak kell minden igazgatási feladatot ellátnia. Mindaddig, amíg a miniszter igazgatási tevékenysége a szakmai működésre, vagyis az ítélkező tevékenységre nem gyakorol közvetlen befolyást, alaptörvény-ellenesség nem állapítható meg.
IV. Egy jogszabály hatálybalépésének elhalasztása nem akadálya az alkotmánybírósági eljárásának. [2018. évi CXXX. törvény, 2018. évi CXXXI. törvény; Alaptörvény B) cikk (1) bek., C) cikk (1) bek., T) cikk (3) bek.; XXVIII. cikk (1) bek., 25. cikk (5) bek., 26. cikk (1) bek.]

3191/2019. (VII. 16.) AB határozat
Nem eredményezi a visszaható hatályú jogalkotás sérelmét azon jogalkotói megoldás, hogy az átmeneti rendelkezés nem differenciál az anyagi jogi és az eljárásjogi rendelkezések között, hanem egységesen az anyagi jog alkalmazási körét kijelölő beszerzések, közbeszerzési eljárások, közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések időpontjához igazítja a hatályt. [Alaptörvény B) cikk (1) bek.; 2015. évi CXLIII. tv. 197. § (8) bek.]

 

Alkotmányjogi panaszok befogadása

 

3219/2019. (IX. 24.) AB végzés
Nem okoz értelmezési nehézséget, jogbizonytalanságot ha a ténylegesen is jogszabályban megjelenő, a jogalkalmazókra nézve kötelező, félre nem tehető előírásként, a megfelelő honlapokon közzétett formanyomtatvány útján történő benyújtást írják elő a kérelem (érdemi) elbírálásának feltételeként. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., 1997. évi CXLI. tv., Gyulai Közigazgatási
és Munkaügyi Bíróság 7.Kpk.27.044/2017/8. sz. végzése]