Tartalom
Alkotmányjog – Alapjogok
3240/2019. (X. 17.) AB határozat
I. Az Alkotmánybíróságnak a választási kampány szabad folyását védő gyakorlata és értelmezése nem jelenti azt, hogy a jelöltek bármilyen valótlan információt, állítást terjeszthetnek egymásról, vagy az igazságot elferdítő állításokkal, féligazságokkal a választókat szabadon megtéveszthetik. Hatásköri keretei között ezért ezek felett őrködhet az Alkotmánybíróság.
II. Nem vizsgálhatja a választási kampány etikai kérdéseit az Alkotmánybíróság, ez ugyanis a kampányban résztvevők felelőssége. Az alapjogilag védett szólásszabadság nem jelenti azt, hogy minden, nem jogellenes, hátrányos jogkövetkezményekkel nem járó lehetőséggel élni is kell
[Alaptörvény IX. cikk (3) és (4) bek.; Abtv. 27. §; Ve. 233. §; Győri ítélőtábla Pk.I.25.613/2019/3. sz. végzése]
27/2019. (X. 22.) AB határozat
I. Nem élvezhet automatikusan elsőbbséget a közérdek szolgálatában álló nemzeti vagyon esetében a jogosult tulajdonvédelme akkor, amikor a korlátozást más alapvető jog érvényesülése indokolja, s az alapvető jog érdekében történő korlátozás nem minősül aránytalannak.
II. A közérdek szolgálatára kötelezett nemzeti vagyon kezelésénél az alapvető jogok érvényesülését, s ekként a véleménynyilvánítási szabadság védelmét is kötelező megfelelően biztosítani
[Alaptörvény IX. cikk (1) bek., 38. cikk (1) bek., 2013. évi XXXVI. tv. 144. § (4) bek.]
3253/2019. (X. 30.) AB határozat
I. Az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdéséből, valamint XIX. cikk (1)–(2) bekezdéséből kizárólag az következik, hogy a jogalkotó külön intézkedésekkel segíti a fogyatékkal élőket és törekszik arra, hogy fogyatékosság (és az Alaptörvényben nevesített további speciális élethelyzetek) esetén az arra jogosultaknak támogatást nyújtson.
II. Nem következik és nem vezethető le az Alaptörvény rendelkezéseiből fogyatékkal élők meghatározott konkrét intézményben való elhelyezésre vonatkozó jogosultság, erre vonatkozó alanyi jog az Alaptörvényből nem olvasható ki
[Alaptörvény XV. cikk (5) bek., XIX. cikk (1)–(2) bek.; Abtv. 26. § (1) bek., 27. §; 1993. évi III. tv. 101. § (2) bek. b) pont; Debreceni Járásbíróság 8.P.20.036/2017/23. sz. ítélete és a Debreceni Törvényszék 1.Pf.21.367/2017/4. sz. ítélete]
3256/2019. (X. 30.) AB határozat
I. Gyermekeket nem lehet kampánycélokra felhasználni. Ha hivatalban lévő és a kampánnyal érintett (a választásokon jelöltként induló) polgármester vagy önkormányzati képviselő közfeladatának ellátása során nevelési-oktatási intézményben jelenik meg, vagy más módon, de nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt álló gyermekek részvételével zajló eseményen vesz részt, akkor a saját felelősségébe tartozik, hogy az esemény ne váljék a kampány, mint politikai tevékenység részévé.
II. Az indokolás tömörsége nem jelenti azt, hogy a bírói döntés az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit ne vizsgálta volna kellő alapossággal, és azt sem, hogy ezek értékeléséről a határozatában ne adott volna számot
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Abtv. 27. §; Ve. 233. §; Győri Ítélőtábla Pk.I.25.629/2019/6. sz. végzése]
30/2019. (XI. 4.) AB határozat
I. A közterület-használatról szóló jogszabályok alkalmazásánál a véleménynyilvánítási jogból fakadó alkotmányos követelmény, hogy választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezések és óriásplakátok elhelyezésére irányuló kérelemről észszerű időn belül, a törvényben meghatározott határidőben kell döntést hozni.
II. Biztosítani kell a jelöltek és jelölőszervezetek esélyegyenlőségét, mégpedig úgy, hogy legalább a közterület egy kijelölt részén az önálló hirdetőberendezések és óriásplakátok elhelyezése lehetővé váljék a kampányidőszakban.
III. Kampányidőszakban a véleményszabadsággal összemérhető súlyú okból tagadható meg az önálló hirdetőberendezések és óriásplakátok elhelyezésére irányuló kérelem teljesítése
[Alaptörvény IX. cikk (1) bek.; 2013. évi XXXVI. tv. 144. § (6) bek.]
3279/2019. (XI. 5.) AB határozat
Önmagában az, hogy jelölőszervezetek és jelöltek által választási kampányban közzétett választási plakátok egyes grafikai elemei önkormányzat által korábban alkalmazott reklám egyes elemeire emlékeztetnek (az arculati elemek megtévesztően hasonlóak), nem veti fel a választási elvek sérelmét mindaddig, amíg azonosítható, felismerhető a választási plakát közzétevője
[Alaptörvény IX. cikk (1) bek.; Fővárosi Ítélőtábla 32.Pk.50.036/2019/2. sz. végzése; Fővárosi Ítélőtábla 32.Pk.50.036/2019/2. sz. végzése]
3294/2019. (XI. 18.) AB határozat
A visszatartott illetmény kifizetése szempontjából az olyan hivatásos szolgálatot teljesítő személyeknek, akiknek a fegyelmi eljárása megszüntetése a szolgálati jogviszony megszüntetésén alapul, az olyan személyekkel azonosan való kezelése, akik a fegyelemsértést elkövetették, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát sérti, illetve ellentétes az ártatlanság vélelmének elvével
[a Kúria Mfv.II.10.510/2015/4. sz. ítélete, 1996. évi XLIII. törvény 107. § (2) bek. és 132. § (6) bek., Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bek., XXVIII. cikk (1) bek., Abtv. 27. §]
3296/2019. (XI. 18.) AB határozat
I. A jogai védelmére már nem képes elhunyt személyt az emberi méltósághoz való jog alapján halála után is megilleti az élete során megszerzett személyes és társadalmi megítélésének, így különösen az individualitásának, egyedi helyettesíthetetlen voltának kifejezésére és másoktól való megkülönbözetésére szolgáló saját nevének tisztelete.
II. A saját névhez való joggal az az értelmezés áll összhangban, amely az elhunyt személy államilag regisztrált, és életében ennek megfelelően viselt családi nevének elektronikus anyakönyvbe való rögzítéséhez vezet. Ennek érdekében a túlélő hozzátartozó is előterjesztheti a kérelmet.
III. A bíróságnak alkotmányos kötelezettsége, hogy az ügyet a névjogra irányadó alkotmányos szempontok és az azokat kibontó alkotmánybírósági határozatok figyelembevételével bírálja el, és a közigazgatási határozatokat az anyakönyvi eljárási törvény olyan értelmezése alapján vizsgálja felül, amely nem sérti a névjog alkotmányos tartalmát
[Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.Kpk.50.072/2017/8. sz. végzése, Alaptörvény II. cikk, Abtv. 27. §]
34/2019. (XI. 29.) AB határozat
Sérti a diszkrimináció tilalmát és szélsőséges az a szabályozás, amely a visszterhes vagyonátruházásiilleték-előleg visszautalása esetén észszerű indok nélkül tett különbséget a visszatérítésre jogosult alanyok homogén csoportján belül, és amely a határidő az igénylési lehetőség megnyílta előtt vette kezdetét; figyelmen kívül hagyta az illetékjogviszony lényeges sajátosságát; megbontotta e jogviszony felei közti egyensúlyt; mindeközben a kiszabott illetékelőleg visszatérítésére jogosult alany hatókörén kívül állt a felszámolási eljárás befejezésének időpontja [Alaptörvény XV. cikk (1) bek.; Abtv. 26. § (1) bek.; 1990. évi XCIII. tv. 2012. december 31-ig hatályos 77/A. § (1) bek., 79. § (2) bek.]
3335/2019. (XII. 6.) AB határozat
I. Az Alaptörvény 28. cikkében foglalt, a bíróságokat terhelő értelmezési kötelezettségből következik, hogy büntetés-végrehajtási ügyben eljáró bíróságnak, amikor arról kell döntenie, hogy az előtte folyamatban lévő ügyben fennáll-e a res iudicata – mint eljárási akadály –, a Bvtv. rendelkezéseit az Alaptörvényből következő bírósághoz forduláshoz való jogával összhangban kell értelmeznie.
II. Amikor a büntetés-végrehajtási bíró azért utasítja el az alapjogsértő fogvatartási körülmények miatti kártalanításra irányuló kérelmet, mert nem az előírt formátumban nyújtották be, ez a döntés nem minősül érdemi, res iudicata tulajdonsággal rendelkező döntésnek, hiszen ebben az esetben is arról van szó, hogy egy formai feltétel fennállásnak a hiányában a büntetés-végrehajtási bíró nem bocsátkozik a kérelem érdemi vizsgálatába
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 28. cikk, Abtv. 27. §, Balassagyarmati Törvényszék 1.Bv.484/2018/4. sz. végzése, Balassagyarmati Törvényszék 3.Beüf.495/2018/2. sz. végzése]
Alkotmányjog – egyéb
3375/2019. (XII. 19.) AB határozat
A visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát sérti az a jogértelmezés, mely az alapjogsértő fogvatartási körülmények miatti kártalanítással kapcsolatos bírói döntés során az átmeneti rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva – a Bvtv. 10. § (4) bekezdésének alkalmazásával – olyan körülményt értékel az indítványozó terhére, amelynek 2017. január 1. napját megelőzően még nem létező jogszabályi kötelezettségként a fogva tartott nem ismerhetett, annak eleget nem tehetett
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., a Kecskeméti Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoport 6.Bv.2619/2017/11. számú végzése és a Kecskeméti Törvényszék 2.Bpkf.818/2018/2. sz. végzése]
Büntetőjog és büntető eljárásjog
3242/2019. (X. 17.) AB határozat
I. A bírói gyakorlatra történő hivatkozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy az arra alapított bírósági határozat ellentétes legyen az Alaptörvény rendelkezéseivel, valamint az Alkotmánybíróság – mint az Alaptörvény egyetlen autentikus értelmezője – határozatával.
II. Amennyiben a régi Btk. vonatkozó szabályai az elítéltre nézve kedvezőbbek, akkor a régi Btk. alkalmazása nem csupán lehetőség, hanem egyenesen az Alaptörvényből fakadó kötelezettség lett volna az eljáró bíróság számára, mert ellenkező esetben a Btk. irányadó szabályainak alkalmazása a visszaható hatály tilalmába ütközne
[Alaptörvény B) cikk (1) bek.; Abtv. 27. §; Fővárosi Ítélőtábla 3.Beüf.10.782/2018/3. sz. végzése és a Fővárosi Törvényszék 7.Bpk.997/2018/4. sz. végzése]
29/2019. (XI. 4.) AB határozat
I. Egy megismételt eljárásban hozott döntés tartalmát az Alkotmánybíróság akkor teszi ismét érdemi vizsgálat tárgyává, ha az az előző döntéshez képest új alkotmányos összefüggésre mutat rá, amellyel az Alkotmánybíróság korábbi döntése nem foglalkozott.
II. A terheltnek a közügyek vitatása során tett, közszereplő becsületét sértő tényállítás kapcsán lehetőséget kell adni arra, hogy a valóságot bizonyítsa. A „bizonyítás” során a terheltnek eljárási jogosultságai vannak, az eljárási cselekményekre észrevételeket, indítványokat tehet, amelyek befolyásolhatják a végső bírósági döntést
[Alaptörvény IX. cikk (1) bek., Kúria Bfv.III.1.075/2018/11. sz. végzése]
31/2019. (XI. 4.) AB határozat
Amennyiben az ügyfél le is mond jogorvoslati jogáról, ez nem akadálya annak, hogy hivatalbóli jogorvoslati eljárások, illetve az ügyész közérdekvédelmi tevékenysége eredményeként az esetleges jogsérelmet utóbb orvosolják [Alaptörvény 18. cikk (3) bek., T) cikk (3) bek., B) cikk (1) bek.; 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet]
Polgári jog és polgári eljárásjog
3220/2019. (X. 11.) AB határozat
Önmagában nem sérti a jogorvoslathoz való jogot az, hogy az eljáró bíróság vizsgálja a keresetet benyújtó személy közvetlen érintettségét, és ilyen érintettség hiányában a kereseti kérelmekről nem hoz érdemi döntést
[Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bek.; Abtv. 27. §; Kúria Kfv.VI.37.668/2018/5. sz. ítélete, Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.27.286/2015/84. sz. ítélete]
3221/2019. (X. 11.) AB határozat
Sérti a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát, ha a bíróság a vizsgált időszakban még nem létező jogszabályi kötelezettség megkövetelésével olyan körülményt értékelt a bizonyítási eljárás során az indítványozó terhére, amelyet az indítványozó még nyilvánvalóan nem vehetett figyelembe
[Alaptörvény B) cikk (1) bek.; Abtv. 27. §; 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rend. 1. számú melléklet 18.5. pont; Szolnoki Törvényszék 4.Pf.21.461/2016/8. sz. ítélete]
3251/2019. (X. 30.) AB határozat
I. A tisztességes bírósági eljárásból fakadó követelmények nem ugyanazokat a garanciákat jelentik az egyes bírósági szakokban.
II. A tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból nem következik a nyilvános tárgyalás tartásának, illetve a személyes megjelenés jogának minden eljárásban, és minden bírói fórum előtt történő biztosítása
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., Kúria Pfv.IV.21.343/2017/4. sz. végzése]
3254/2019. (X. 30.) AB határozat
I. A személyiségi jogi jogsértés esetén az ebből eredő igény érvényesítését nem lehet senkitől elzárni.
II. A fogvatartottakra vonatkozó kártérítési eljárás szabályai a kártérítés és a sérelemdíj iránti igények nyilvánvaló különbségei ellenére is alkalmazandók a személyiségi jogok megsértéséből eredő (így többek között a sérelemdíj) iránti igényekre is
[Alaptörvény I. cikk (1), (3) bek., XXVIII. cikk (1) bek., 2013. évi CCXL. tv. 10. § (6) bek.]
28/2019. (XI. 4.) AB határozat
Az eljárási szabálysértések orvoslásának előfeltétele, hogy azokat már a rendes bírósági eljárás során jelezzék az eljáró bíróságoknak, mert az Alkotmánybíróság csak végső fórumként, akkor él a bírósági döntések megsemmisítésének eszközével, ha az eljárt rendes bíróságok nem orvosolták az alkotmányos jelentőségű eljárási szabályok megsértését
[Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek., 1991. évi XLI. tv., Kúria Kjö.Fgyf.1/2014/5. sz. határozata]
33/2019. (XI. 27.) AB határozat
I. Nem tekinthető visszaható hatályú jogalkotásnak önmagában az a tény, hogy a jogszabály által meghatározott követelményeknek egyes jogalanyok már a jogszabály hatálybalépésének időpontjában, mások viszont csak bizonyos idő elteltével tudnak megfelelni.
II. A jogszabályok alkalmazására való kellő felkészülési idő követelményéből mindazonáltal nem vezethető le olyan jogalkotási követelmény, hogy a jogszabályokat csak oly módon lehetne hatályba léptetni, hogy minden jogalanynak reális lehetősége legyen a jogszabályban biztosított, azzal bevezetett kedvezményre való jogosultságot azonnal, már a jogszabály hatálybalépése pillanatában megszerezni
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., XII. cikk (1) bek., XV. cikk (1) bek., 2016. évi XV. tv.]
3293/2019. (XI. 18.) AB határozat
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény alkalmazása során az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy az ott írt felszólítás és értesítés megküldésének egyes címzettenként, minden kétséget kizáróan, utólag igazolható módon kell megtörténnie
[Alaptörvény B) cikk (1) bek.; 2009. évi LXII. tv. 21. § (4)–(5) bek.; Abtv. 25. §]
Közigazgatási és pénzügyi jog
32/2019. (XI. 15.) AB határozat
I. Az Állami Számvevőszék által kibocsátott fizetési felhívás „közvetlen”, önálló közigazgatási perben történő vitathatóságának hiánya nem jelenti azt, hogy az ÁSZ által kibocsátott ezen fizetési felhívás ne lenne utóbb, „közvetetten” bíróság előtt vitatható.
II. Az Állami Számvevőszék fizetési felhívását követően a Magyar Államkincstár köteles döntést hozni a pártnak a központi költségvetésből járó támogatás csökkentéséről, illetve, amennyiben a párt határidőben nem fizet, úgy a Magyar Államkincstár az adóhatóságot megkeresi. A Magyar Államkincstár döntése ellen az Ákr. és a Kp. szabályai szerint van helye jogorvoslatnak
[Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek., 2011. évi LXVI. tv., Fővárosi Törvényszék 2.Kpkf.670.489/2018/3. sz. végzése]
35/2019. (XII. 31.) AB határozat
I. A közbeszerzési törvényben szereplő kizáró ok anyagi jogi szabály, egy olyan szankció, amely a jogalanyok számára olyan új joghátrányt jelent, amely a közbeszerzési jogsértések elkövetése esetén terhükre róható kötelezettségeiket súlyosbítja, a kötelező kizáró ok folytán ellehetetleníti újabb közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként történő részvételüket.
II. Sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, amennyiben az anyagi jogi szankciót képező kizáró okot a jogalkotó a közbeszerzési jogsértés elkövetésének időpontját követően, visszamenőlegesen rendeli alkalmazni
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., 2015. évi CXLIII. tv.]