Döntvénytár 2020/1.

Tartalom

Alkotmányjog – Alapjogok

1/2020. (I. 2.) AB határozat

I. A Kúriának a BJE rendelkező részében tett azon megállapítása, amely szerint az összbüntetési eljárás során alkalmazandó büntetőtörvény meghatározásakor az alapítéletekkel elbírált bűncselekmények elkövetési ideje közömbös, a visszamenőleges hatályú, a jogalanyok helyzetét nehezítő, terheltre hátrányos jogalkalmazás tilalmába ütközik, ezért Alaptörvény-ellenes.
II. A Büntető Törvénykönyvbe foglalt főszabály alól az új kivételszabályt teremtő kúriai büntető jogegységi határozat túllépi a jogegység biztosítására vonatkozó alaptörvényi felhatalmazás kereteit és megsérti a hatalommegosztás elvét.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., C) cikk (1) bek, Abtv. 25. §, A Kúriának az összbüntetési eljárás során alkalmazandó büntető anyagi jogi szabályokról szóló 2/2019. Büntető jogegységi határozata]

2/2020. (I. 2.) AB határozat
A korábbi határozatokban megfogalmazottak szerint az Alkotmánybíróság továbbra is fenntartja, hogy sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot az, ha nyomozás során eljáró bírók a büntetőeljárás során ítélkező bíróként járnak el.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Abtv. 27. §; Zalaegerszegi Törvényszék Bf.294/2018/11. sz. ítélete; 21/2016. (XI. 30.) AB határozat]

3001/2020. (II. 4.) AB határozat
I. A tisztességes eljáráshoz való jog részjogosítványa a törvényes bíróhoz való jog, amely garantálja, hogy az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró járt el.
II. Az eljáró bíróság honlapján adminisztrációs hiba folytán tévesen szereplő ügyelosztási rend esetén, amennyiben a kirendelt bíró törvényes kijelölése megkeresés útján igazolható, nem áll fenn a törvényes bíróhoz való jog sérelme.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., Debreceni Törvényszék 18/A.Bf.236/2018/7. sz. végzése]

3030/2020. (II. 24.) AB határozat
I. Az Abtv. módosított 27. §-a a folyamatban levő ügyekben is alkalmazható, mivel az eddig is követett gyakorlattal egyező rendelkezést tartalmaz. Erre tekintettel az önkormányzat közjogi jogállása nem képezte akadályát az alkotmányjogi panasz befogadásának, mivel jogállásától függetlenül érintettnek minősül az a szervezet, amely a bíróság eljárásában fél volt, amelyre a döntés rendelkezést tartalmaz, vagy amelynek jogára, kötelezettségére, magatartása jogszerűségére a bíróság döntése kiterjed.
[Abtv. 27. §]

II. Alanyi oldalon maga az Alaptörvény zárja ki, hogy az ügyészségtől különböző más állami szervek is vádlóként léphessenek fel, függetlenül a bűncselekmény, illetve az őket ért sérelem jellegétől. Az önkormányzatok sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmények miatt indított büntetőeljárásban tehát az Alaptörvény kifejezett rendelkezése miatt nem lehet helye pótmagánvádnak.
[Alaptörvény 29. cikk]

III. A törvény előtti egyenlőség követelményéből sem következik, hogy minden sértett, így az önkormányzat is képviselhesse a vádat.
[Alaptörvény XV. cikk (1) bek., Fővárosi Törvényszék 26.B.1751/2014/4. sz. végzése, Fővárosi Ítélőtábla 2.Beüf.10.467/2015/5. sz. végzése]

3048/2020. (III. 2.) AB határozat
A közösségi oldalon a közösséget érintő kérdésekben rendszeresen véleményt nyilvánító személy közszereplőnek minősülhet, így a közszereplőkre vonatkozó véleménynyilvánítási mércék alkalmazandók rá. A személyét szubjektíve sértő, de az emberi méltóság sérelmét el nem érő kifejezéseket az Alaptörvény IX. cikke védi, amennyiben a közlés a közéleti vitát előmozdítja, azaz önálló információs tartalma van.
[Alaptörvény IX. cikk, Abtv. 27. §, Veszprémi Törvényszék 3.Bf.800/2018/5. számú végzése]

6/2020. (III. 3.) AB határozat
I. A büntetőeljárásban joghatályosan benyújtott másodfellebbezésre mint rendes jogorvoslatra kiterjed a jogorvoslathoz való alapvető jog [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése] védelmi köre . Ezért a másodfellebbezés Be.-beli szabályait a jogalkalmazás során a jogorvoslathoz való alapvető jog érvényesülésére figyelemmel kell értelmezni.
II. Az önmagában nem sérti a jogorvoslathoz való jogot, ha a bűnösség kérdésében egybehangzó első- és másodfokú döntésnél nincs lehetőség másodfellebbezésre, hanem ezt a törvény csak ellentétes döntésnél teszi lehetővé, mint ahogyan a Be. 615. § (1) bekezdése szól.
III. A régi büntetőeljárási szabályok szerint a joghatályos másodfellebbezés nemcsak részben, hanem egészében felülbírálhatóvá tette az első- és másodfokú döntést is. Az új Be. 870. § (3) bekezdése a benyújtott másodfellebbezésre vonatkozó szabályokat a vádlott hátrányára, megszorítóan rendezte át, és a vádlott által benyújtott rendes jogorvoslat elbírálása mellőzését írta elő. Büntetőügyben törvény azonban nem foszthatja meg utóbb a vádlottat a joghatályosan benyújtott másodfellebbezése mint rendes jogorvoslat elbírálásához fűződő jogától.
IV. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 870. § (3) bekezdése a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik, mivel alanyi jogot von el, ezért a 870. § (3) bekezdés „fellebbezés” szövegrésze alaptörvény-ellenes.
V. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 615. § (2) bekezdés c) pontja értelmezésénél és alkalmazásánál az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből és a XXVIII. cikk (7) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezéseit vagy részeit, amely az ellentétes döntéssel összefügg, a harmadfokú eljárásban erre irányuló, 2018. július 1-je előtt benyújtott másodfellebbezés alapján korlátozás nélkül felül kell bírálni.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., XXVIII. cikk (7) bek., Abtv. 45. § (6) bekezdése, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 615. § (2) bekezdés c) pontja, 870. § (3) bekezdés „fellebbezés” szövegrésze, Kúria Bhar.I.690/2018/12. sz. ítélete]

Polgári jog és polgári eljárásjog

3/2020. (I. 3.) AB határozat
I. A vállalkozáshoz való jog védelmi köre egyaránt kiterjed a piacra lépésre, továbbá egy már megkezdett tevékenység folytatására is, hangsúlyozva azonban, hogy a szóban forgó alapjog a jogi környezet változatlanságát nem garantálja.
II. A vállalkozáshoz való jog szempontjából kifejezetten az a mód aggályos, ahogyan a jogszabály-változással érintett, annak hatálybalépésekor már működő vállalkozások azáltal kerültek hátrányosabb helyzetbe, hogy a jogalkotó semmilyen módon nem volt tekintettel a vállalkozási tevékenységük fenntartásához fűződő alapjogukra, valamint arra az adott esetben konkrétan keletkezett kárra, amely a vizsgált jogszabály révén állt elő.
[Alaptörvény XII. cikk (1) bek., 2012. évi CXXXIV. tv.] III. A kereskedelmi szólás szabadsága, így a kereskedelmi közlemények közzététele is – függetlenül attól, hogy a közlés mögött rejlő érdek közvetlenül gazdasági hatás elérésére, profitszerzésre irányul-e – a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe tartozik. Az alapjogi védelem fennállásának a ténye független a közlő személyétől, a közlés tartalmától és céljától. Csak a védelem mértéke – az alkotmányosnak tekinthető állami beavatkozás köre – az, ami e körülményektől nem szakítható el. Bár a korlátozás alaptörvény-konformitásáról a szükségességi-arányossági teszt alapján kell dönteni, e kommunikáció nem élvez kiemelt alkotmányos védelmet.
IV. A véleménynyilvánítás szabadságával az az értelmezés áll összhangban, amely lehetővé teszi a nagykorú fogyasztó (vagy fogyasztók zárt csoportja) és a gyártó (forgalmazó) előzetes igény alapján, személyre szólóan, adott esetben zárt közlési csatornán keresztül folytatott kommunikációját. A jogalkotó korlátozhatja ugyan a keresletösztönzést, de a felnőtt korú – következésképpen a termék legális megvásárlására és használatára jogosult – fogyasztó egyéni döntésén alapuló semleges információközlés megtiltása már a véleménynyilvánítás szabadságának aránytalan korlátozását valósítaná meg.
[Alaptörvény IX. cikk (1) bek., 1999. évi XLII. tv.]

4/2020. (I. 29.) AB határozat
A visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik az új jogszabály hatálybalépése előtt jogszerűen megállapított és az új jogszabály hatálybalépéséig esedékessé vált fizetési kötelezettségek érvényesíthetőségének kizárása.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., 2009. évi CXLIV. tv. 69. § (1)-(2) bek.]

3068/2020. (III. 9.) AB határozat
I. A szakértő formális kirendelése nem elegendő ahhoz, hogy egy bírósági eljárásban a tisztességes eljáráshoz való jog maradéktalanul érvényesülhessen. Ehhez az is szükséges, hogy tartalmilag is lehetősége legyen a feleknek a bizonyítékok előterjesztésére, például a szakértőhöz kérdések intézésére. Az olyan eljárás, mely ennek nem tesz eleget, sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.
II. A gyermek jogellenes visszatartása kérdésében eljárva a bíróságoknak kellő alapossággal és körültekintéssel kell vizsgálniuk azt, hogy a gyermekek visszavitele a gyermekek számára milyen pszichés vagy testi következményekkel járna, járhatna. Az ilyen típusú eljárásokban a gyermekek érdekei feltárásának elmaradása általában sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.
[Alaptörvény XXVIII. cikk, Abtv. 27. §, a Fővárosi Törvényszék 50.Pkf.632.802/2019/3. sz. végzése, és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.Pk.500.014/2019/56. sz. végzése]

Munkajog és szociális jog

3019/2020. (II. 10.) AB határozat
I. Ha valakinek a bűnösségét büntetőbíróság nem állapította meg, illetve nem szabott ki olyan súlyú büntetést, amelyhez a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények kapcsolódnak, az még nem jelenti az életvitele kifogástalanságát.
II. Nem sérti az ártatlanság vélelmét az a bírói jogértelmezés, amely szerint a szolgálati jogviszony jellegéből is következően az érintettekkel szemben fokozott elvárás az, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy az ellenük felhozott vádak alól tisztázzák magukat.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bek., Kúria Mfv.II.10.387/2018/5. sz. ítélete]

3050/2020. (III. 2.) AB határozat
I. A szervezet fokozott igénybevételével járó és az egészségre különösen ártalmas munkát választók számára elérhető korhatár előtti ellátás nem minősül közjogi várománynak, mivel nem felosztó-kirovó rendszer alapján történő jogosulti járulékfizetés áll mögötte, hanem a munkáltató korkedvezmény-biztosítási járulékként befizetett többletköltsége, így nem alapoz meg jövőbeni jogszerzést.
II. A jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg a tekintetben, hogy biztosít-e egyáltalán a nyugdíjak meghatározása terén valamilyen kedvezményt, juttatást, és ha igen, azt az érintettek mely csoportjának, milyen mértékben és milyen formában biztosítja. A korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozókra vonatkozó korkedvezményt megállapító jogszabályok hatályon kívül helyezése nem ütközik az Alaptörvénybe.
[Alaptörvény XIII. cikk, XV. cikk, 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bek. c) pontja]

Közigazgatási jog és pénzügyi jog

5/2020. (I. 29.) AB határozat
I. Nem következik a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból az, hogy a közigazgatási per méltányos jellege csupán új szakértői vélemény beszerzésével lenne megőrizhető. Sem eljárási, sem pedig anyagi jogi akadálya nincs annak, hogy a Kp. alapján eljáró bíróság önálló, érdemi vizsgálatot végezzen a bizonyító fél által felvetett, a megelőző eljárásban elkészített szakértői vélemény tartalmára vonatkozóan. A megelőző eljárásban részt vevő szakértő közigazgatási perben történő alkalmazása nem jelenti azt, hogy a bíróság a közigazgatási szerv döntéséhez kötve lenne a per során.
II. Nem igazolt közigazgatási perben a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelme a szakértő személyével szemben fennálló esetleges összeférhetetlenségi aggályokkal összefüggésben, mivel azok már a megelőző eljárásban kiküszöbölhetők, orvosolhatók.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek.; 2017. évi I. tv. 80. § (1) bek. második mondata „elsősorban a megelőző eljárásban kirendelt” fordulata]

3003/2020. (II. 4.) AB határozat
I. Sérti a jogbiztonság elvét az, hogy a jogalkotó a szakképzési intézményeket fenntartókat megillető új támogatási formák bevezetése, új támogatási jogviszonyok keletkezése esetében nem volt tekintettel arra, hogy ez fennálló, határozott időre szóló, és ezért nagyobb védelmet élvező jogviszonyokban is változást eredményezett. Nem volt tekintettel így a határozott idejű szakképzési megállapodásokból eredő elvárásokra és a köznevelés területén működő komplex jogviszonyok természetére, valamint nem adott reális lehetőséget és kellő időt a vele korábban szerződött és az állami támogatás nyújtásában megalapozottan bízó fenntartóknak arra, hogy működési modelljüket átalakítva a jövőben meg tudjanak felelni az új követelménynek. A módosított feltételek múltbeli tényekhez kötése és az azonnali, felkészülési idő nélküli bevezetése ezért a jogbiztonság sérelméhez vezetett.
II. A jogalkotó nagy szabadságot élvez abban, hogy mely szakképzéseket, milyen feltételek fennállása esetén és milyen keretszámok vonatkozásában támogat. A költségvetési támogatáshoz való jog nem (alap)jog, ezért ennek feltételhez kötése alapvetően nem visszaható hatályú akkor sem, ha az a hatálybalépését megelőző évek tanulói létszámát rendeli figyelembe venni.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek; Abtv. 25. §, 26. § (1) bek.; 27. §; 2011. évi CLXXXVII. tv. 2015. június 12. és 2018. december 31. napja között hatályos 34/A. § (2) bek.; Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtti 1.K.32.719/2018. sz. ügy; Kúria Kfv.IV.35.466/2018/4. sz. ítélete]

3002/2020. (II. 4.) AB határozat
I. Az utazásszervezés-szolgáltatás vállalkozási tevékenységnek minősül, így arra kiterjed az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésében foglalt vállalkozáshoz való alapjog védelmi köre. Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló, annak feltételeit szűkítő rendelkezések nem gátolják a vállalkozás fenntartását, ugyanakkor az arányos korlátozások elősegítik a szakszerű, biztonságos működést.
II. Az Alaptörvény M) cikkéből eredően az állam, mint szabályozó előírhat a fogyasztóvédelmi szempontok (közérdek) érvényesítése céljából a kereskedelmi szereplőre vonatkozó, a szabályszerű működéshez szükséges, annak szakszerűségét, szakmaiságát biztosító rendelkezést, feltételt.
[Alaptörvény 24. cikk (2) bek. b) pont, Alaptörvény XII. cikk (1) bek., Alaptörvény M) cikk, az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (5) bek.]

3021/2020. (II. 10.) AB határozat
Nem jelent visszaható hatályú jogalkotást a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény azon rendelkezése, amely szerint a tanulmányait a 2016/2017. tanév első félévében – majd ezt követően felmenő rendszerben – megkezdő állami ösztöndíjas hallgatót a tanév végén önköltséges képzésre kell átsorolni, ha az utolsó két aktív félévében nem szerezte meg a két félév átlagában a 18 kreditet vagy nem érte el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – megállapított tanulmányi átlagot, mivel az átsorolás olyan tanulmányi időszakra tekintettel történik, amelynek teljes terjedelme a megváltoztatott rendelkezés 2017. szeptember 1-jei hatálybalépését követő időszakra esik.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., XI. cikk (1)–(2) bek.; Abtv. 26. § (1) bek.; 2011. évi CCIV. tv. 48. § (2) bek., 108. § 4. pont, 116. § (8) bek.]

3032/2020. (II. 24.) AB határozat
I. Nem vonható homogén csoportba az európai parlamenti választásokon a választópolgárok azon csoportja, akik a választás napján külföldön tartózkodnak, mivel közöttük vannak olyanok, akiknél a választójogosultság alapja, valamely európai uniós tagállam állampolgárságának megléte mellett, a magyarországi lakóhelyük létének ténye, míg mások esetében a magyar állampolgárság megléte mellett pont a magyarországi lakóhely hiánya az aktív választójogosultságuk létének feltétele.
II. Az aktív választójogosultság létéhez nem elegendő pusztán a magyarországi lakóhely hiánya, hanem kifejezetten az szükséges hozzá, hogy az érintett személy lakóhelye ne valamely más európai uniós tagállamban legyen (mivel akkor abban a tagállamban rendelkezne – az Európai Parlament megválasztásához szükséges – aktív választójogosultsággal), hanem valamely Európai Unión kívüli országban. Ezért a jogalkotónak lehetősége volt a két csoport számára eltérő eljárási szabályt kialakítani a szavazás módja tekintetében.
[Alaptörvény XV. cikk (1) bek., XXIII. cikk (2) bek.; 2013. évi XXXVI. tv.]

3051/2020. (III. 2.) AB határozat
Nem vetheti fel a normavilágosság elvének sérelmét önmagában az az eset, ha egy jogszabályi rendelkezés alkalmazása az egyszerű automatizmuson túlmutató jogértelmezést igényel az eljáró bíróságok, illetőleg hatóságok részéről, különösen akkor, ha egy adott norma több lehetséges értelmezése egyaránt összhangban áll az Alaptörvénnyel. Ilyen esetekben nem az Alkotmánybíróság, hanem az egyedi ügyben eljáró bíró feladata az Alaptörvénnyel összhangban álló, lehetséges értelmezési eredmények közötti választás.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., T) cikk (1) bek.; Abtv. 25. §; 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 13. § (3) bek. c) pont, 13. § (4) bek.]

3049/2020. (III. 2.) AB határozat
A vallási szertartás hangos végzése is – a vallási meggyőződés kinyilvánításának részeként – a vallásszabadság alapjogvédelmi köre alatt áll. A szertartás többszöri, hangos végzésének korlátozását azonban alkotmányosan igazolhatja a szomszédok pihenése, otthonuk nyugalmának biztosítása.
[Alaptörvény VII. cikk, XX. cikk (1) bekezdés, a Miskolci Járásbíróság 23.Szk.11.933/2018/5. sz. végzése]

Alkotmányjog – Államszervezet

3076/2020. (III. 18.) AB határozat
I. A bíró szakmai és a személyes függetlensége együttesen az ítélkezés függetlenségét szolgálja. Az ügyteher azonban önmagában véve nem befolyásolja az ügyek kimenetelét, a konkrét ügyekben való befolyásmentes ítélkezést, mert a bíró semmilyen körülmények között nem utasítható, ítélkező tevékenysége a folyamatban lévő ügyek számától függetlenül is kizárólag a törvény alá rendelt, és minden esetben saját, belső meggyőződése alapján, autonóm módon, befolyásolástól mentesen hozza meg döntését.
II. Tartalmi szempontból a bírák ügyterhe – annak előre, számszakilag történő meghatározottsága vagy ennek hiánya – nem érinti a döntéshozatali függetlenséget, arra nem gyakorol hatást, ekként pedig alkotmányjogi értelemben a bírói függetlenség szakmai aspektusával, a szakmai függetlenség követelményével nem hozható összefüggésbe.
III. A személyi függetlenség a bíró több összetevőből álló független közjogi státusát jelenti. A személyi függetlenség a szakmai függetlenséget kiegészítve egyebek mellett azt garantálja, hogy a bírónak a döntés tartalmáért pénzügyi vagy személyes hátrány elszenvedésétől nem kell tartania, őt az ítélete miatt pozíciójából nem lehet elmozdítani. A bíró előtt folyamatban lévő ügyek számának a maximálása vagy annak a hiánya ezzel a jogállásbeli sajátossággal nem áll közvetlen összefüggésben.
IV. A maximális ügyteher meghatározása nem áll alkotmányjogi összefüggésben a bírói függetlenséggel, sem annak szakmai, sem pedig személyi aspektusát illetően.
[Alaptörvény 26. cikk (1) bek., 2011. évi CLXII. tv. 35. § (2) bek., Kúria Mfv.I.10.790/2016/7. sz. ítélete]

Alkotmányjogi eljárásjog

3018/2020. (II. 4.) AB végzés
Bírói kezdeményezés esetén nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe azon kérelem elbírálása, amely jogértelmezési kérdések megválaszolására irányul. A kérelem érdemi elbírálása ugyanis arra vezetne, hogy az Alkotmánybíróság átvenné az indítványozó bíró feladatait.
[Abtv. 52. § (1) bekezdés, (1b) bekezdés a) pontja, 64. § d) pontja]

3011/2020. (II. 4.) AB végzés
Amennyiben az alkotmányjogi panasz tárgyát képező alapügyben a végrehajtó iroda volt a peres fél, az iroda alkalmazásában álló önálló bíróságivégrehajtó-helyettes – amennyiben a bírósági eljárásban nem vett részt – nem jogosult alkotmányjogi panasz benyújtására.
[Abtv. 27. § (1) bek., érintettség]

3014/2020. (II. 4.) AB végzés
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata nem zárja ki azt, hogy a perújítási indítványt elutasító bírósági döntés is önállóan támadható legyen alkotmányjogi panasszal. Ebben az esetben azonban kizárólag a perújítási indítvány elbírálását elvégző bíróságok eljárásának, jogértelmezésének az alkotmányossága vizsgálható, nem pedig az alapügyben eljáró bíróságok által kifejtett tevékenység, illetve megvalósított eljárási cselekmények.
[Abtv. 27. §; 52. § (1b) bekezdés a)–f) pont]

3034/2020. (II. 24.) AB végzés
Az Alkotmánybíróság a Kúriának a felülvizsgálati kérelem hivatalból való elutasításáról rendelkező végzését jellemzően eljárást befejező bírói döntésnek tekinti, amely alkotmányjogi panasszal megtámadható.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Abtv. 27. §]

3042/2020. (II. 24.) AB végzés
Mind az ügyelosztási rend és annak megismerhetősége, mind a bírók eljárásból való kizárásának tárgyköre törvényileg részletesen szabályozott volt a támadott határozat meghozatalakor, így a tárgyi panasz alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést nem vet fel.
[Abtv. 29. §]

3052/2020. (III. 2.) AB végzés
Az összbüntetési eljárás során alkalmazandó büntető anyagi jogi szabályokról szóló 2/2019. Büntető jogegységi határozat alaptörvény-ellenessége az 1/2020. (I. 2.) AB határozat alapján ítélt dolognak minősül, ezért az alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést az Alkotmánybíróság visszautasítja.
[Abtv. 31. §, 64. § f) pont]

3067/2020. (III. 2.) AB végzés
Az eljárási szabálysértések orvoslásának előfeltétele, hogy a szabályok megsértését már a rendes bírósági eljárás során jelezzék az eljáró bíróságoknak. Ha a polgári eljárásjogban létezik megfelelő eszköz, amely elősegíti a tisztességes eljárás esetleges sérelmének már a bírósági eljárás során történő orvosolását, úgy azt az indítványozónak – ha arra lehetősége van – már a bírósági eljárás során igénybe kell vennie, és csak ennek sikertelensége esetén kifogásolhatja azt az Alkotmánybíróság előtt. Enélkül ugyanis az indítványozó nem merítette ki a jogorvoslathoz való jogát.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Abtv. 27. §]

3083/2020. (III. 18.) AB végzés
Nem teljesíti az Abtv. szerinti befogadási feltételeket annak a kifogásolása, hogy a kártalanításos ügyekben eljáró bíróságok megkövetelik az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti panasz előzetes előterjesztését a folyamatos – tehát 2017. január 1. napját megelőzően indult, de azt követően is megszakítás nélkül tartó – fogvatartásban lévő elítéltek tekintetében, ha a kártalanítás iránti kérelmet 2017. január 1. napját követően terjesztik elő.
[Abtv. 29. §]