Döntvénytár 2020/2.

Tartalom

 

Büntetőjog és büntető eljárásjog

 

3087/2020. (IV. 23.) AB határozat

A bv. bíró azon végzése, amely a kártalanítási kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról szól, nem minősül ügydöntő végzésnek. Mivel a Be. rendelkezései értelmében csak az ügydöntő határozatok képesek anyagi jogerőre és keletkeztetnek ítélt dolgot, a kártalanítási kérelmet
érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzés csupán alaki jogerőre képes. Ennek megfelelően ítélt dolgot sem keletkeztet.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Abtv. 27. §; Balassagyarmati Törvényszék Bv.88/2018/6. sz. végzése, Balassagyarmati Törvényszék 3.Beüf.400/2018/2. sz. végzése, 2013. évi CCXL. tv. 50. § (4) bek.]

3135/2020. (V. 15.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített jogszabályhely tartalmával egyező bírói gyakorlat alapján hozott, és egyúttal az Alkotmánybíróság – bíróságokra is kötelező – határozataival, az azokból fakadó követelményekkel összhangban nem álló bírósági határozat ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiságból fakadó követelményekkel.
[Pesti Központi Kerületi Bíróság 20.Bpk.60.220/2019/2. sz. végzése, Fővárosi Törvényszék 29.Bpkf.8140/2019/4. sz. végzése, AT B) cikk]

 

Polgári jog és polgári eljárásjog

 

3157/2020. (V. 21.) AB határozat
jog sérelmét jelenti, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretein tartalmilag nyilvánvalóan túllépve érdemben vizsgálja felül a jogerős határozatot és ezzel megváltoztatja az ügy kimenetelét, különösen, ha az ügy érdemére kiható olyan kérdésben dönt, amely a felülvizsgálati eljárást megelőző bírósági eljárás során sem volt vita tárgya.
II. A jogalkotó által biztosított, a szomszédokat és helyben lakókat megillető, termőföldre vonatkozó elővásárlási jogot az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata alkotmányjogi szempontból méltányolhatónak, megengedhetőnek és az állam birtokpolitikájának megvalósítása érdekében
indokoltnak ítéli meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elővásárlási jogosultnak alkotmányjogi szempontból erősebb pozíciója lehetne.
[a Kúria Pfv.VI.20.931/2013/7. sz. ítélete, a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002 (II. 18.) Korm. rendelet 3. § (2) bek., AT XXVIII. cikk (1) bek., AT XIII. cikk]

3213/2020. (VI. 19.) AB határozat
I. Az Alaptörvény 7. módosítását követően az Alaptörvény VI. cikke a magánszférajogok között különbséget tesz azzal, hogy a személyes adatok védelmét nem helyezte fokozott védelem alá, a kiemelt védelem a magánszféra jogán keresztül a magán-, és családi élet, valamint az
otthon tiszteletben tartásához való jogot illeti meg, amely alapján a család, ezen belül a közeli hozzátartozók, így különösen a gyermekek fokozott védelem alatt állnak.
II. A bíróságoknak a véleménynyilvánítás szabadsága és a magánszférához való jog ütközésekor esetről esetre, a konkrét ügy összes körülményének gondos mérlegelésével kell megállapítaniuk azt, hogy a magánszféra, ezen belül a családi élet védelme méltányos egyensúlyba
került-e a közérdeklődésre számot tartó ügy jelentőségével, hírértékével, avagy az adott hír olyan önálló információs értékkel bír-e, amely a közéleti vitát előmozdítja. Önmagában a köz kíváncsisága nem alapozza meg egy kérdés közérdeklődésre számot tartó jellegét.
III. A közügy jelentős tárgyi súlya, a közvélemény tájékoztatása szükségessé teheti az indítványozó nem közszereplő volta ellenére személyes adatai védelmének korlátozását. Erre alkotmányosan azonban kiemelt közérdeklődésre számot tartó ügyben is csak akkor kerülhet sor, ha a nem közszereplő magánszférájába tartozó adat nyilvánosságra hozatala olyan újdonsággal, hírértékkel szolgált, amely feltétlenül szükséges, elengedhetetlen volt a közvélemény tájékoztatásához.
[Kúria Pfv.IV.20.941/2017/7. sz. ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.513/2016/3/II. sz. ítélete, AT. VI. cikk (1) bek., Abtv. 27. §, 1/2019. (XI. 25.) AB Tü. állásfoglalásának (Tü. állásfoglalás) I.5. pontja, AT I. cikk (3), AT VI. cikk (1) bek.]

13/2020. (VI. 22.) AB határozat
I. A vér szerinti apa származás megismeréséhez való joga az emberi méltóság részeként alapvető jog.
II. Alkotmányos követelmény, hogy a gyámhatóság a vér szerinti apa, a vélelmezett apa, valamint a gyermek alapvető jogaira, ezen túlmenően a házasságon alapuló stabil családi kapcsolatra is kiterjedő, komplex vizsgálatot és érdekösszemérést folytasson a származás kiderítésére
irányuló per megindítását megelőzően.
[Alaptörvény Alaptörvény XV. cikk (1) és (3) bek., Abtv. 26. § (1) bek., 2013. évi V. tv. 4:109. § (1) bek.]

 

Munkajog és szociális jog

 

10/2020. (V. 28.) AB határozat
I. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikkének hatálya alá tartozó ellátások folyósításának feltételeiből az következik, hogy a részes államok nagy mérlegelési szabadsággal rendelkeznek a társadalombiztosítási feltételek meghatározásának kérdésében.
II. Önmagában az a szabályozás, mely az ellátás folyósításának feltételeként azt követeli meg, hogy a kérelem benyújtását megelőző időszak kétharmadára vonatkozóan tudjon a kérelmező biztosítási időt igazolni, nyilvánvalóan nem tekinthető ezen mérlegelési szabadság kereteit túllépő, észszerűtlen előírásnak, már csak azért sem, mert az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat éppen a korábbi biztosítási idő igazolásának megkövetelése különbözteti meg az alanyi jogon járó ellátásoktól.
III. A biztosítási időtartam meghatározása során az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdéséből származó alkotmányos követelmény, hogy ha az Emberi Jogok Európai Bírósága konkrét egyedi ügyben, Magyarországra nézve kötelező jogerős döntésében azért állapítja meg az Emberi Jogok
Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikkének sérelmét, mert a kérelmező számára valamely, egyébként biztosítási időt is keletkeztető ellátást, melyet folyósítani kellett volna, nem folyósítottak, akkor a nem folyósított ellátás által keletkező biztosítási időt is figyelembe kell venni.
[AT Q) cikk (2) bek., a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. 2. § (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpont, Emberi Jogok Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikk]

3195/2020. (VI. 11.) AB határozat
A nehéz körülmények között végzett nevelő-oktató munka megállapításának feltétele a társadalmi-gazdasági, és infrastrukturális elmaradottság vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliségi ráta. E kritériumoknak egyébként egyformán megfelelő községi és a városi köznevelési intézményekben foglalkoztatottak között nem ismerhető fel olyan lényegi eltérés, amely a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra való jogosultság eltérő szabályozását indokolná; a nehéz körülmények a települési jogállástól függetlenül fennállnak,
ezért a nehéz körülmények között községben vagy városban foglalkoztatottak közötti különbségtételnek nincsen észszerű indoka, sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
[AT XV. cikk (1) bek., a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rend. 16. § (8) bek., a Kúria Mfv.II.10.595/2017/4. sz. ítélete]

12/2020. (VI. 22.) AB határozat
I. A pihenéshez való alapjog lényeges tartalma az egészséghez való jogból következik, annak biztosítása elengedhetetlen az egészséget tiszteletben tartó munkafeltételek garantálásához, mert az a rendszeres munkavégzés során elhasznált erőforrások, a fizikai és szellemi energia pótlását, a munkavállaló testi és lelki regenerálódását biztosítja.
II. A pihenéshez való alapjog szoros kapcsolatban van a magánszférához való joggal is. A munkaidőn kívüli szabadidő nélkül ugyanis a munkavállalónak nincs lehetősége magán- és családi életre. Ennek megfelelően az Alaptörvény XVII. cikk (4) bekezdése a munkavállaló identitásának és testi-lelki integritásának megőrzése érdekében biztosítja a napi és heti pihenőidőt a munkavállalók számára.
III. A napi és heti pihenőidőhöz való jog ugyanakkor nem korlátozhatatlan alapjog, így a folyamatos és intézményes egészségügyi ellátás működtetése a pihenéshez való jog korlátja lehet.
IV. A pihenőidőhöz való joggal nem egyeztethető össze a bíróságok azon értelmezése, miszerint a napi pihenőidő és a heti pihenőnap egy időben kiadható, mivel ezen alapjogból – a pihenőidők eltérő rendeltetésére tekintettel – az következik, hogy a napi és heti pihenőidő önálló jogcímen illeti meg a munkavállalókat.
[Alaptörvény XVII. cikk (4) bek., Abtv. 27. §; Kúria Mfv.II.10.279/2018/13. sz. ítélete]

 

Közigazgatási jog és pénzügyi jog

 

7/2020. (V. 13.) AB határozat
I. Az a jogértelmezés áll az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésével és 39. cikk (2) bekezdésével összhangban, amely az adatnyilvánosság biztosítására irányuló alaptörvényi kötelezettség kapcsán figyelembe veszi, hogy az érintett személy vagy szervezet közpénzekkel gazdálkodik-e. Ezért egyrészt a közfeladatot ellátó szervek körét az Infotv. alkalmazásában tágan kell értelmezni, másrészt pedig a közérdekből nyilvános adatok tekintetében a közfeladatot ellátó szervek mellett a nem közfeladatot ellátó szerveket és személyeket is „mögöttes” tájékoztatási kötelezettség terheli.
II. A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog védelme – összhangban az Alaptörvény 39. cikkének a közpénzek nyilvánosságára vonatkozó egyértelmű szabályával – megköveteli, hogy az adatigény minden tájékoztatásra kötelezettet illetően bíróság előtt érvényesíthető és kikényszeríthető legyen. Ennek hiánya nem összeegyeztethető az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében elismert alapjoggal és az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésével sem.
[Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. 27. § (3b) bek., AT VI. cikk (3) bek., 39. cikk (2) bek., Abtv. 25. § (1) bek.]

8/2020. (V. 13.) AB határozat
I. A mérlegelés nem részjogosítványa a tisztességes hatósági eljáráshoz való jognak, és a mérlegelés korlátozottsága alapjogi megközelítésben nem teszi az egész hatósági eljárást szükségképpen tisztességtelenné.
II. A mérlegelés törvényi korlátozottsága nem jelenti az ügycsoportba tartozó hatósági ügyekben sem azt, hogy a hatóság egy olyan visszafizetési kötelezettséget megállapító határozatot hozhat, amelyben a bizonyítékokat nem tárja fel, azokat egyenként és összességükben nem értékeli, a tényállást megalapozatlanul állapítja meg, valamint az alkalmazott jogszabályokat nem az ügy egyedi körülményeinek megfelelően értelmezi és döntését nem indokolja megfelelően.
III. A bírósághoz fordulás joga nem zárja ki, hogy olyan új szabályokat alkosson a törvényalkotó, amelyek a jövőre nézve arra késztetik a bíróságokat, hogy változtassanak a korábban kialakított gyakorlatukon.
IV. A bírósághoz fordulás jogából következik, hogy a bizonyítékok értékelése és a tényállás megállapítása körében az eljáró bíró feladat- és hatáskörét nem korlátozza az a szabály, miszerint a jogalkalmazó szervek a jogkövetkezmények levonása során nem vagy csak korlátozottan rendelkeznek mérlegelési joggal.
[AT B) cikk (1) bek., XXIV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek., 28. cikk, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 60/A. § (1) bek.]

9/2020. (V. 28.) AB határozat
Az ad malam partem visszaható hatályú jogalkotás tilalmával nem áll ellentétben, hogy a jogalkotó utóbb a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli eljárása kezdeményezésének határidejét a szabálytalansági eljárás megindításának napjához kösse, ugyanakkor a hozzá kapcsolódó 60 napos szubjektív határidő az új szabály hatálybalépése előtt bekövetkezett jogi tények vonatkozásában nem eredményezhet a jogalanyok számára jogkorlátozást, illetve nem teheti kötelezettségeiket terhesebbé.
[AT B) cikk (1) bek., a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. tv. 152. § (2a) bek. és a 197. § (10) bek.]

3193/2020. (VI. 11.) AB határozat
I. A hitéleti tevékenység támogatására nem lehet alkotmányos igényt formálni a vallásszabadság egyéni alapjogára hivatkozással. Amennyiben az állam – a vallási közösség létszámára, társadalmi megjelenésére tekintettel – hitéleti támogatást biztosít, akkor az épp az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésének az érvényesülését szolgálja; az ilyen támogatás a vallásszabadság anyagi garanciája.
II. A különböző vallási közösségek által foglalkoztatott személyek eltérő munkajogi kezelésének van alkotmányos indoka. A vallási közösségek különböző kategóriái kapcsán nem állapítható meg, hogy a csoportképzés nyilvánvalóan önkényes lenne; a regisztráció feltételei általánosak, azokat jogszabály rögzíti, a döntés pedig a bíróság feladata.
III. Nem sérti sem a vallásszabadsághoz való jogot, sem a diszkrimináció tilalmát az a korlátozás, amely a tábori lelkészi szolgálat végzését nem teszi lehetővé valamennyi vallási közösség számára, hanem a vallási közösség méretére és társadalmi szerepvállalására tekintettel különbséget tesz.
[Alaptörvény VII. cikk, VIII. cikk, XXV. cikk, XXIV., XXVIII. cikk; Abtv. 26. § (2) bek.; 2011. évi CCVI. tv. 9/G. §, 9. § (2) bek., 9/C. § (1) bek., 9/D. § (5) bek., 9/F. § (1) bek., 9/F. § (2) bek., 9/G. § (5) bek., 21. §, 22. §]

3194/2020. (VI. 11.) AB határozat
I. Nem sérti a vallásszabadsághoz való jogot az, hogy a jogszabály a vallási közösségek különböző kategóriáit ismeri, sem az, hogy a bevett egyházi státusról és az együttműködésről az Országgyűlés határoz. Nem következik a vallásszabadság egyéni alapjogából, hogy bármely
magánszemélynek vagy közösségnek Alaptörvényre visszavezethető joga lenne arra, hogy vele az állam együttműködjön közösségi célok elérése érdekében.
II. A vallásszabadság egyenlő, a vallási közösségek jogosultságai különbözőek. Nem sérti az Alaptörvény hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezését a különböző egyház kategóriák létrehozása, és az egyes kategóriákhoz eltérő joghatások kapcsolása.
[Alaptörvény I. cikk (3) bek., VII. cikk (1) bek., (3) bek., VIII. cikk (2) bek., XV. cikk (2) bek.; Abtv. 26. § (2) bek.; 2011. évi CCVI. tv. 7. § (2) bek., 9/A–9/G. §]

3196/2020. (VI. 11.) AB határozat
I. Az ivóvízhez való hozzáférés biztosítása az állam objektív, intézményvédelmi kötelezettsége oldaláról nézve azt jelenti, hogy az állam köteles arról gondoskodni, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet juttasson mindenki számára. Ezen ellátási kötelezettségét az állam elsődlegesen víziközmű-szolgáltatókon keresztül teljesíti. A jelen és a jövő nemzedékek közös szükségleteire figyelemmel az állam nem köteles arra, hogy az ivóvíz mint közszolgáltatás hozzáférését ingyenesen és korlátlanul bárki számára biztosítsa.
II. Az állam ugyanakkor köteles figyelembe venni, hogy a szolgáltatási díj megfizetésére nem képes, rászoruló természetes személyek sem foszthatóak meg a létfenntartásukhoz szükséges mennyiségű ivóvízhez való hozzáféréstől. Az egészséges ivóvízhez való jog ugyanis az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdése szerinti testi és lelki egészséghez való alanyi jognak is részét képezi.
III. Valamely tartozásért a vonatkozó jogszabályok alapján nem felelős személy ivóvízhez való hozzáférési jogának korlátozása önmagában, pusztán a fogyasztási helyen fennálló rendezetlen követelés tényénél fogva sem más alapvető jog érvényesülésével, sem pedig valamely alkotmányos érték védelmével nem igazolható.
IV. A víziközmű-szolgáltató által fenntartott korlátozó intézkedések jogszerűségének értékelése során, nem csupán a korlátozó intézkedés jogszabálynak való megfelelőségét kell a nyelvtani értelmezés alapulvételével mechanikusan vizsgálni, hanem az adott intézkedés egyedi esetben történő bevezetésének, illetőleg fenntartásának Alaptörvénnyel való összeegyeztethetőségét is figyelembe kell venni.
[AT XXII. cikk (1) bek., XX. cikk, P) cikk (1) bek., 28. cikk, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. tv. 58. §-a]

11/2020. (VI. 3.) AB határozat
I. Érvényes és hatályos magyar jogszabály alkalmazhatóságát, illetve alkalmazandóságát – mindenkire kiterjedő hatállyal – a jogalkotó aktusán kívül – csak az Alkotmány¬bíróság megsemmisítő döntése szüntetheti meg, a bíróság ilyen tartalmú döntését az Alaptörvény kizárja.
II. Az Európai Unió valamely jogi aktusának a vele kollízióban álló magyar jogszabállyal szembeni érvényesülése érdekében a bíróság az általa elbírálandó konkrét, európai uniós jogi relevanciával bíró ügyben és kizárólag az abban érintett felekre kiterjedő jogi hatállyal jogosult a magyar jogszabály alkalmazását félretéve az európai uniós jogi aktust alkalmazni.
[AT B) cikk, E) cikk (2)-(3) bek., R) cikk (1), (2), (4) bek., 24. cikk (3) bekezdés a)-c) pontok, a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. tv. 108. § (5) bek. a) pont]

 

Alkotmányjogi eljárásjog

 

3087/2020. (IV. 23.) AB határozat
A bv. bíró azon végzése, amely a kártalanítási kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról szól, nem minősül ügydöntő végzésnek. Mivel a Be. rendelkezései értelmében csak az ügydöntő határozatok képesek anyagi jogerőre és keletkeztetnek ítélt dolgot, a kártalanítási kérelmet érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzés csupán alaki jogerőre képes. Ennek megfelelően ítélt dolgot sem keletkeztet.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Abtv. 27. §; Balassagyarmati Törvényszék Bv.88/2018/6. sz. végzése, Balassagyarmati Törvényszék 3.Beüf.400/2018/2. sz. végzése, 2013. évi CCXL. tv. 50. § (4) bek.] .

3091/2020. (IV. 23.) AB végzés
A polgári eljárásban pénzbírságot kiszabó végzés ellen a per érdemi vagy más eljárás befejező határozattal történő befejezése után esetlegesen megindítandó alkotmánybírósági eljárás rendelkezhet reparációs funkcióval, ezért annak vizsgálatára az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján nincs mód

3092/2020. (IV. 23.) AB végzés
A végrehajtási záradék kiállítása, és annak törlése nem minősülnek érdemi döntésnek. Ezek eljárási jogot vagy kötelezettséget megállapító határozatok, a polgári peres vagy nemperes eljárásban érvényesített igény tárgyában nem jelentenek állásfoglalást – tehát perjogi értelemben véve ügydöntőnek nem minősülnek, ezért a végrehajtási eljárás nem érdemében hozott, és nem is az azt befejező, hanem a végrehajtási eljárás során hozott döntések ellen nincs helye alkotmányjogi panasz előterjesztésének.
[Abtv. 27. §]

3132/2020. (V. 15.) AB határozat
Az Alkotmánybíróságnak biztosítania kell, hogy alaptörvény-ellenes norma ne érvényesülhessen a jogrendben és a bíróság az előtte folyamatban lévő ügyet az Alaptörvénnyel összhangban álló jogszabályi rendelkezések alkalmazása révén dönthesse el, továbbá, hogy a hasonló ténybeli alapból származó, azonos jog alapján megítélendő jogviszonyok hasonló elbírálást nyerjenek a rendes bíróságok előtt. Mindez az alkalmazási tilalom kimondását indokolja, az Alaptörvény és a jogbiztonság védelme érdekében általános jelleggel is.
[a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2015. június 12. és 2018. december 31. napja között hatályos 34/A. § (2) bekezdése, Abtv. 25. § (1) bek., 45. § (4) bek.]

3143/2020. (V. 15.) AB végzés
Mivel a Kúria a korábbi jogértelmezéséhez képest jogegységi határozatban az alkotmánybírósági határozatnak megfelelően rendezte a kiadmányozási jog fogalmára vonatkozó értelmezését, a korábbi értelmezés szerinti, alaptörvénybe ütköző jogi álláspont új eljárása során nem érvényesíthető. Ez esetben alaptörvény-ellenes sérelem új eljárásban nem ismétlődhet meg.
[Kúria Kfv.VI.35.101/2017/15. sz. ítélete, a Kúria 1/2019. KMPJE jogegységi határozata]

3170/2020. (V. 21.) AB végzés
illetve a jogszabály megalkotója, a törvény kezdeményezője vagy ezek képviselőjének meghallgatása, illetve véleménye megismerése után dönt. Ebből következően az alkotmánybírósági eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs, az alkotmányjogi panasz elbírálása során az Alkotmánybíróság a támadott bírósági döntések meghozatalakor rendelkezésre álló iratok alapján dönt, az indítványozó által csatolt hanganyag értékelésére nincs mód.
[Abtv. 57. § (1) bek.]

3173/2020. (V. 21.) AB végzés
Nem minősül érintettnek és így nem nyújthat be alkotmányjogi panaszt a gyermek azon szülője, aki a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzés iránti eljárásban illetve az abban született határozat felülvizsgálatára induló perben nem volt fél.
[Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 45.K.33.126/2018/15. sz. ítélete]

3180/2020. (V. 21.) AB végzés
Bírói kezdeményezés csak jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányulhat, bíró a folyamatban lévő ügyben alaptörvény-ellenes mulasztás kimondását nem indítványozhatja.
[Abtv. 25. §]

3208/2020. (VI. 11.) AB végzés
Az illetékekről szóló törvény azon értelmezési szabálya, mely meghatározza, mi minősül alapítványnak – amely illetékmentességet jelent ingatlanvásárlás esetén –, az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdése szerinti hatásköri korlátozás folytán csak a kiemelt alapjogokkal (élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálható felül. Diszkriminációtilalom illetve szabad mozgáshoz való jog sérelme esetében azonban hatásköri korlát érvényesül.
[Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 2020. január 1. előtt hatályban volt 102. § (1) bekezdés v) pontja, AT 37. cikk (4) bek.]

3221/2020. (VI. 19.) AB végzés
I. A jogerős döntés akkor támadható a Kúria nem érdemi döntésén keresztül, ha az indítványozó korábban, a megfelelő határidőben már nyújtott be alkotmányjogi panaszt a jogerős döntéssel szemben, ám a párhuzamosan benyújtott felülvizsgálati kérelem okán az visszautasítására került.
II. Az Alkotmánybíróság a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogra vonatkozó értelmezését nemcsak a polgári perre, hanem a közigazgatási perre is irányadónak tekinti, ebből következően a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog, valamint a jogorvoslathoz való jog a helyi közhatalmat gyakorló indítványozót is megilleti.
[Abtv. 26. § (1) bek., 27. §, 56. § (1) bek., Ügyrend 32. § (4) bek.]

3223/2020. (VI. 19.) AB végzés
I. Annak megítélése, hogy a konkrét büntetőeljárásban helye van-e a harmadfokú eljárás lefolytatásának, nem alkotmányossági, hanem a büntető eljárásjog megfelelő rendelkezései alkalmazásával összefüggő jogalkalmazási kérdés.
II. Az Alkotmánybíróságnak arra nincs lehetősége, hogy az érdemi jogerős ítéletet egy különálló, kizárólag egy eljárási kérdésben állást foglaló végzésen keresztül vizsgálja.
[Abtv. 27. §, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. 386. § (1) bekezdés a) és b) pontja]