Döntvénytár 2021/2.

Tartalom

 

Alkotmányjog – Alapjogok

Büntetőjog és büntető eljárásjog

10/2021. (IV. 7.) AB határozat
Alaptörvény-ellenes a Be. azon rendelkezése, amely az előzetes letartoztatás idejének határozatlansága folytán lehetőséget ad olyan mértékű szabadságelvonásra is, amely már a körülményektől függetlenül alaptörvény-ellenesen korlátozza a terhelt személyi szabadságához fűződő alapjogát.
[Alaptörvény IV. cikk (1) bek., 2017. évi XC. tv. 298. § (2) bek. a) pont]

19/2021. (V. 27.) AB határozat
A tisztességes tárgyaláshoz való jog aránytalan korlátozásának minősül, ha a másodfokú bíróság nem mérlegelheti a relatív hatályon kívül helyező eljárási szabálysértés kihatását, és fennáll a lehetősége annak, hogy olyan ítélet felülbírálatára kényszerül, amely érdemi felülbírálatra alkalmatlan.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 2017. évi XC. törvény 590. § (5) bekezdés a) pont]

Polgári jog és polgári eljárásjog

12/2021. (IV. 14.) AB határozat
I. A hatósági jogkörben okozott kár megtérítéséhez való alapjogból nem következik, hogy a jogorvoslati jellegű közigazgatási perben hozott döntésnek determinálnia kellene a jogvédelmi jellegű kártérítési perben meghozandó döntést.
II. A közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény megalapozottságát vizsgáló polgári bíróságnak azt kellett értékelnie, hogy a közigazgatási szerv felróható módon és jogellenesen gyakorolta-e a hatáskörét, amellyel összefüggésben kárt okozott az ügyfélnek. Olyan kárt, amelyet az ügyfél, a számára nyitva álló közigazgatás rendes jogorvoslati eljárás és a közigazgatási per révén sem tudott elhárítani.
[Alaptörvény XXIV. cikk (2) bek., 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bek., Kúria Pfv.I.20.963/2016/5. számú ítélete]

3165/2021. (IV. 30.) AB határozat
I. A törvény által létrehozott jogalanyok esetében jellegüknél fogva a személyiség védelmét eltérően kell értelmezni, mint a természetes személyek esetében, tekintettel arra, hogy lényegük – ha úgy tetszik személyiségük – a külvilág felé megjelenő képben ragadható meg.
II. A jóhírnévhez való jog keretében értékelendő, hogy az arculat, illetve az ahhoz kapcsolódó, abból származtatható jogok minden jogi személy személyiségének szerves részét képezik. Egy sportegyesület arculati elemei egyrészt az önazonosság biztosítékai, másrészt a külvilág számára teszik megkülönböztethetővé a sportszervezetet, harmadrészt lehetővé teszik a szurkolók számára az azonosulást a klubbal, egyesülettel. Ezért a sportegyesület címerének az egyoldalú megváltoztatása negatív hatással lehet az egyesület jó hírnevére.
[Alaptörvény I. cikk (4) bek., VI. cikk (1) bek., 2013. évi V. törvény 3:1. § (3) bek., a Kúria Pfv.IV.20.432/2018/7. számú ítélete]

Munkajog

13/2021. (IV. 14.) AB határozat
I. Sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését az a szabályozás, amely kizárja a bírósághoz fordulást abban a tekintetben, hogy a bírói álláshelyre pályázók pontszámának a megállapítása és az ezen alapuló rangsor felállítása, illetve a pályázati eljárás lefolytatása megfelelt-e a kifejezetten jogszabályban rögzített előírásoknak.
II. A bírói pályázati eljárással kapcsolatban benyújtható kifogás az állított sérelem orvoslását szolgálja ugyan, de alkotmányjogi értelemben az mégsem az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésére visszavezethető jogorvoslati eszköz.
[Alaptörvény XVIII. cikk (1) bek., 2011. évi CLXII. törvény 21. § (4) bekezdésének szövegrésze, valamint a 21. § (6) bekezdésének szövegrészei, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.Kpk.45.731/2016/2., 26.Kpk.45.745/2017/5., 17.Kpk.45.771/2017/2., és 30.Kpk.45.874/2017/2. sz. végzései]

18/2021. (V. 27.) AB határozat
I. Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-elleneségnek minősül, hogy az Országgyűlés nem alkotott olyan szabályokat, amelyek garantálnák, hogy a kollektív szerződésben rögzített, a munkavállalókat az akár harminchat hónapos időtartamra is megállapítható munkaidőkeret alkalmazásával összefüggésben megillető, a törvényi előírásokhoz képest többlettartalmat jelentő
garanciális jelentőségű előírások vagy többletkedvezmények a kollektív megállapodás munkáltató általi felmondása esetén a felmondást követően is teljeskörűen érvényesüljenek.
II. Alkotmányos követelmény, hogy ha a munkaidőkeret (vagy az elszámolási időszak) alkalmazása meghaladja az egyéves időtartamot, akkor a heti pihenőidő és a munkavállaló által teljesített rendkívüli munkavégzés átlagban történő elszámolása tekintetében az Mt. 99. § (7) bekezdés b) pontjában rögzített időtartamot, nem pedig a munkaidőkeret (elszámolási időszak) teljes időtartamát kell figyelembe venni.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., M) cikk, XVII. cikk (3) – (4) bek., XX. cikk, 2012. évi I. törvény, 2018. évi CXVI. törvény]

Közigazgatási jog és pénzügyi jog

11/2021. (IV. 7.) AB határozat
I. Sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát az új szabályozás alkalmazásának elrendelése, amennyiben a jogalanyok helyzetét elnehezítő jogszabályi változtatásra, illetve Alaptörvényben biztosított jog alaptörvény-ellenes módon történő korlátozására vagy alanyi jog elvonására kerül sor.
II. Közigazgatási perrel érintett transznemű személy nem- és névváltoztatásra irányuló eljárásában különös jelentőséggel bír az irányadó jogi normák előreláthatósága és kiszámíthatósága. Az az alkotmányjogi panaszban támadott szabály, amely szerint a személyazonosító adatok nyilvántartásában a születési nemet kell nyilvántartani, és az nem változtatható meg a rendelkezés
hatályba lépése előtt indult és folyamatban lévő eljárásokban, valamint a megismételt eljárásokban sem, sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., 2010. évi I. tv. 101/A. § (2) bek.]

3111/2021. (IV. 14.) AB határozat
I. Az adott hatósági döntés jogszabályi környezetének és a döntés joghatásainak egyedi vizsgálata alapján dönthető el, hogy az adott döntés „érdemi vagy eljárást befejező döntés”-e. Az érdemi döntés szempontjából annak van jelentősége, hogy a döntés az érintett alapvető jogaira bírt joghatással, vagy lényegesen befolyásolta jogait, jogi helyzetét.
II. A jogorvoslat teljes kizárása a jogorvoslathoz való jog szükségtelen korlátozását jelenti, ugyanis a régi Kbt. 144. § (4) bekezdésében foglalt halasztást nem tűrő közérdek és kiemelten jelentős érdek a közbeszerzési eljárás jogszerűségéhez fűződő közérdekkel konkurál, ez utóbbi közérdek azonban a jogorvoslat kizárása miatt indokolatlan sérelmet szenved.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bek., 2011. évi CVIII. törvény 144. § (4) bek.]

14/2021. (IV. 23.) AB határozat
Az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdéséből következő alkotmányos követelmény, hogy a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 78. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ok – nevezetesen ha a kérelmező tartózkodása sérti vagy veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát – fennállásának vizsgálata a kérelem érdemi elbírálásának előfeltétele; amennyiben az eljáró hatóság a szakhatóság állásfoglalása alapján azt állapítja meg, hogy a kérelmező tartózkodása sérti vagy veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát, a kérelmet eljárási okból, annak további vizsgálata nélkül kell elutasítani, hogy a kérelmező hontalannak minősül-e.
[Alaptörvény Q) cikk (2) és (3) bek.; Abtv. 32. § (1) és (2) bek.; 2007. évi II. tv.78. § (1) bek. c) pont]

15/2021. (V. 13.) AB határozat
I. Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a veszélyhelyzet idején az adatkezelőnek rögzítenie kell azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített határidőn belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna.
II. Bár a rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedések meghozatalát teszi lehetővé, az alkotmányozónak nem volt célja a különleges jogrendi jogalkotót felhatalmazni arra, hogy a veszély leküzdésével össze nem függő alapjog-korlátozást vezessen be, illetve arra, hogy egyes alapjogokat jobban korlátozzon, mint amennyire a rendkívüli körülmény indokolja. A korlátlan vagy korlátozhatatlan hatalom eleve ellentétes az Alaptörvény szellemiségével, még különleges jogrend idején is.
[Alaptörvény VI. cikk (3) bek., 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. §]

16/2021. (V. 13.) AB határozat
I. Ha valamely egyedi ügyben az uniós jogi érintettség megállapítható, a magyar jog szabályának félretételére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha (figyelemmel a közvetett hatály elvére és az Alaptörvény 28. cikkéből fakadó értelmezési kötelezettségre) a magyar jog kérdéses szabályának nem tulajdonítható olyan értelmezés, mely az Alaptörvénnyel és az uniós jog rendelkezéseivel egyaránt összhangban áll.
II. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése minden esetben azt az eljárási követelményt támasztja a bírósággal szemben, hogy részletesen megindokolja, hogy a hatályos magyar jogszabályi rendelkezés félretételére és helyette az uniós jog alkalmazására a konkrét, egyedi ügyben miért kellett sort keríteni.
III. Az Alaptörvény 28. cikkéből következően a bíróságoknak ítélkezési tevékenységük során figyelembe kell venniük, hogy egy jogszabály mely jelentése felel meg az Alaptörvénynek. A jogszabályt ezzel az értelemmel kell alkalmazniuk az egyedi ügyekben, ellenkező esetben az Alkotmánybíróság a bírói döntést az Alaptörvény által megszabott értelmezési tartomány kereteinek túllépése miatt megsemmisíti.
IV. Az Alkotmánybíróság által korábban kimondott alkotmányos követelmény figyelmen kívül hagyása önmagában is nyilvánvalóvá teszi az alaptörvény-ellenességet.
[Alaptörvény 28. cikk, Abtv. 46. § (3) bek., a Kúria Kf.V.39.162/2020/5. számú ítélete, a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27.384/2018/10. sz. ítélete]

17/2021. (V. 13.) AB határozat
A jogalkotó mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2020. január 1. napját megelőzően hatályos 45. § (2) bekezdésének módosításával egyidejűleg nem alkotta meg azokat a garanciális szabályokat, melyek legalább a korábban hatályos szabályozással azonos szinten biztosítják, hogy az óvodai nevelésben történő részvétel maximális időtartamának egy nevelési évvel történő csökkentése ellenére a sajátos nevelési igényű gyermekek az óvodai nevelés során megkaphassák az ahhoz szükséges fejlesztést, amely esélyt ad nekik arra, hogy tankötelezettségüket a normál tanrendű gyermekekkel integrált oktatásban teljesíthessék.
[Alaptörvény XV. cikk (2) bek., XVI. cikk (1) bek.; 2011. évi CXC. tv. 2020. január 1. napjától hatályos 45. § (2) bek.]

20/2021. (V. 27.) AB határozat
I. Az adómérték konfiskáló jellege összeegyeztethetetlen az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével, valamint XXX. cikk (1) bekezdésével.
II. Az Alaptörvényből fakadó arányossági követelményeknek érvényesülniük kell mind értékalapú, mind a területalapú helyi adóztatás során.
[Alaptörvény XIII. cikk (1) bek., XXX. cikk (1) bek., Újszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 17/2015. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésének az „a II. körzetben: 240,- Ft/m2” szövegrésze]

21/2021. (VI. 22.) AB határozat
Az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdéséből és XI. cikk (2) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a fenntartó köteles a felsőoktatási intézmény szenátusát – mint a felsőoktatási intézmény oktatási-kutatási autonómiájának letéteményesét – megillető véleményezési jog gyakorlására kellő időt biztosítani, továbbá lehetőséget kell biztosítania érdemi javaslattétel megfogalmazására, amelyet a fenntartónak nyomon követhető módon figyelembe kell vennie döntéshozatala során.
[Alaptörvény X. cikk (3) bek., XI. cikk (2) bek., 2021. évi IX. törvény 22. § (4) bek., 2011. évi CCIV. törvény 94. § (6) bek.]

Alkotmányjogi eljárásjog

3112/2021. (IV. 14.) AB végzés
Ha a másodfokon eljáró bíróság rész- és közbenső ítélete az Mvtv. 6. § (3) bekezdésében biztosított önrendelkezési jog mint személyiségi jog sérelmének a bekövetkeztét, azaz a kártérítés jogalapját jogerősen megállapította, az elsőfokú bíróság már nem térhet vissza a személyiségi jogi sérelem jogalapjának vizsgálatához, azaz az Mvtv. 6. § (3) bekezdését a bíró előtt folyamatban levő ügyben már nem kell alkalmazni.
[Abtv. 25. § (1) bek., Mvtv. 6. § (3) bek.]

3113/2021. (IV. 14.) AB végzés
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítési módját és a kedvezményre jogosultak körét rögzítő jogszabályi rendelkezések nem csupán formailag, hanem tartalmilag is az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdése szerinti hatásköri korlátozás alá tartoznak.
[Alaptörvény 37. cikk (4) bek., 1995. évi CXVII. törvény]

3130/2021. (IV. 14.) AB végzés
Az 1/2020. (I. 2.) AB határozatban elrendelt felülvizsgálat nyilvánvalóan a jelen ügyben kifogásolt döntéssel jogerősen lezárt ügyet is érinti, azaz az említett alkotmánybírósági döntés az indítványozót érintően is jogorvoslatot nyújtott, ezért az indítvány okafogyott.
[Abtv. 59. §]

3187/2021. (V. 19.) AB végzés
Az Alkotmánybíróság az Országgyűlés határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérést tartalmazó határozatával összefüggésben megerősítette, hogy nincs lehetőség az az Abtv 26. § (2) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panasz befogadására, ha az indítványozók személyes, közvetlen és aktuális indítványozói érintettsége nem áll fenn a panasz benyújtásakor.
[Abtv. 26. § (2) bek.]

3237/2021. (VI. 4.) AB végzés
Az Alkotmánybíróság az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló jogszabállyal összefüggésben megerősítette, hogy nincs lehetőség az Abtv 26. § (2) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panasz befogadására, ha az az alaptörvény-ellenesnek állított jogszabály az indítványozó személyét, konkrét jogviszonyát, közvetlenül és ténylegesen, aktuálisan (jelenvaló módon) nem érinti.
[Abtv 26. § (2) bek.]