Tartalom
Alkotmányjog – Alapjogok
Büntetőjog és büntető eljárásjog
3265/2021. (VII. 7.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság megerősítette korábbi gyakorlatát, miszerint az enyhébb végrehajtási fokozat kijelöléséhez, csakúgy, mint az azt befolyásoló feltételes szabadságra bocsátás megítéléséhez az elítélteknek nincs alanyi joga. A büntetés-végrehajtási kedvezmények nem járnak automatikusan, megengedésük a szükséges időtartam lejáratán kívül egyrészt törvényben előírt számos más objektív feltétel teljesüléséhez kötött, másrészt pedig mindig az elítélt személyi körülményeit értékelő diszkrecionális bírói mérlegelés eredménye. Ezért a fokozatváltás vonatkozásában – a visszaható hatályú jogalkalmazásra hivatkozással – nem alapítható alanyi jog a megelőző időszakban hatályban volt szabályozás alkalmazására.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., 2013. évi CCXL. tv. 436. § (1) bek., Szegedi Törvényszék Büntetés-végrehajtási csoport 2.Szv.855/2019/3. számú végzése, Szegedi Törvényszék 5.Bpkf.1482/2019/2. számú végzése]
3298/2021. (VII. 22.) AB határozat
Sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot a magánindítvány képviselő útján történő előterjesztését kizáró értelmezés, mivel ez korlátozza a magánvádlóként fellépni kívánó sértett bírósághoz forduláshoz való jogát.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Fővárosi Törvényszék 25.Bpkf.5996/2019/2. sz. végzése]
24/2021. (VII. 21.) AB határozat
I. Az Országgyűlés az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésének sérelmét okozó mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Btk. 187. § (1) bekezdés b) pontjával összefüggésben nem a normavilágosság alkotmányos követelményének megfelelően szabályozta a cselekmény elkövetési magatartását.
II. A kuruzslás kifogásolt tényállásának megfogalmazásában nem egyértelmű, hogy milyen tevékenységeket foglal magában az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat körébe tartozó tevékenység, így az elkövetési magatartás nem elég határozott, mert nem egyértelmű, milyen magatartásokra vonatkozik a büntetőjogi tilalom.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bek.; XII. cikk, Btk. 187. § (1) bekezdés b) pontja]
3354/2021. (VII. 28.) AB határozat
Az alaptörvény-ellenesség miatt megsemmisített jogszabályhely tatalmával egyező bírói gyakorlat alapján hozott, és egyúttal az Alkotmánybíróság – bíróságokra is kötelező – határozataival, az azokból fakadó követelményekkel összhangban nem álló bírósági határozat ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményekkel.
[Alaptörvény B) cikk, a Fővárosi Törvényszék 1.Bpk.1286/2018/6. sz. ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Beüf.10.156/2019/3. számú végzése]
26/2021. (VIII. 11.) AB határozat
I. Nem sérül a pártatlan bírósághoz való jog önmagában amiatt, hogy az előkészítő ülés lefolytatására, ott a terhelt beismerő nyilatkozatának az elfogadására, majd őt érintően az ítélet meghozatalára ugyanaz a bíróság jogosult, mint aki a bírósági eljárást tovább folytatja.
II. Az előkészítő ülésen – bizonyítékértékelési tevékenység hiányában – nem folytatható olyan bizonyítás, amelynek eredményeként a beismerő terhelt bűnösségével összefüggésben a bíróságnak, az eljáró bíróság bármely tagjának saját meggyőződése alakulhatna ki. Ilyen előzetes bírói álláspont hiányában pedig nem áll fenn olyan objektív körülmény, amely a bíróság döntéshozatalát az egyéb terhelteket érintően szükségszerűen meghatározná, és amely miatt a bíró pártatlansága megkérdőjelezhetővé válna.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., Be. 503. § (2) bek., 504. § (1)–(6) bek., 505. § (4) bek.]
Polgári jog és polgári eljárásjog
25/2021. (VIII. 11.) AB határozat
I. Az alaptörvényi és nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségéből származó alkotmányos kívánalom, hogy a műemléki védettséget élvező ingatlanok értékesítése (hasznosítása) során az állam megfelelő garanciákkal biztosítsa, hogy a műemlék védettségi szintjének megfelelő kezelésbe kerül a tulajdonosváltást követően is.
II. Alkotmányos kötelezettség, hogy az állam a műemléket érintő (hasznosításra, ezen belül elidegenítésre vonatkozó) jogügyletek esetében is építsen be olyan garanciákat, amelyek hozzájárulnak a védelmi szint fenntartásához.
III. A nemzeti vagyon átruházását érintő jogszabály megalkotásakor azonban a törvényalkotónak tekintettel kell lennie e lehetőség kivételes jellegére, és arra is, hogy a szabályozás mögött meghúzódó jogalkotói célnak e kivételességet a nemzeti vagyonra vonatkozó Alaptörvényben megfogalmazott követelmények maradéktalan teljesülése mellett igazolnia kell.
[Alaptörvény P) cikk (1) bek.]
Közigazgatási jog
3264/2021. (VII. 7.) AB határozat
I. Nem sérti az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdését az olyan, az önkormányzat közigazgatási területén elhelyezkedő egyes ingatlanoknak az építési beruházásaira vonatkozó korm. rendeleti szabályozás, amely törvényi felhatalmazáson alapul, nem terjed ki általánosan az önkormányzat közigazgatási területére és nem üresíti ki az önkormányzat alkotmányosan védett hatásköreit.
II. Az Alaptörvény XXIII. cikkében foglalt aktív és passzív választójogra, valamint a közhivatal-viseléshez való jogra a közhatalmat gyakorló önkormányzat közvetlenül alapjogi igényt nem alapozhat.
[Alaptörvény B) cikk, 32. cikk (1) bek., 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet 6/K. §-a, valamint a 2. mellékletben foglalt táblázat 49. sora]
3291/2021. (VII. 22.) AB határozat
I. A tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal nem ellentétes, ha a közigazgatási perben a felülvizsgálatot végző bíróság jogszerűnek minősíti az adóhatóság azon eljárását, hogy a büntetőeljárásból származó iratbetekintés során a birtokába került bizonyítékokat a bizonyítás során felhasználja. Azonban ez a felhasználás nem lehet automatikus.
II. A büntetőeljárás iratai közt szerepelő, titkos információgyűjtésből és házkutatásból származó bizonyítékok felhasználásának alkotmányos értelmezése az, hogy az adóhatóság iratbetekintése alapján részére megküldött iratok az adóhatósági eljárásban bizonyítékként felhasználhatók, amennyiben a közigazgatási bíróságnak módjában áll meggyőződni e bizonyítékok keletkezésének, hozzáférésének és felhasználásának jogszerűségéről. Ezért már az adóhatósági eljárásban célszerű a büntető bíróság jogerős ítéletének megszületését bevárni, illetve felfüggeszteni az eljárást, amennyiben az adóhatóság ezen bizonyítékok felhasználása mellett dönt.
III. A közigazgatási per során a „fair”, azaz tisztességes bírósági eljáráshoz való jog értelmezési tartományába a fegyverek egyenlőségének részjogosítványával összefüggésben beletartozik a bizonyítékok megismerésének és észrevételezésének joga.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 1998. évi XI. tv. 71/B. § (1) bek., 2004. évi CXL. tv. 32. §, 50. § (4)-(6) bek., 2017. évi I. tv. 32. §, 2016. évi CXXX. tv. 123. § (1) bek. b) pont]
3293/2021. (VII. 22.) AB határozat
I. Önmagában nem veti fel az alaptörvény-ellenesség kételyét az, ha egy alapjog érvényesítéséhez jogszabály határidőt kapcsolt, sőt az sem, ha ez a határidő jogvesztő és a határidő leteltét követően a jogosultság már nem érvényesíthető. Az viszont tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal összefüggő alkotmányossági kérdés, hogy a jogosultnak ténylegesen volt-e lehetősége bírósághoz fordulni (eljárási tartalom) és hogy a bíróság a szabályozás alapján érdemben elbírálhatja a keresetben rögzített igény jogosságát (anyagi jogi tartalom).
II. A közérdekű adatigény teljesítése iránti kérelem alapján az adatkezelő akár teljesíti az adatigénylést, akár elutasítja azt, nem hatósági döntést hoz. Elutasítás esetén az adatigénylő nem közigazgatási döntést támad meg, hanem keresettel igényt érvényesít, ezért az adatigénylő bírósághoz forduláshoz való joga nem sérül, ha a bíróság a határidőt a válaszadás elmaradásától számítja.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 2011. évi CXII. tv., a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.25.611/2020/3. számú végzése]
22/2021. (VII. 13.) AB határozat
Egy lineáris televízió vagy rádióműsor akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak, ha megfelel az alábbi három szempont mindegyikének, továbbá ha eleget tesz annak az általános előfeltételnek, hogy olyan kérdés megvitatására irányul, amelynek tárgya közérdeklődésre tart számot. Egyfelől elengedhetetlen, hogy a műsorból egyértelműen kiderüljön, hogy több, egymással ellentétes álláspont is létezik az érintett kérdésben. Másfelől fontos az is, hogy azonosítható legyen, hogy az egyes álláspontokat mely személyek vagy csoportok képviselik. Harmadik feltételként pedig lényeges, hogy a műsorból egyértelművé váljon, hogy az abban – a szerkesztői szabadság jogával élve – részletesebben kifejtett állásponthoz képest az azzal ellentétes vélemények miben térnek el (függetlenül attól, hogy azt a műsorvezető, a riportalanyok vagy az adott álláspontot képviselők ismertetik). Ennek kapcsán pedig az is elegendő, ha az egymással konvergáló álláspontok együttesen jelennek meg.
[Alaptörvény IX. cikk (2) bek., 2010. évi CLXXXV. tv., 2010. évi CIV. tv., a Kúria Kf.VI.39.667/2020/6. számú ítélete]
23/2021. (VII. 13.) AB határozat
I. Az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésének és 54. cikk (1) bekezdésének együttes értelmezéséből származó alkotmányos követelmény, hogy a jogalkotó a gyülekezési jog gyakorlását veszélyhelyzet idején is csak elengedhetetlenül szükséges ideig és körben függesztheti fel, akként, hogy észszerű időközönként meg kell vizsgálnia, hogy a korlátozásra okot adó körülmény továbbra is indokolja-e az alapjog felfüggesztését vagy az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését meghaladó mértékű korlátozását.
II. Az Alaptörvény 54. cikk (1) bekezdése nem ad parttalan felhatalmazást a jogalkotónak. Abból, hogy az Alaptörvény rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság működése különleges jogrend idején sem korlátozható, következik, hogy az Alaptörvény célja annak biztosítása, hogy a különleges jogrendi intézkedések is alkotmányos kontroll alá essenek.
III. Nem minden alapjognak kell teljes mértékben meghajolnia a járvánnyal szembeni védekezés jegyében, de a járvány terjedése szempontjából egyik legkockázatosabb alapjog, a gyülekezés szabadsága gyakorlásának időleges kizárása szükséges korlátozásnak tekinthető.
[Alaptörvény I. cikk (3) bek., VIII. cikk (1) bek., 54. cikk (1) és (2) bek., 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 2021. május 22. napjáig hatályban volt 4. § (1) bek. „illetve a gyülekezés” szövegrésze, 5. § (1) bek. „valamint gyűlést” szövegrésze, továbbá 5. § (2) bek. második mondata]
3353/2021. (VII. 28.) AB határozat
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjának és 47. § (1) bekezdésének alkalmazása során az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a volt haszonbérlőt a haszonbérleti jogviszonya jogszerű megszűnését követően is megilleti az előhaszonbérleti jog akkor, ha azt már a megelőző haszonbérleti jogviszonya idején is jogszerűen gyakorolta, de a joggyakorlása rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., Abtv. 46. § (3) bek., 2013. évi CXXII. tv. 46. § (1) bek. a) pont, 47. § (1) bek.]
Alkotmányjogi eljárásjog
3280/2021. (VII. 7.) AB végzés
Az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdésében foglalt hatásköri korlát kiterjed a Kormány veszélyhelyzetben alkotott rendeletére is, amely a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény érdemi szabályaihoz képest eltérően rendelkezik, így azt csak az Alaptörvényben meghatározott kivételes esetben lehet alkotmányjogi panasszal megtámadni.
[Alaptörvény 37. cikk (4) bek., 535/2020. (XII. 1.) Korm. rendelet]
3299/2021. (VII. 22.) AB végzés
I. Az Alkotmánybíróság visszautasítja az indítványt, ha az indítványban hivatkozott indokok nem elégségesek ahhoz, hogy a közvetlen és tartalmi elbírálást lehetővé tevő alkotmányos kapcsolat a támadott rendeleti szabályozás és a megsérteni vélt alapjog védelmi köre között megállapítható legyen.
II. Egyesület helyi önkormányzat nevében nem jogosult alkotmányjogi panasz előterjesztésére, nem hivatkozhat az önkormányzati alapjogok illetve hatáskörök sérelmére.
[Abtv. 26. § (2), Abtv. 29. §]
3315/2021. (VII. 22.) AB végzés
Az Alkotmánybírósági megerősített korábbi gyakorlatát mely szerint a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem az indítványozó szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása. Önmagában az, hogy az indítványozó a bírói döntést megalapozatlannak, magára nézve sérelmesnek tartja, és úgy véli, ügyében a szülői felügyelet kérdését a bíróságnak másképpen kellett volna szabályoznia, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyének megalapozására nem elegendő.
[Abtv. 29. §]
3319/2021. (VII. 23.) AB végzés
Az indítvány benyújtását követően eszközölt jogszabálymódosításban megjelenő új szabályozási koncepció azt eredményezi, hogy az indítványban megfogalmazott alkotmányossági kérdések a koncepcionálisan megváltozott jogi szabályozás keretein belül változatlan formában már nem válaszolhatók meg, ezért az indítvány okafogyottá vált.
[Abtv. 59. §-a és az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja]
3350/2021. (VII. 23.) AB végzés
Bírói kezdeményezés esetén amennyiben az indítvány megfogalmazása szerint nem az általa támadott jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét indokolta, hanem általánosságban fejezte ki kétségeit a szabályozás tartalmával kapcsolatban, nem felel meg a határozottság követelményének.
[Abtv. 52. § (1) bek., 52. § (1b) bekezdés e) pontja, 64. § d) pontja]
3352/2021. (VII. 23.) AB végzés
I. Az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre arra, hogy törvényt alkosson. A jogalkotónak címzett mulasztás lex imperfecta, vagyis olyan jogkövetkezmény nélküli kötelező rendelkezés, amelynek megsértését nem követi szankció, ugyanakkor a jogalkotói mulasztás pótlása az alkotmánybírósági határozatban foglaltak alapján és az egymástól elválasztott alkotmányos szervek együttműködési kötelezettségére is tekintettel jogalkotási feladatot keletkeztet, figyelemmel az Alaptörvény és a támadott jogszabály kapcsolódó rendelkezései közötti összhang mielőbbi megteremtésére.
II. Önmagában az a körülmény, hogy a jogalkotó a korábban megállapított mulasztást nem pótolta, valamint az, hogy a bírói gyakorlat nem egységes a szerződésátruházás jogintézménye gyakorlati alkalmazásának kérdésben, nem minősül a körülmények (tény- és jogkérdések) alapvető megváltozásának, ezért res iudicata (ítélt dolog) megállapításának van helye.
[Abtv. 25. § (1) bek., Abtv. 31. § (1) bek., Abtv. 46. §]