Tartalom
Alkotmányjog – Alapjogok
Büntetőjog és büntető eljárásjog
31/2021. (XII. 1.) AB határozat
I. Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 18. pont a)–b) alpontjaiban nem az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta a kábítószer fogalmát. Ezért az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. szeptember hó 30. napjáig tegyen eleget.
II. A szabályozással szemben követelmény, hogy az az általános ismeretekkel rendelkező állampolgár számára is egyértelmű, felismerhető üzenetet hordozzon: a szakmai ismeretekkel nem rendelkező állampolgár is meg tudja állapítani, aktuálisan mely anyagok minősülnek hazánkban kábítószernek.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 18. pont a)–b) alpontjai]
Polgári jog és polgári eljárásjog
29/2021. (XI. 10.) AB határozat
I. Amennyiben a bíróság contra legem jogalkalmazása során (i) az adott jogkérdésre irányadó, kötelezően és kizárólagosan alkalmazandó hatályos jogi normákat nem vette figyelembe, és (ii) a döntését egy olyan jogszabályi rendelkezésre alapította, mely a bíróság által is kifejezetten elismert módon az ügyben nem volt alkalmazható, jóllehet (iii) ebben a kérdésben az Alkotmánybíróság már korábbi határozatában állást foglalt, és (iv) ítéletében egyáltalán nem adott indokolást arra vonatkozóan, hogy az ügy eldöntése során miért nincs tekintettel e korábbi határozat megállapításaira, végezetül pedig (v) saját, a jogszabály értelmezésére vonatkozó indokolását ráadásul nem érdemi jogi, hanem pusztán „célszerűségi” szempontokkal támasztotta alá, az ítélet sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot.
II. Az Alkotmánybíróság határozatának egésze (és nem csupán a rendelkező része) bír erga omnes kötelező erővel. Ekként, ha az Alkotmánybíróság egy határozatában formálisan alkotmányos követelmény kimondása nélkül foglal állást valamely jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezéséről, vagy éppen ellenkezőleg, azt mondja ki, hogy valamely értelmezés ellentétes az Alaptörvénnyel, arra az eljáró bíróságnak ugyancsak tekintettel kell lennie ítéletének meghozatala során.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., Abtv. 39. § (1) bek., Budapest Környéki Törvényszék 2.Pf.20.248/2020/7. számú ítélete, Váci Járásbíróság 2.P.21.128/2016/77. számú ítélete]
3516/2021. (XII. 13.) AB határozat
Már a büntetőeljárás megindulásakor önmagában a feljelentés megtétele, illetve a vádemelés megtörténte is alkalmas lehet arra, hogy befolyásolja az érintett személy szűkebb vagy tágabb környezetében az eljárás alá vont személy negatív megítélését. Ennek ellenére önmagában nem minden feljelentés vagy vádemelés eredményez személyiségi jogsérelmet, még akkor sem, ha már annak megtétele(megtörténte), hátrányos befolyással van az eljárás alá vont személy szűkebb vagy tágabb közösségi megítélésére. De ez nem zárja ki azt, hogy előfordulhat olyan eset (mégpedig akkor, ha a feljelentés vagy a vádemelés a feljelentő, illetve a vádhatóság nyilvánvaló jogsértésén alapul), amikor a felmentő ítélet ellenére már önmagában a feljelentés, illetve vádemelés okán polgári jogi személyiségi jogsértés történik.
[Alaptörvény VI. cikk (1) bek.]
3534/2021. (XII. 22.) AB határozat
Az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdéséből fakadóan – tekintettel a XV. cikk (5) bekezdésben és L) cikkében foglalt államcélokra – a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 23. § d) pontjának alkalmazásakor alkotmányos követelmény, hogy a bérlővel saját háztartásában élő azon unoka, akiről a bérlő – mint nevelőszülő – nevelt gyermekeként hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott, a „bérlővel még életében együtt lakó gyermek”-nek minősül.
[Alaptörvény XIII. cikk, XV. cikk (1), XV. cikk (5), XXII. cikk (1), L) cikk, 2011. évi CLXX. törvény 23. § d) pont]
Munkajog
3426/2021. (X. 25.) AB határozat
I. Nem sérti a normavilágosság követelményét az, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek, mivel engedélyezéséhez a kérelmezőnek az új beruházás és a nemzetgazdasági érdek fennállásáról kell nyilatkoznia, illetve azt kell igazolnia.
II. Nem sérti a munkaidőkeret alkalmazásának kiterjesztése a pihenéshez való jogot, mivel a korlátozás a feltétlenül szükséges mértéken belül maradt, és arányos is, tekintve, hogy a másik oldalon jelentkező azon elemekkel is összemérhető, amelyek részint a gazdaság működőképességének fenntartása, a munkahelyek megőrzése, ezen belül is a konkrét munkavállaló esetében a munkaidő-keret tartama alatt garantált bérezés formájában jelennek meg.
III. Nem sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot az, hogy a törvény nem írja elő a kormányhivatal számára, hogy a 24 hónapos munkaidőkeretre vonatkozó hozzá érkezett kérelmeket, illetve a kérelmek alapján hozott döntéseket közzétegye, nem állapítható meg, hogy jelentősen megnehezülne az egyéni érdekérvényesítés.
IV. A munkaidőkeretben foglalkoztatottak összességét homogén csoportnak tekintve, azon belül a különféle tartamú munkaidőkeretben foglalkoztatottak törvény szerinti jogosítványaiban nincs olyan különbség, amelynek alapján a munkavállalók további – összehasonlítható, vagy megkülönböztethető – csoportokra volnának bonthatók.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., II. cikk, XVIII. cikk (1)–(4) bek., VI. cikk (1) bek., I. cikk (3) bek., XV. cikk (2) bek., XXVIII. cikk (1) bek.; 2020. évi LVIII. tv. 56. § (3) és (4) bek.]
3537/2021. (XII. 22.) AB határozat
I. Az Alkotmánybíróság a foglalkoztatottak kötelező védőoltása elrendelésének legitim céljaként elismerte az Alaptörvény II. cikke által garantált élethez és egészséghez való jog, valamint az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdésében foglalt egészséghez való jog intézményvédelmi oldalának érvényesítését, a koronavírus-járvány egészségügyi, társadalmi, gazdasági hatásainak csökkentését, kiemelten az egészségügyi ellátórendszer folyamatos működését és a betegellátás
biztonságát.
II. Az egészügyi önrendelkezéshez való jog arányos korlátozásának minősülne az állami erőszakalkalmazást lehetővé tevő kötelezés is, azonban az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásának elrendelése esetén az alapjogkorlátozás érintettjeinek nem kell azzal számolniuk, hogy amennyiben az oltást nem veszik fel, az állam őket akár erőszakkal kényszerítheti erre mivel a jogalkotó súlyos, de az önrendelkezési jog ezen kérdésben való teljes elvonásáig nem terjedő, munkajogi és ahhoz kapcsolódóan anyagi jellegű hátrányokat helyez kilátásba.
III. Az Alaptörvény III. cikk (2) bekezdése ún. abszolút tilalmat állít fel, melynek sajátossága, hogy korlátozása alkotmányosan nem megengedhető, mivel tartalma teljes terjedelme lényegesnek minősül. Ennélfogva az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti általános alapjog-korlátozási teszt sem alkalmazható ezen tilalom megsértettségének vizsgálata során, hanem arról kell meggyőződni, hogy a tilalom összetevői fennállnak-e az adott esetben.
IV. A koronavírus elleni oltási program nem minősül az Alaptörvény III. cikk (2) bekezdés szerinti „kísérletnek”, ezért az ehhez kapcsolódó abszolút tilalom megsértése sem állapítható meg.
[Alaptörvény II. cikk, III. cikk (2) bek., XX. cikk (1) bek., 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet, 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet]
3535/2021. (XII. 22.) AB határozat
A bírák szolgálati idejének beszámításával kapcsolatban a különböző időpontban kinevezett bírák közötti különbségtételt okszerű, objektív körülményekkel kell alátámasztani, amelyek a bíró jövedelmi viszonyainak körében méltányolhatók.
[Alaptörvény XV. cikk, Kúria Mfv.II.10.475/2018/19. számú ítélete]
Közigazgatási jog
27/2021. (XI. 5.) AB határozat
I. Azok, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, mert az oltást felvették, vagy a fertőzésen átestek, nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik személyében ez a feltétel nem áll fenn.
II. Ha az oltás felvételének mellőzése még a támadott rendelet kifogásolt rendelkezései mellett is reális opció maradt, akkor nem merül fel az önrendelkezési jog korlátozása.
[Alaptörvény II. cikk, XV. cikk (1) bek., XV. cikk (2) bek., 54. cikk, 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet egyes rendelkezései]
28/2021. (XI. 5.) AB határozat
I. A tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének megállapítása az oktatási-kutatási autonómia körébe tartozó jogkör. A tanulmányi kötelezettségek teljesítése egyrészt kiterjed a tanulmányi követelmények, előmenetelben foglaltak teljesítésének értékelésére és a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének megállapítására. Az oktatási-kutatási autonómia letéteményese ítélheti meg csak ezen kötelezettségek teljesítését.
II. Ugyanakkor a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének olyan objektív tárgyi-személyi feltételei is vannak, melyeket a felsőoktatási intézmény fenntartójának kell biztosítania. A tanulmányi kötelezettségek teljesítésének két oldala szükségképpen feltételezi azt, hogy a fenntartó és a felsőoktatási intézményi autonómia letéteményese együtt döntsön a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének ellehetetlenüléséről a veszélyhelyzet ideje alatt, a veszélyhelyzettel közvetlenül összefüggő és elháríthatatlan rendkívüli körülmény bekövetkezte esetén.
III. Nem sérül a felsőoktatási autonómia, ha a fenntartó a döntése meghozatala során a felsőoktatási intézménnyel együttműködve, a felsőoktatási intézményi autonómia letéteményesének egyetértésével hozta meg intézkedését.
[Alaptörvény X. cikk, 53. cikk (2) bek., 522/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet]
3452/2021. (XI. 3.) AB határozat
Az Alaptörvény V. cikke szerinti jogos önvédelem alapvető jog, azonban annak védelmi körét – az állami erőszak-monopóliumra tekintettel – nem lehet a mások személye elleni támadás elhárítására kiterjesztően értelmezni. Ebből következően a Kúriának a rendőrségi törvényre vonatkozó értelmezése – ezek között az, hogy bűncselekmény egyszerű gyanúja esetén lehetséges intézkedés az előállítás – a konkrét döntésben törvényességi, és nem alkotmányossági kérdés.
[Alaptörvény V. cikk, a Kúria Kfv.IV.37.710/2020/4. sz. ítélete]
3453/2021. (XI. 3.) AB határozat
A mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok saját jogú növelt összegű járadékában részesülő személyek alkotmányjogi értelemben összehasonlítható helyzetben vannak az öregségi nyugdíjban részesülőkkel, így a Kúria jogértelmezése az indítványozó és a vele összehasonlítható helyzetben lévő személyek közötti különbségtételt valósított meg azáltal, hogy a Kúria akként értelmezte az Szt. 44/A. § (1) bekezdését, hogy az abban nevesített tartós ápolást végzők időskori támogatására kizárólag az öregségi nyugdíjasok jogosultak, azon ellátásban részesülők pedig nem, akiknek az ellátásaira az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
[A Kúria Kfv.VII.37.420/2020/5. sz. ítélete, Alaptörvény XV. cikk; Abtv. 27. §]
3467/2021. (XI. 12.) AB határozat
A pártatlan bíróhoz való jog törvényességi kritériumai különböznek a pártatlan bíróhoz való jog alkotmányossági kritériumaitól. Az Alkotmánybíróság gyakorlata a pártatlanság objektív feltételei vizsgálata során is a pártatlanság látszatát követeli meg. Ha a fentiek szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése sérelmének a mérlegelést nem tűrő esete állapítható meg, és a döntéssel szemben nincs jogorvoslat, a kizárás alkalmazásának kötelezettsége alól felmentésre nincs lehetőség.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1), a Kúria Kfv.II.38.074/2020/2. sz. végzése]
3468/2021. (XI. 12.) AB határozat
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint jövedelemnek nem minősülő álláskeresési támogatásban részesült, csecsemőgondozási díjra jogosult személyek, valamint a munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló csecsemőgondozási díjra jogosultak csecsemőgondozási díjának meghatározására vonatkozó szabályozás különbözősége alkotmányjogi értelemben észszerű indokon alapul, ekként a különbségtétel nem tekinthető önkényesnek és így az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésével ellentétesnek.
[Alaptörvény XIII. cikk (1) bek., XV. cikk (1) bek., XIX. cikk (1) bek.; 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 26. §]
3478/2021. (XI. 30.) AB határozat
I. Jellemzően a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét megalapozó körülménynek tekinti az Alkotmánybíróság, ha a tárgyalás elmaradása elzárta az erre hivatkozó felet attól, hogy a tárgyalás keretében olyan további érveket adhasson elő – akár saját jogán, akár a bíróság kérdéseire, akár a másik fél észrevételeire reagálva –, mely a folyamatban levő eljárás mikénti eldöntését érdemben befolyásolhatta.
II. A másik peres fél észrevételeire történő reagálás lehetőségétől való megfosztás még a felülvizsgálat keretében is alapvető jelentőséggel bír, mely lehetőségtől történő megfosztás már önmagában is alkalmas lehet arra, hogy a bírói döntést érdemben befolyásolja, és ekként a tárgyalás elmaradása az alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntés alaptörvény-ellenességét is megalapozhatja.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.]
30/2021. (XII. 1.) AB határozat
I. Sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdéséből fakadó törvényi szintű szabályozás alkotmányos követelményét ezért alaptörvény-ellenes a Gyer. 30. § (5) bekezdés második mondata, mivel a kapcsolattartáshoz való jog korlátozásának eseteit érintően fennáll a törvényi szintű szabályozás alkotmányos követelménye.
II. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás pótlásának kizárása közvetlen kapcsolatban áll a kapcsolattartáshoz való joggal, a vitatott rendelkezés nem technikai, hanem tartalmi és korlátozó jellegű, mert a pótlás – más kapcsolattartási alkalmakhoz képest – formálisan bizonyosan, funkcionálisan pedig feltételesen lehetséges.
[Alaptörvény I. cikk (3) bek., VI. cikk (1) bek., XVI. cikk (1)–(2) bek.; 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 30. § (5) bek.]
3514/2021. (XII. 13.) AB határozat
Ha egy gyűlés során az érintett személyeknek alapos okkal számolniuk kellett azzal, hogy a bejelentett gyűlés szervezője nem fogja engedni a gyűléshez való csatlakozásukat (pl. amiatt, mert véleménynyilvánításuk pont ellentétes az eredeti gyűlés céljával, és így a gyűlés békés jellege valós veszélybe kerül), akkor a csatlakozás elutasítása nem eredményezhet számukra olyan helyzetet, amely egy spontán gyűlés elkezdésére okot adna – mivel ellenkező következtetés a gyülekezéshez való joguk visszaélésszerű alkalmazását tenné jogszerűvé.
[Alaptörvény VIII. cikk (1), Pesti Központi Kerületi Bíróság 14.Szk.16.414/2020/5. sz. végzése]
3538/2021. (XII. 22.) AB határozat
I. A gyülekezési joggal összefüggő eljárásokban az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdéséből következően, a békés gyülekezési jog érvényesülése érdekében alkotmányosan igazolható a rövid eljárási határidők alkalmazása.
II. A Gytv. 15. § (3) bekezdése, amely a gyülekezési hatóság határozata elleni perben az érdekeltkénti perbelépést kizárja, nem sérti az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdését, sőt ezzel ellentétesen, kifejezetten hozzájárul a gyülekezési jog érvényesüléséhez.
[Alaptörvény VIII. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek., 2018. évi LV. törvény 15. § (3) bekezdése, a Kúria K.IV.39.999/2021/5. sz. ítélete]
Alkotmányjogi eljárásjog
3390/2021. (X. 1.) AB végzés
Közvetlenül az országos listát állító pártokra vonatkozó rendelkezések ellen benyújtott alkotmányjogi panasz esetében nem alapozza meg egy magánszemély érintettségét az, hogy ő magyar állampolgár és így választójoggal rendelkezik, ezért a választójogi törvények bármilyen változtatása közvetlenül érinti.
[Abtv. 26. § (2) bek.]
3425/2021. (X. 25.) AB végzés
Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerint benyújtott alkotmányjogi panasz esetében az Alkotmánybíróság a jogszabály alkotmányossága kérdésében dönt, és a lefolytatott vizsgálat lehetséges következménye a jogszabály megsemmisítése eredményeként annak hatályvesztése. Ezért nem indokolt az eljárás lefolytatása az egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi dolgozó és az egészségügyben dolgozó személy egészségügyi szolgáltatónál fennálló jogviszonya veszélyhelyzet ideje alatt történő felmondásának tilalmát (a rendkívüli megszüntetés kivételével) kimondó jogszabály tekintetében, mivel a támadott jogszabály már nem hatályos és nem is alkalmazható.
[Abtv. 26. § (2) bek.]
3476/2021. (XI. 12.) AB végzés
Nem minősülnek sem az ügy érdemében hozott, sem a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek a „kényszereszközök alkalmazását elrendelő határozatok”. A büntetőeljárás során, a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt a terhelt személyi szabadságát érintő – a kényszerintézkedés elrendelésről, fenntartásról vagy megszüntetésről rendelkező – bírói döntés az eljárás során hozható legsúlyosabb közbenső határozat, ennélfogva nem ügydöntő határozat, mert nem a büntetőjogi főkérdésről szól.
[Abtv. 27. §]
3485/2021. (XI. 30.) AB végzés
Az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel a korábbi AB határozatban foglaltak be nem tartásából eredeztetett alapjogsérelmekre vonatkozó indítvány elbírálására, ha az a Kúria felülvizsgálati eljárásában tett ténymegállapításai, jogszabályértelmezése körében tett indokolási kötelezettségének értékelését és felülmérlegelését célozza.
[Abtv. 29. §, Kúria Bfv.X.430/2020/9. sz. végzése]
3486/2021. (XI. 30.) AB végzés
Alkotmányos jog nem az EUB-hez forduláshoz, hanem az erről való – akár elutasító – döntés indokolásának meglétéhez fűződik, ezért nem merült fel alkotmányjogi jelentőségű probléma a kellő indokolás meglétét illetően, ha az eljáró bíróságok eleget tettek indokolási kötelezettségüknek.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1), Abtv. 29. §]
3502/2021. (XI. 30.) AB végzés
Az életkorhoz kötött, kötelező védőoltások alóli mentesítés kérdése egészségügyi szakkérdés, amelynek feltételeit a vonatkozó jogszabályok részletesen szabályozzák.
[Abtv. 29. §, 1997. évi CLIV. törvény 58. § (1)–(4) bek., 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 16. § (2) bek.]