Tartalom
Alkotmányjog – Alapjogok
Büntetőjog és büntető eljárásjog
3001/2022. (I. 13.) AB határozat
A közéleti eseményekhez csak távolról kapcsolódó, sértő kijelentések nem állnak a véleménynyilvánítási szabadság magasabb szintű oltalma alatt. Ugyanakkor a konkrét ügy körülményeit vizsgálni kell (pl. az milyen előéletű vitába illeszkedve, milyen kijelentésekre adott reakcióként jelent meg).
[Alaptörvény IX. cikk (1) bek., IX. cikk (4) bek., Fővárosi Ítélőtábla 13.Bhar.154/2016/15. sz. ítélete]
3033/2022. (I. 31.) AB határozat
A büntetőjogban érvényesülő enyhébb elbírálás követelménye a veszélyhelyzeti kormányzás idején bevezetett szabálysértésekre nem vonatkozik, ha az utaló szabályban rögzített körülmények megváltoztak és a járványhelyzet enyhülése folytán értékelte úgy a jogalkotó, hogy ismét gyakorolható a gyülekezés szabadsága. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdéséből ugyanis nem következik az, hogy az ügyben valamennyi háttérjogszabály érintettre kedvező változása esetén az elbíráláskori szabályt kell alkalmazni.
[Alaptörvény IX. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (4) bek., 2012. évi II. tv. 239/A. § (2) bek.]
Polgári jog és polgári eljárásjog
3003/2022. (I. 13.) AB határozat
I. Nem sérti a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, amennyiben a jogszabály a meglévő jogviszonyokat a jövőre nézve módosítja, a jogalkotó új kötelezettséget nem állapít meg, azonban egy korábban is fennálló kötelezettséget megerősít.
II. Nem eredményezi a felkészülési idő sérelmét az érintettek számára biztosított 30 napos határidő arra, hogy a hatálybalépést megelőzően létrehozott jogviszonyokból eredő követeléseiket a korábbi szabályoknak megfelelően, bírói úton érvényesítsék, mivel a mezőgazdaság működésének érdekét szolgálta, hogy az átmeneti időszak minél rövidebb ideig álljon fenn.
III. A zsebszerződés tárgyává vált termőföld korábbi tulajdonosai vonatkozásában arra tekintettel nem valósul meg a bírósághoz fordulás jogának korlátozása, hogy végső soron hátrányt nem szenvedtek azáltal, hogy termőföldjük megegyezés szerinti ellenértékéhez jutottak, azonban lehetőségük van az ügyészség számára bejelentést tenni a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügylet észlelése esetén.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek., 2014. évi VII. törvény 1. § (2) bek., 2. § (1) és (2) bek., 5. § (1) bek., valamint 6. § (6) bek.]
3066/2022. (II. 25.) AB határozat
A kapcsolattartás pótlása formálisan egyedül az ünnepnapi kapcsolattartás elmaradása esetében kizárt a jogszabályok alapján. Következésképpen az az egyértelmű jogszabályi rendelkezésre vissza nem vezethető bírói jogértelmezés, miszerint a nyári szünetben elmaradt kapcsolattartás pótlása a szünet elteltét követően eleve, minden körülmények között kizárt, az indítványozó (és a gyermeke) kapcsolattartáshoz való joga kiüresítésének a veszélyét hordozza.
[Alaptörvény VI. cikk (1) bek., Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 19.Pk.IV.50.193/2020/13. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 49.Pkf.636.669/2020/3. számú végzése]
3112/2022. (III. 23.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság megerősítette korábbi gyakorlatát, miszerint kampányidőszakban a közéleti szereplők egymásra tett kijelentéseik közvetlenül a politikai tevékenységükre, programjukra vagy közéleti hitelességükre, alkalmasságukra vonatkoznak, akkor – még ha állító módban fogalmazták is meg – vélelmezhető a közlés vélemény jellege.
[Alaptörvény IX. cikk (1) bek., Kúria Pfv.IV.20.741/2020/5. sz. ítélete, a Fővárosi ítélőtábla 32.Pf.21.188/2019/5. sz. ítélete]
Munkajog, szociális jog
3053/2022. (II. 11.) AB határozat
I. Nem sérti a foglakozás és a munka szabad megválasztásához fűződő jogot az a szabályozás, amely az egészségügyi ágazatban bevezetett új jogviszony-típus (ún. egészségügyi szolgálati jogviszony) közérdekből történő általánossá tétele érdekében az érintett dolgozók szabad választásától teszi függővé az új jogviszony adta keretek között történő tovább-foglakoztatást, és a munkavállaló erre vonatkozó elutasító döntése esetére a korábbi közalkalmazotti jogviszony megszűnését írja elő, még az egyéb jogcímeken szerezhető végkielégítésnél alacsonyabb mértékű – kizárólag az erre az esetre rendelt – végkielégítés biztosítása mellett sem.
II. Nem ellentétes a tulajdonhoz való jog védelmével az szabályozás, amely az új jogállás és új foglalkoztatási jogviszony-típus létrehozása és általánossá tétele során a korábbi jogviszony törvény erejénél fogva történő megszűnésének jogkövetkezményeként kizárólag az erre az esetre vonatkozó új végkielégítési jogosultságot állapít meg, és a juttatás mértéke és egyéb feltételei nem azonosak – adott esetben hátrányosabbak – az érintettek eredeti jogviszonyát szabályozó törvényben a jogviszonyuk megszűnésének egyéb, más eseteire előirányzott juttatás mértékénél, mivel a szabályozás kialakítása során a jogalkotót nagyfokú szabadság illette meg már magának a végkielégítésnek a juttatása tekintetében is ugyanúgy, mint ahogyan a végkielégítésre jogosító idők meghatározása, a korábbi jogviszonyban töltött idők beszámíthatósága és a végkielégítés mértékének a nagysága tekintetében.
[Alaptörvény XII. cikk (1) bek., XIII. cikk (1) bek., XV. cikk (1) és (2) bek.; 2020. évi C. tv. 19. § (4) bek.]
3065/2022. (II. 25.) AB határozat
I. A munkabeszüntetéshez való jog gyakorlása veszélyhelyzetben felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.
II. A légiforgalmi irányításban dolgozók munkabeszüntetéshez való joga gyakorlásának a veszélyhelyzet idejére történő rendeleti megtiltása a járványügyi védekezés szempontjából szükséges, így nem ütközik az Alaptörvénybe.
[Alaptörvény XVII. cikk (2) bek., 446/2021. (VII. 26.) Korm. rendelet 1. §-a]
3087/2022. (III. 10.) AB határozat
I. A törvényjavaslat előkészítése körébe tartozó társadalmi-szociológiai követelmények (társadalmi egyeztetés és hatástanulmány) teljesítése, illetve azok elmulasztása az Alaptörvény rendelkezéseivel nem hozható közvetlen összefüggésbe, s az nem vezet a jogállamiság és a jogbiztonság sérelméhez.
II. A tulajdonvédelem általánosságban nem terjed ki valamennyi társadalombiztosítási ellátásra. Az Alkotmánybíróság eddig az egészségügyi ellátásra jogosultságot nem vonta be az alkotmányos tulajdonvédelem körébe, ily módon abba nem tartozik bele az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésén alapuló, az egészségügyi szolgáltatásokra jogosultság. Ezek az ellátások nem azonosak a nyugdíj-várománnyal; a járulékfizetés időtartamának és az ellátásra jogosultságnak, valamint az ellátásnak nincs olyan kapcsolata egymással, mint az évtizedekre kitekintő nyugellátásnál.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., II. cikk, XIII. cikk (1) bek., 2019. évi CXXII. törvény 46. § (2) bek., 28/2020. (VIII. 19.) EMMI rendelet 2. §]
Közigazgatási jog
3002/2022. (I. 13.) AB határozat
I. A közjogi szervezetszabályozó eszközökön alapuló közgyűlési határozatok a választójoggal mint politikai alapjoggal való szoros összefüggés miatt olyan normatív tartalmú határozatok, amelyeknek meg kell felelniük a kellő felkészülési idővel szemben támasztott jogállami követelményeknek.
II. Alapjogi érintettségű, országos jelentőségű választási ügyekben az önkormányzati SzMSz-nek a választási eljárást érintő érdemi módosítása és a módosított szabályok alapján lefolytatott szavazás között olyan megfelelő időnek kell eltelnie, amely kielégíti a kellő felkészülési idő alaptörvényi követelményét oly módon, hogy arra az önkormányzat képviselői felkészülhessenek.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., Fővárosi Törvényszék 104.Kpk.750.204/2021/5. sz. végzése, ORÖ 102/2021. (XI. 9.) és 105/2021. (XI. 9.) Közgyűlési határozatai]
2/2022. (II. 10.) AB határozat
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 271. § (1) bekezdésének „és a megismételt” szövegrésze látszólag nem visszamenőlegesen lépett hatályba, de az adóeljárás megindulásakor érvényes és hatályos anyagi jogi jogkövetkezményt kiváltó elévülési időtartamot a folyamatban lévő eljárásban 12 hónappal meghosszabbította. Ezért az okozott hátrány visszamenőlegesnek minősül, hiszen egy jóval korábban létrejött tényállásra vonatkozó anyagi jogi szabályt változtattak meg utóbb.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., 2017. évi CL. törvény 271. § (1) bek.]
3048/2022. (II. 4.) AB határozat
Nem tartozik a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe a közlekedés rendjét kisebb fokban sértő szabálysértési tényállást kimerítő olyan magatartás (dudálás), amelyet veszélyhelyzetben, jogszabállyal elrendelt általános gyülekezési tilalom időszakában, a gyülekezési jogról szóló törvénybe ütköző módon, előzetes bejelentés nélkül szervezett gyűlésen tanúsítottak.
[Alaptörvény VIII. cikk (1) bek., IX. cikk (1) bek.; Pesti Központi Kerületi Bíróság 12.Szk.14.366/2020/4. sz. végzése]
3063/2022. (II. 25.) AB határozat
I. Az állandó lakóhely fogalmának változása önmagában a politikai részvételi jogok feltételeit nem befolyásolja.
II. Az állandó lakóhely fogalmának változása a helyi és európai parlamenti választáson és helyi népszavazáson való részvétel mellett, kizárólag az egyéni választókerületi választójog gyakorlásának helyére lehet kihatással, vagyis arra, hogy az egyéni választókerületben választásra jogosult választópolgár melyik egyéni választókerületben szavazhat.
[Alaptörvény XXIII. cikk, 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bek.]
3/2022. (III. 18.) AB határozat
A népszavazási kérdések hitelesítése olyan alkotmányos garancia, melynek a kezdeményezőtől és az országos népszavazási eljárás fajtájától függetlenül alkalmasnak kell lennie arra, hogy csak olyan népszavazási kérdés feltételére biztosítson lehetőséget, amellyel a választópolgárok a népszavazáshoz való jogukat gyakorolni tudják.
[Alaptörvény XXIII. cikk (7) bek.; Kúria Knk.IV.40645/2021/19. sz. végzése]
3110/2022. (III. 23.) AB határozat
Amennyiben az adatvédelmi hatóság hivatalból, az érintett kifejezett kérelme hiányában nem dönthetne a jogellenesen kezelt adatok törléséről, az megfosztaná az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdéséből levezethető, érdemi jogvédelmi funkciójától, továbbá az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében biztosított információs önrendelkezési jog évtizedek óta fenntartott magas védelmi szintjét jelentősen csökkentené, sőt kiüresítené.
[Alaptörvény VI. cikk, Abtv. 27. § (1) bek., a Kúria Kfv.II.37.001/2021/6. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 105.K.706.125/2020/12. számú ítélete]
3128/2022. (IV. 1.) AB határozat
I. A helyi önkormányzati szerveknél és a helyi önkormányzatok által fenntartott intézményeknél foglalkoztatottak vonatkozásában sem az oltás kötelező felvételének elrendelése, sem a foglalkoztatott fizetés nélküli szabadságra küldése, sem a foglalkoztatási jogviszony megszüntetése, azaz az állított jogsérelmek egyike sem következik kényszerítőleg közvetlenül a támadott szabályozásból. A támadott jogszabályi rendelkezés a helyi önkormányzati szerveknél és a helyi önkormányzatok által fenntartott intézményeknél foglalkoztatottak alapvető jogait csak áttételesen, közvetve érinti, viszont az érintettség feltételei konjunktívak, vagyis a közvetlen, személyes és aktuális érintettségnek együttesen kell érvényesülnie annak érdekében, hogy az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti indítvány érdemben elbírálható legyen.
II. Az állami foglalkoztatottak esetében nem eredményezett egészségügyi önrendelkezési jogába való aránytalan beavatkozást a kötelező védőoltás elrendelése, mivel az alapjog-korlátozás érintettjeinek nem kellett azzal számolniuk, hogy amennyiben az oltást nem veszik fel, az állam őket akár erőszakkal erre kényszerítheti. A jogalkotó munkajogi és anyagi jellegű hátrányokat helyezett kilátásba.
[Alaptörvény II. cikk, III. cikk (1) bek., III. cikk (2) bek., VII. cikk (1) bek., XII. cikk (1) bek., XVII. cikk (2) bek., XXVIII. cikk (7) bek.; 599/2021. (X. 28.) Korm. rendelet]
3130/2022. (IV. 1.) AB határozat
I. Sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot a Kúria azon döntése, amelyben megállapította, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ által küldött hírlevelében az ellenzéket minősítő álláspontjával megsértette a választási eljárásról szóló törvényben biztosított esélyegyenlőség elvét és a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, mivel a Kúria jogértelmezésekor nem volt tekintettel arra, hogy a Kormány kommunikációs tevékenységével az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésére visszavezethető tájékoztatási kötelezettségének tett eleget.
II. A Kúria a támadott döntésében a vizsgált esetben nem vette kellő súllyal figyelembe az adott cselekmény összes körülményeit, így nem értékelte azt, hogy az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a Kormány feladatkörét közvetlenül érintő, a Ve.-ben kifejezetten nevesített kampányeszköznek nem minősülő, aktuálpolitikai kérdést érintő kommunikációs közlésre (tájékoztatásra) sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, összességében és elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. sz. végzése]
Alkotmányjog – Államszervezet
1/2022. (I. 7.) AB határozat
Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata során azon érvek, amelyek a jogállamisági mechanizmusra, a kötelezettségszegési eljárásra, illetve a népszavazás hátrányos gazdagsági következményeire vonatkoznak, ténylegesen nem jelentenek lényeges, érdemi változást, ezért nem idézik elő az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésének sérelmét.
[Alaptörvény E) cikk (2) bek., Országgyűlés 32/2021. (XI. 30.) OGY határozata]
Alkotmányjogi eljárásjog
3088/2022. (III. 10.) AB végzés
Nem lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani az Abtv. 26. § (2) bekezdés alapján, ha a sérelmezett rendelkezés az indítványozó alapjogát csak áttételesen, közvetve érinti. Sem a védőoltás kötelező felvételének elrendelése, sem a dolgozó fizetés nélküli szabadságra küldése, sem a foglalkoztatási jogviszony megszüntetése nem következik kényszerítőleg abból a szabályozásból, amely a munkáltató mérlegelésen alapuló intézkedésével hatályosul.
[Abtv. 26. § (2) bek.; 2021. (X. 28.) Korm. rendelet]
3109/2022. (III. 10.) AB végzés
Ha a népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott bírói döntéssel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszban az indítványozók a népszavazásra feltett kérdésnek olyan tartalmat tulajdonítottak, amely abból észszerűen nem következik, és amely a bírói döntés tényállásmegállapításával és jogértelmezésével ellentétes, akkor a panasz a jogértelmezés felülbírálatára irányultsága miatt nem befogadható.
[Abtv. 29. §]
3150/2022. (IV. 1.) AB végzés
Az Alkotmánybíróság már részletesen kifejtette a közhivatalt betöltő személyeknek a kampányidőszakban való szereplésével kapcsolatos álláspontját, és e kettős minőség alkotmányos szempontjait, ezért jelen ügy nem vet fel olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely indokolná az alkotmányjogi panasz befogadását.
[Abtv. 27. § és 29. §]