Alkotmányjog – Alapjogok
Büntetőjog és büntető eljárásjog
3001/2025. (I. 21.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljárás részjogosítványát képező bírói pártatlanságot az, hogy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezést elbíráló törvényszéki bíróval azonos személy volt az ügyben másodfokon ítélkező bírói tanács tagja.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Abtv. 27. § (1) bek.; Kúria Bfv.II.330/2022/27. sz. végzése, Debreceni Ítélőtábla Bf.IV.282/2021/79. sz. ítélete]
3064/2025. (III. 7.) AB határozat
I. Az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján az otthonápolási őrizet elrendelését elutasító büntetésvégrehajtási bírói döntéssel szemben helye van alkotmányjogi panasz benyújtásának.
II. A tisztességes eljáráshoz való jog részjogosítványait sérti, ha a büntetés-végrehajtási bíró jogszabályi alap nélkül, a jogszabály által (kérelem esetére) kötelezően előírt meghallgatás nélkül, iratok alapján dönt.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., Kecskeméti Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportjának 23.F.1507/2023/8. sz. végzése, Kecskeméti Törvényszék 2.Bpkf.208/2024/2. sz. végzése]
Polgári jog és polgári eljárásjog
3002/2025. (I. 21.) AB határozat
A felülvizsgálat kivételes engedélyezése okainak contra legem szűkítésén keresztül a felülvizsgálat igénybevétele lehetőségének a korlátozása nem egyeztethető össze a hatékony és tényleges jogorvoslat követelményeivel, sőt kifejezetten e követelmények ellenében hat. Emiatt megállapítható a contra legem jogértelmezés kirívóan hibás, alapjogi relevanciát elérő – az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdését sértő –, és az Alaptörvény 28. cikkében foglalt értelmezési szabályával összeférhetetlen jellege.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bek.; Abtv. 27. § (1) bek.; Kúria Pfv.II.20.608/2023/2. sz. végzése]
Munkajog
1/2025. (II. 27.) AB határozat
I. Az Alkotmánybíróság arra tekintettel állapította meg az Mt. 146. § (2) bekezdés utolsó fordulatának az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe ütközését és rendelkezett a megsemmisítéséről, hogy az adott rendelkezés eltérő helyzetű munkavállalók jogosultságát azonos módon szabályozza, és ezáltal az egészségi okból alkalmatlan munkavállaló többszörösen hátrányos helyzetbe kerül. Ez az ún. fordított megkülönböztetés végső soron az Alaptörvény XVII. cikk (3) bekezdése szerinti munkavállalói jog korlátozását eredményezi.
II. Az Mt. 55. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásánál az Alaptörvény XVII. cikk (3) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a munkavállalónak az adott munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén a munkáltató általános foglalkoztatási kötelezettsége változatlanul fennáll.
[Alaptörvény XV. cikk (2) bek., XVII. cikk (3) bek., 2012. évi I. törvény 146. § (2) bek., 55. § (1) bek. a) pont]
Közigazgatási jog
3052/2025. (II. 14.) AB határozat
I. Egy hatóság által folytatott eljárás sem eshet az észszerű határidőn belüli ügyintézéshez való jog alkalmazási hatályán kívül, a hatósági eljárás elhúzódása miatti alapjogjogsérelem a bírósági döntéssel szembeni alkotmányjogi panasz elbírálása során vizsgálandó.
II. A törvényi határidő elmulasztása az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése hatálya alatt annak alapján értékelendő, hogy 1) az alapügyben folyt hatósági eljárásnak melyek az Alaptörvényre visszavezethető sajátosságai; 2) mi az elmulasztott határidő jogi természete és fő jellemzője; 3) a késedelmesen meghozott hatósági eljárást befejező döntésnek mik a jogkövetkezményei.
[Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek., Kúria Kfv.lll.45.003/2021/2. számú végzése]
Alkotmányjogi eljárásjog
3039/2025. (I. 21.) AB végzés
I. Nem állapítható meg a jó hírnévhez való jog (és ezen keresztül a magánszféra) sérelme, ha a kifogásolt közlés közvetve sem az indítványozóra vonatkozik.
II. A perbeli legitimáció hiányának a megállapítása nem veti fel sem az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésének, sem XXVIII. cikk (1) bekezdésének a sérelmét.
[Abtv. 29. §]
3040/2025. (I. 21.) AB végzés
Nincs helye alkotmányjogi panasznak az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. 50. § (1) bekezdése és annak támadott szövegrésze ellen, mivel az tartalmát tekintve az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdése által felsorolt törvényi előírások közé tartozik, ugyanis bírósági eljárás illetékét – és annak mértékét – megállapító rendelkezés, valamint mivel nem az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jog, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok sérelmére, hanem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmére hivatkozott az indítványozó, amivel összefüggésben alkotmányossági felülvizsgálat nem folytatható.
[Alaptörvény 37. cikk (4) bek.; 1990. évi XCIII. tv. 50. § (1) bek. „és jogegységi panasz” szövegrésze]
3057/2025. (II. 14.) AB végzés
Amennyiben egy támadott módosító rendelkezés a folyamatban lévő jogviszonyokat nem érinti, hanem csak a hatálybalépést követően keletkező jogviszonyokra alkalmazandó, akkor a személyes, közvetlen és aktuális érintettség megállapításához az is szükséges, hogy az indítványozó a hatálybalépést követő jogviszonyokban történő érintettségét is igazolja.
[Abt. 26. § (2) bek.]
3075/2025. (III. 14.) AB végzés
Mivel a jogalkotó az Alkotmánybíróság eljárása alatt a Vtv. 3. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte, az indítványozónak az előtte folyamatban lévő ügyben már nem a Korm. rendelet támadott rendelkezései alapján kell meghoznia az érdemi döntést, azaz megszűnt a Korm. rendelet 1. §-ának alkalmazandósága, ezért a bírói kezdeményezés tárgytalanná és ennek következtében okafogyottá vált.
[Ügyrend 67. § (1) bek. és (2) bek. e)]
3087/2025. (III. 14.) AB végzés
Egy korábbi, a pótmagánvádlói legitimáció hiányával kapcsolatos Abh. hivatkozhatósága nem azon múlik, hogy az alapügyben azonos bűncselekmény miatt folyjon az eljárás, a jelen esetben az indítványban foglalt tények és indokok, a bírósági döntéssel szemben felhozott, alapvetően annak törvényességi felülvizsgálatát célzó érvek nem bizonyultak elégségesnek, így nem alapozták meg az érdemi alkotmányjogi vizsgálatot.
[Abtv. 29. §]
3091/2025. (III. 14.) AB végzés
A korábbi Abh. nem zárja ki, hogy az ügy konkrét körülményei alapján a sérelem megalapozható legyen az Abh.-ban foglalt alkotmányos teszt alapján, amennyiben az indítvány és a bírósági határozatok alapján ez alátámasztást nyer, azonban a konkrét körülmények vizsgálata a rendes bíróságok feladata.
[Abtv. 29. §]
3110/2025. (III. 21.) AB végzés
I. Amennyiben az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panasz egy jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányul, akkor annak alátámasztásául szolgáló indokolást a jogszabállyal szemben, és nem a bírói mérlegeléssel szemben kell előterjeszteni. Ha a jogsérelem a bírói mérlegelés következtében áll elő, a panaszt az Abtv. 27. §-ára is kell alapítani.
II. Az alapjogsérelem megállapításához szükséges, hogy a támadott jogszabály és az alapjog között igazolható kapcsolat legyen, ugyanis az Abtv. 26. § (1) bek. szerinti eljárásban az alaptörvény-ellenesnek vélt jogszabályi rendelkezés alkalmazása folytán kell az alapjogsérelemnek megvalósulnia.
[Abtv. 26. § (1) bek., Abtv. 29. §, Abtv. 52. § (1b) bek. e)]