Alkotmányjog – Alapjogok

Büntetőjog és büntető eljárásjog

3169/2025. (V. 30.) AB határozat
A fogvatartott vonatkozásában a bv. intézet zavartalan rendjének fenntartásához, a kiszabott büntetés legszigorúbb keretek között történő végrehajtásához fűződő érdek kiemelt jelentőségű, amely meghaladja az elítélt nyilatkozattételhez való jogát.
[Alaptörvény IX. cikk (1) bek., Szegedi Törvényszék 5.Bv.908/2023/3. sz. ítélete]

4/2025. (VI. 4.) AB határozat
I. Ha a bíróság nem dönt határidőben az elítélt fokozatváltási kérelméről, az általánosságban önmagában nem feltétlenül okoz alapjogsérelmet, mert a fokozatváltásról szóló döntés meghozatalakor mérlegelendő szempontok figyelembevételére lehetőség van a megfeleltetés során az elítélt kategóriába történő besorolásának meghatározásakor.
II. Különös tekintettel kell lennie a bíróságoknak az eljárási határidő megtartására olyan esetekben, amikor jogszabályváltozás folytán a határidőt túllépő döntés potenciálisan hátrányos helyzetbe hozhatja az érintettet.
[Alaptörvény IV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek., 2013. évi CCXL. tv. 115. §]

Polgári jog és polgári eljárásjog

3173/2025. (V. 30.) AB határozat
I. Nem sérti sem az emberi méltóságot, sem a jó hírnévhez való jogot a Kúria azon személyiségi jogsértés megállapítását elutasító döntése, amelyben az indítványozót egy filmben (amely Magyarország 2006. őszi eseményeit dolgozza fel) és ahhoz kapcsolódó közleményben ábrázolja, és személye valós keresztnevének megjelölésével és az általa vezetett közvéleménykutató cégnek felismerhetővé tételével egyértelműen azonosíthatóvá vált. Az indítványozó a filmbeli történések idején a politikai pártok támogatottságáról végzett közvéleménykutatások alapján – önkéntes elhatározása alapján – megnyilvánult, ekként a műalkotás által feldolgozott közéleti, politikai kérdésben, a társadalmi vitában részt vett.
II. Az Alaptörvény IX. cikkének fokozottabb védelme nem korlátozódik a közhatalmat gyakorló személyek tevékenységének bemutatására; a közügyek szabad megvitatásához hozzájárulhat olyan személyek magatartása is, akik egyébként közhatalmat nem gyakorolnak. Az Alkotmánybíróság utalt arra, hogy az indítványozó mint a társadalom széles körében ismert személy által vezetett gazdasági társaság részéről készített, alapvetően a politikai viszonyok mérésére alkalmazott médiatartalmak (közvéleménykutatások) és az azokkal összefüggésben az indítványozó által megfogalmazott értékelő magyarázatok olyan közéleti, jellemzően politikai kérdéseket érintenek, amelyek a társadalomban jelentős véleményformáló szereppel bírnak, ekként azok képesek hatást gyakorolni mind a politikai döntésekre, mind az államélet alakulására.
[Alaptörvény II, cikk, VI, cikk (1) bekezdés, Kúria Pfv.IV.20.774/2023/6. számú ítélete, Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.071/2023/5/I. számú ítélete]]

3175/2025. (V. 30.) AB határozat
Nem sérült az indítványozó Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében rögzített joga azáltal, hogy a médiaorgánum tájékoztatást adott a közpénzek felhasználásával is érintett indítványozó üzleti életéről.
[Alaptörvény II. cikk, VI. cikk (1) bek., IX. cikk, IX. cikk (2) és (4) bek.]

3202/2025. (VI. 23.) AB határozat
I. Az Alkotmánybíróság a szerződési szabadság korlátozásának megengedhetőségével kapcsolatos vizsgálata során az ún. észszerűségi tesztet alkalmazza, amely szerint az alábbi lépéseket vizsgálja: történt-e beavatkozás a szerződési szabadságba; a beavatkozásnak volt-e tárgyilagos mérlegelés szerinti – így különösen a közérdekkel alátámasztható – észszerű indoka, vagy az önkényes volt; végül a beavatkozás alkalmas volt-e a fenti indok szerinti cél elérésére.
II. A szerződési szabadságba történő, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységgel érintett dolgokra vonatkozó átvételi tilalom és a koncesszori fémkereskedő részére történő átadási kötelezettséget előíró beavatkozás tárgyilagos mérlegelés szerinti észszerű indokkal bír, amennyiben a jogalkotó által kialakított új, integrált modellben a hulladékgazdálkodási résztevékenységgel érintett fém dolgok újrahasznosítási aránya növekszik, az európai uniós irányelvekben meghatározott újrafeldolgozásra vonatkozó célértékek elérhetővé válnak, amely az egészséghez és az egészséges környezethez való jog magas szintű védelmét és érvényesülését biztosítja.
[Alaptörvény M) cikk, 2013. évi CXL. törvény]

Munkajog

3/2025. (V. 29.) AB határozat
I. A bevezetett új jogviszony-megszüntetési mód, és az ehhez kapcsolódó végkielégítésre való jogosultság hiánya a foglalkoztatott jogviszonyának megszüntetését azonnali hatállyal írja elő, ami a korábbi szabályozáshoz képest hátrányt okozott.
II. Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglalt gyermeki alapjogokra tekintettel nem alaptörvény-ellenes adott személy adott munkakörbeli foglalkoztatása megszüntetésének előírása a védendő gyermekekkel közvetlen kapcsolatban álló munkakörök esetében, valamint az nem sérti a visszaható hatály tilalmát.
III. A végkielégítéshez való jog nem alapjog, ugyanakkor a jogszerűen a szolgálati idő után járó végkielégítés mint törvényi juttatás „elvonását” a gyermekek jogainak védelme nem magyarázza. A végkielégítés nélküli megszüntetési jogcím bevezetésére való felkészüléshez biztosított rövid idő azonban megalapozottan veti fel a kellő felkészülési idő sérelmén alapuló Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése alaptörvény-elleneségének megállapítását.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., XVI. cikk (1) bek., 1997. évi XXXI. törvény 188/F. § (2) bekezdés c) pontja „a foglalkoztatási jogviszony e jogcímen történő megszüntetése esetén végkielégítés nem jár” szövegrésze]

Közigazgatási jog

3118/2025. (IV. 25.) AB határozat
I. Amennyiben egy szabályozás oly módon monopolizálja a piacot, hogy csak egy szereplő megjelenését tették lehetővé, minden kétséget kizáróan korlátozza a vállalkozás szabadságához való jogot.
II. Amennyiben a vállalkozás szabadságának korlátozását lehetővé tevő szabályozás törvényi szinten került meghatározásra, és a támadott szabályozás csak annak végrehajtására (vagyis a konkrét szervezet kijelölésére) és a részletszabályok (tevékenységi körök) meghatározására került sor, ezért formai szempontból megfelel az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésével szemben elvárt követelményeknek.
III. Az állami (közigazgatási) feladatok ellátásának módja körében való változtatás esetében a bizalomvédelem – vagyis a jogszabályok változatlanságába vetett bizalom – nem értelmezhető az általános szabályok mentén. Ezen feladatok esetében ugyanis a feladatellátásban résztvevő piaci szereplőknek számolniuk kell azzal, hogy az állam bármikor megváltoztathatja a feladatellátás módját. Ezért a jogszabályok változatlanságába vetett bizalom jelen esetben nem értelmezhető.
[Alaptörvény XII. cikk (1) bek., 24/2019. (VIII. 14.) ITM rendelet 3. § (2) bekezdés j) és l) pontjai]

2/2025. (V. 8.) AB határozat
Amennyiben a jogszabály rendelkezéseit a jogszabály hatálybalépését megelőzően benyújtott igénybejelentésekre is alkalmazni kell, az visszaható hatályú jogalkotásnak minősül, továbbá amennyiben az ily módon alkalmazandó rendelkezés az érintett jogalanyok helyzetét elnehezítő (ad malam partem) jellegű, ekként az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését sértő, a visszaható hatályú jogalkotás tilalma sérelmének megállapíthatóságához szükséges konjunktív feltételek teljesültek.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdés a) és b) pontjainak „2023. szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján” szövegrészei, az (5c) bekezdés a) pontja, továbbá az (5c) bekezdés b) és c) pontjainak „2023. szeptember 7. napjáig benyújtott” szövegrészei]

3142/2025. (V. 15.) AB határozat
I. Nem sérti a tulajdonhoz való jogot a kiskorúak mobilhasználatának korlátozása az iskolában, mivel a szabályozás célja a tanuló megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való joga, az egészséghez való joga, az oktatás zavartalanságának biztosítása, valamint a közérdek és a közbiztonság.
II. Az okoseszközöknek a napközbeni kötelező átadása azzal jár, hogy az oktatási-nevelési intézményben tanuló diákok napközben nem használhatják okoseszközüket. Ha ezt összevetjük a korlátozás céljával, akkor megállapítható, hogy az oktatási-nevelési intézmény rendjének, illetve a többi diák tanuláshoz való jogának a védelme olyan legitim célnak tekinthető, amellyel összevetve a Rendelet szerinti okoseszközök használatának tanítási időben való korlátozását, a korlátozás arányosnak lesz tekinthető.
[Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdés, 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 24. § (4) bekezdése, 245/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet]

3143/2025. (V. 15.) AB határozat
Nem sérti a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot a Kúria azon döntése, melyben az ÁSZ alaptörvényi jogállásának, az Infotv. és az ÁSZtv. szabályainak, az adatigénylési kérelem tárgyának értelmezésével és egymásra vonatkoztatásával jutott arra a következtetésre, hogy az ÁSZtv. kógens szabályozása nem engedi meg azt, hogy a bíróság a közérdekű adatok megismerésével összefüggő okból, a törvényi rendelkezésektől eltérően mérlegelje az adatok kiadását.
[Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése, Kúria Pfv.IV.21.264/2023/6. számú ítélete]

3200/2025. (VI. 23.) AB határozat
I. Nem sérti sem az információszabadsághoz, sem a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot a Kúria azon döntése, amelyben a Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt.-vel szembeni adatigénylés teljesítését elutasító elsőfokú bírósági döntést helybenhagyta, mivel az adott ügyben az Infotv.-től eltérő szabályokat tartalmazó Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházásról szóló törvény és az erre vonatkozó nemzetközi Egyezmény rendelkezései az irányadóak (alkalmazandók).
II. A rendes bíróság feladata a közérdekű adatigénylés külpolitikai, külgazdasági érdekek sérelmére vagy veszélyeztetésére alapított megtagadásának ellenőrzésében az, hogy (1) valóban (kül)politikai kérdés merül-e fel az ügyben, (2) a kivételt tartalmazó (speciális) szabály/jogi norma törvényben került-e megfogalmazásra, (3) a megtagadás tekintetében kiadott nyilatkozat az erre illetékes (külügy)minisztertől származik-e, (4) illetve annak tartalma az ország külpolitikai érdekeivel ellentétben állónak minősíti-e a kért adatok kiadását.
[az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése, XXVIII. cikk (1) bekezdése, 2020. évi XXIX. törvény]

5/2025. (VI. 30.) AB határozat
I. A Klímatv. önmagában nem áll ellentétben a Magyarországot terhelő nemzetközi jogi (és uniós jogi) kötelezettségekkel, tekintettel arra, hogy a Klímatv. 3. § (1) bekezdése csupán a kötelezettségvállalás minimumát („legalább”) rögzíti, ekként annak lehetséges olyan jogértelmezése, mely mindenkor megfeleltethető a vonatkozó nemzetközi jogi és uniós jogi kötelezettségek tartalmának. Ezt a megfeleltetést azonban a jogalkotónak kell jogszabályi formában elvégeznie.
II. A jogalkotó nem aktualizálta a Klímatv. 3. § (1) bekezdéséből fakadó kibocsátáscsökkentési kötelezettséget, Magyarország pedig már teljesítette a 2030. évre vonatkozó vállalás minimális szintjét, ezért a Klímatv. 3. § (1) bekezdése immáron nem biztosítja a jelen és a jövő nemzedékek közötti terhek méltányos megosztását a nemzedékek közötti méltányosság (intergenerational equity) elvének megfelelően, ahogyan az egyébként a P) cikk (1) bekezdéséből is kifejezetten következik.
III. Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta átfogóan és kifejezetten a Kárpát-medence és Magyarország sajátosságainak megfelelően a klímaváltozást előidéző ÜHG csökkentésének hagyományos kibocsátás szabályozásán túli eszközeit (mitigáció), a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazás eszközeit (adaptáció), valamint a klímaváltozás következményeivel szembeni ellenállóképesség növelésének eszközeit (reziliencia), ideértve azok jogon túli (a fenntartható fejlődési keretrendszer bevezetéséhez szükséges) elemeit is.
[Alaptörvény P) cikk, XX. cikk (1) bek. és XXI. cikk (1) bek., 2020. évi XLIV. törvény]

6/2025. (VI. 30.) AB határozat
A jogalkotó az Alaptörvény II. cikkével és VI. cikk (1) bekezdésével összefüggésben mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet okozott azáltal, hogy nem alkotta meg azokat a szabályokat, amelyek lehetővé tennék az azonos nemű párok által külföldön kötött házasság kérelemre BÉK-ként való elismerését és anyakönyvezését, amely az azonos nemű párok számára a magyar jogrendben – házasság hiányában – alkotmányosan és törvényesen is elérhető és biztosított.
[Alaptörvény II. cikkével és VI. cikk (1) bekezdés, Fővárosi Törvényszék 111.K.706.727/2021/15. ítélete]

Alkotmányjogi eljárásjog

3183/2025. (V. 30.) AB végzés
Továbbra sincs helye alkotmányjogi panasznak az Abtv. 27. § alapján a Kúria azon döntése ellen, amely jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljáró bíróságot a perfelviteli szaktól kezdődően új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte, mivel a Kúria döntése még nem tekinthető a jelen esetben az eljárás érdemi lezárásának. Nincs ezért érdemi, vagy a bírósági eljárást befejező bírói döntés az ügyben.
[Abtv. 27. §; Kúria Mfv.II.10.025/2024/6. számú végzése]

195/2025. (V. 30.) AB végzés
Az állított alaptörvény-ellenesség a bíróság által felfüggesztett ügyre – értelemszerűen – kihatással nem lehet. Az indítvány ugyanis a diszkriminációt az üggyel nem érintett, konkrétan meg nem határozható harmadik személyek viszonylatában állítja.
[Abtv. 25. §]

3215/2025. (VI. 23.) AB végzés
Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz speciális feltétele, hogy a támadott szabályok közvetlenül okoznának sérelmet az indítványozóknak. Ha hatósági eljárás, illetve közigazgatási per (jogorvoslat) van folyamatban, akkor a közvetlen érintettség mint a kivételes panasz eljárás egyik feltétele nem teljesül.
[Abtv. 26. § (2) bek.]