Alkotmányjog – Alapjogok

Büntetőjog és büntető eljárásjog

3402/2025. (XII. 10.) AB határozat
A bíróság megközelítése, mely szerint a gyűlöletre uszítás éppen az emberi méltóságot sérti, és ezért nem áll a véleménynyilvánítás védelme alatt, ugyan az Alkotmány hatálya alatt született alkotmánybírósági gyakorlatra támaszkodott, ebben a vonatkozásban összhangban van az Alaptörvény véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó felfogásával és az Alkotmánybíróság gyakorlatával, amely az emberi méltósághoz való jogot helyezi a középpontba.
[Alaptörvény IX. cikk (1), (4) és (5) bek., Győri Ítélőtábla Bhar.III.69/2024/9. sz. ítélete]

Polgári jog és polgári eljárásjog

3308/2025. (X. 22.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátait vizsgáló olyan ügyekben, ahol az emberi méltósághoz való jog sérelme – az indítványhoz kötöttségre tekintettel – fel sem merül, az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatában rögzített, négylépcsős vizsgálati szempontrendszer továbbra is irányadó: a véleményt kifejező nyilvános közlés közérdekű vitában kifejtett álláspontot tükröz-e; a nyilvános közlés közszereplést érint-e; a nyilvános közlés tényállítást vagy értékítéletet foglal-e magában; a nyilvános közlés sérti-e az érintett személy emberi méltóságát vagy jó hírnevét (becsületét).
[Alaptörvény IX. cikk (1) bek., Abtv. 27. §, a Kúria Pfv.lV.21.287/2023/6. sz. részítélete]

3311/2025. (X. 22.) AB határozat
Sérti a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot az, ha a bíróságok fellebbezés érdemi elbírálásra való alkalmasságának vizsgálatára irányuló eljárása nem felel meg az alkotmányos követelményeknek. Nem biztosított ugyanis az indítványozó számára a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog, ha az indítványozót elzárták az érdemi döntéssel szembeni tényleges, hatékony jogorvoslathoz való jogának (a fellebbezési eljárás tényleges igénybevételén keresztül történő) érvényesítésétől, illetve a támadott döntések eredményeként a Kúria másodfokú döntési jogkörét is elvonták. A bíróságok eljárása ilyenkor olyan helyzetet teremt, amely alkalmas arra, hogy annak a pártatlan, külső befolyástól mentes jellegébe vetett bizalmat megingassa.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bek,. Abtv. 27. §, Budapest Környéki Törvényszék 6.P.21.334/2016/378. sz. végzése, Fővárosi Ítélőtábla 17.Pkf.25.106/2024/2. sz. végzése]

3401/2025. (XII. 10.) AB határozat
A személyes adatok kezelésére vonatkozó uniós jogi, törvényi, illetve a felhasználói szerződésből eredő jogosultságokat és kötelezettségeket a személyes adatok törlésére is vonatkoztatni kell. Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésének sérelme azonban csak akkor állapítható meg, ha az adatkezeléssel összefüggésben az egyén autonómiája is sérül. Ha egy adat törlésre kerül vagy egyéb módon a hozzáférhetőségét korlátozzák, akkor ez csak akkor vet fel alkotmányossági kérdést, ha ezen keresztül a magánszféra védelme is sérül.
[Alaptörvény VI. cikk (1) bek., Kúria Pfv.IV.20.003/2024/13. sz. ítélete]

Munkajog

13/2025. (X. 22.) AB határozat
I. A pozitív diszkrimináció hatálya alatt kell kezelni az Alaptörvény XV. cikkén belül azt a munkajogi szabályozást, amely több szabadságot biztosít az idősebb munkavállalóknak, mint a fiatalabbaknak
II. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a jogalkotó három Alaptörvényből következő feltétellel vezethet be pozitív diszkriminációt magában foglaló szabályt azonos csoporton belül a releváns szempontból hátrányosabb helyzetben lévő személyek javára az Alaptörvény XV. cikk (4)–(5) bekezdése hatálya alatt: 1) Az előnyös megkülönböztetés nem okoz méltóságsérelmet a homogén csoport azon tagjai számára, akik nem részesülnek belőle; 2) számukra más alapjogsérelmet sem idéz elő; 3) az eltérő bánásmódnak észszerű oka van, azaz nem önkényes.
III. Az Alaptörvény XVII. cikk (4) bekezdéséből számszerűsített alapszabadságszám közvetlenül nem következik, így nem jelölhető ki, hogy legalább hány munkanap szabadságot kell biztosítania a jogalkotónak a munkavállalók számára. Ennek a meghatározása a jogalkotó felelőssége, feladata és hatásköre.
[Alaptörvény B) cikkére, XV. cikk, 2012. évi I. tv. 116–117. §-a, 2011. évi CLXI. tv. 10. § (1) bekezdése, (4) bekezdés b), c) pontja, (5) bekezdése, 2023. évi X. tv. 18. §-a, Kúria Mfv.V.10.033/2024/7. sz. ítélete, Székesfehérvári Törvényszék 71.M.70.057/2022/24. sz. ítélete, Győri Ítélőtábla Mf.V.30.049/2023/3. sz. ítéletére]

Közigazgatási jog

7/2025. (VII. 24.) AB határozat
I. A népszavazási kérdés hitelesítése ügyében eljáró szervek (választási bizottság, bíróság, illetve az Alkotmánybíróság) feladata a hitelesíteni kért kérdés alkotmányosságának és törvényességének a vizsgálata, és nem önmagában a kérdés fontosságának vagy a népszavazási tárgykör politikai tartalmának vagy társadalmi jelentőségének megítélése.
II. A Kúriának az Nemzeti Választási Bizottság határozatát érintő reformatórius döntési jogköre a határozat kérdést hitelesítő vagy a kérdés hitelesítését megtagadó rendelkezésére vonatkozik, és a népszavazási egyértelműség megítélése során nem terjed ki a határozatban foglalt kérdés megváltoztatására, kiegészítésére.
III. A Kúria jogértelmezése túlterjeszkedik az egyértelműség fogalmán, amikor – korábbi gyakorlatára alapozva, minden további értékelést mellőzve – egyrészről megállapította, hogy a hatósági nyilvántartások szókapcsolat jelző nélküli használata egyaránt magában foglalja a közhiteles és nem közhiteles nyilvántartásokat, ugyanakkor ezzel egyidejűleg elismerte, hogy a vagyonnyilatkozatok adattartalma alapján a vagyonnyilatkozatban foglaltak helytállóságának ellenőrzésére csak a közhiteles nyilvántartások lehetnek alkalmasak, ezt az ellentmondást pedig az indokolásában annak ellenére nem oldotta fel, hogy a hitelesített kérdésben a „közhiteles” szó egyáltalán nem szerepel.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 28. cikk, 2013. évi CCXXXVIII. tv. 9. § (1) bek., Kúria Knk.III.39.037/2025/3. számú végzése]

3247/2025. (VII. 30.) AB határozat
I. Az eljárási alapjogok gyakorlásának rövid határidőhöz kötése nem valósít meg alaptörvényellenességet abban az esetben, ha annak a jogbiztonság követelményével, vagy azzal kapcsolatban más alkotmányos érték védelmével összefüggő indoka van.
II. Mivel az Alaptörvény „mindenki jogaként” biztosítja a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot, az ezen alapjogokból fakadó garanciális követelményeknek az idegenrendészeti kiutasítási eljárásnak és döntésnek is meg kell felelniük; így különösen annak, hogy az érintett külföldi állampolgár az indokait előterjeszthesse, és az ügyében hozott határozat ellen bírósághoz fordulhasson. Közvetlenül az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdéséből azonban nem következik sem az, hogy ezt az érintett külföldi állampolgár csak személyesen tehetné meg, sem pedig az, hogy csak Magyarország területén tartózkodva vehetne részt az eljárásban.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bek., XIV. cikk (2) bek., 2023. évi XC. tv. 101. § (2) bek. második és utolsó mondata, valamint (2a) bek.]

9/2025. (IX. 25.) AB határozat
I. A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog magában foglalja a pártatlan, részrehajlás nélküli ügyintézés elvét, amelynek fontos garanciáját jelentik a kizárás szabályai. A kizárási szabályok kapcsán nem az a döntő fontosságú, hogy a döntéshozó vagy abban részt vevő ténylegesen elfogult-e, hanem az, hogy ha az ügyben az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike számára kedvezőtlen (vagy éppen kedvező) döntés születik, akkor a hatóság ne legyen elfogultsággal, részrehajlással vádolható.
II. Sérül a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog, amennyiben az elkövető felelősségét megállapító döntést olyan hatóság hozza meg, amellyel szemben, illetve amelynek kijelöléséről döntő (felettes) szervével, illetve annak vezetőjével szemben kizárási ok áll fenn, és e (felettes) szervvel szemben benyújtott kizárási indítvány érdemi elbírálására nincs másik hatáskörrel rendelkező szerv. Sérül a pártatlan és részrehajlás nélküli ügyintézés, amennyiben a vármegyei rendőr-főkapitányság maga dönthet a szerv, illetve vezetőjének kizárásáról, még abban az esetben is, ha a szerv vezetőjével szembeni döntést adott esetben a vezető beosztottja – átruházott hatáskörben – hozza meg, ez utóbbi ugyanis szolgálati viszonyából eredően a hatóság vezetőjével függőségi viszonyban áll.
[Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek., 2012. évi II. tv. 47. § (2a) bekezdésének „a) pontja” szövegrésze]

10/2025. (IX. 25.) AB határozat
Sérti a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát azon önkormányzati rendeleti szabály, amely a folyamatban lévő perben visszamenőlegesen megváltoztatta a korábban létrejött és ekkor anyagi jogi szempontból már teljesedésbe is ment adójogviszony megítélését.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., Abtv. 25. § (1) bek., Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének az építményadóról szóló 35/1995. (XII. 15.) rendelete 6. § (3) bekezdése, 7. § (4) bekezdése, illetve 8/A. §]

11/2025. (X. 9.) AB határozat
Sérti a diszkrimináció tilalmát a gyermekek otthongondozási díjára (gyod) való jogosultság megállapításhoz kapcsolódó végrehajtási szabály (Vhr.) egyik rendelkezése. Tekintettel arra, hogy a gyod célja kifejezetten a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek saját háztartásban történő nevelése terhének elismerése, a Vhr. 2023. július 28. és 2025. június 30. napja között hatályos 23. § (4) bekezdése alkotmányosan elfogadható, észszerű indokolás nélküli különbségtételt valósított meg a homogén csoporton belül azáltal, hogy a gyod iránti kérelem előterjesztésének határideje tekintetében különbséget tett azon esetek között, amikor a hozzátartozó a szülő halála vagy egészségromlása, illetve a szülői felügyeleti jog szünetelése vagy megszüntetése miatt gondozza saját háztartásában a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket.
[Alaptörvény XV. cikk (1) bek., Abtv. 25. § (1) bek., 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletnek 2025. június 19. napján hatályos 23. § (4) bek.]

12/2025. (X. 20.) AB határozat
I. Amennyiben az Alkotmánybíróság meghatározza, hogy valamely jogszabálynak mely lehetséges értelmezése áll összhangban az Alaptörvénnyel, és mely lehetséges értelmezése lenne azzal ellentétes, a jogalkotó nem zárhatja ki a jövőre vonatkozóan az Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezést, és nem teheti kötelezővé az alaptörvény-ellenes értelmezést anélkül, hogy az (az egyéb irányadó alaptörvényi és jogszabályi környezet változatlansága esetén) ne vezetne az adott szabály alaptörvény-ellenességéhez.
II. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény 2023. július 1. napjától hatályos 39/A. §-a (különösen annak „kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál” fordulata) az azonos szabályozási körbe tartozó jogosultak (az adott ellátásra jogosultak mint homogén csoport) között tesz alkotmányosan nem indokolható különbséget. Ennek oka, hogy a jogszabály indokolatlanul figyelmen kívül hagyja, hogy egyes esetekben a munkahelyváltásra az ellátás összegének meghatározása szempontjából releváns időszakban az ellátásra jogosulttól független okból (például munkáltató működésével összefüggő ok), sőt egyes esetekben éppen az ellátásra való jogosultságot megalapozó okból (például a gyerek örökbefogadása miatt nem vállalható munkateher, mint ahogyan az az indítvány alapját képező közigazgatási peres eljárás tényállásában is szerepel) került sor.
[Alaptörvény XV. cikk, XIX. cikk, 1997. évi LXXXIII. tv. 39/A. § (1) bek. „kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló” szövegrésze]

Alkotmányjog – Államszervezet

8/2025. (IX. 25.) AB határozat
I. Az Abtv. 36/A. § (1) bekezdése szerinti eljárás az Alkotmánybíróság új, sui generis hatásköre, az OBT indítványára lefolytatható jogorvoslati eljárás. Az Alkotmánybíróság e hatáskörében kizárólag azt vizsgálja, hogy a jogszabály előkészítéséért felelős szerv mint kötelezett ténylegesen eleget tett-e a Bszi. 108/A. § (9) bekezdésében foglalt törvényi kötelezettségének, a kötelezettség megszegése által okozott-e jogsérelmet az OBT-nek.
II. Az Abtv. 36/A. § szerinti sui generis jogorvoslati eljárásban közjogi érvénytelenség vizsgálatára, absztrakt utólagos normakontroll eljárás lefolytatására és mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására nincs lehetőség, mert ezek indítványozására az OBT sem általánosságban, sem ezen speciális jogorvoslati eljárás keretében nem jogosult.
III. A Bszi. 108/A. § (9) bek. a) pontja szerinti, a jogszabály hatálybalépésének felfüggesztéséhez szükséges körülmények fennállását, azaz azt, hogy súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése, az Alaptörvény vagy a jogbiztonság védelme érdekében azonnali intézkedésre van szükség, az indítványozónak igazolnia kell.
IV. Az Alkotmánybíróság a jogorvoslati eljárás keretében nem azt vizsgálja, hogy a jogszabály előkészítéséért felelős szerv által meghatározott, rendelkezésre álló határidő önmagában elegendő volt-e az OBT számára szakmai álláspontjának kifejtésére, hanem azt, hogy az OBT tudott-e igazolni olyan objektív körülményt, amely alapján megállapítható, hogy a véleményezési jogát a jogszabály előkészítéséért felelős szerv ténylegesen megsértette.
[Abtv. 36/A. § (1) bek., 2011. évi CLXI. tv. 108/A. § (9) bekezdés a) és b) pont, 2025. évi XLIX. tv. 142−144. §, 153−161. §, 164. §, 170. §, 171. § a) pont és 242. §]

Alkotmányjogi eljárásjog

3418/2025. (V. 15.) AB végzés
I. Az Alaptörvény nem biztosít alanyi jogot a bűncselekmény elkövetőjének a megbüntetésére sem, ezért önmagában a sértetti pozícióból következően nem válik vitathatóvá, hogy az állam miként gyakorolja büntető igényét. A sértett – amennyiben nem vádlóként (magánvádlóként, pótmagánvádlóként) lép fel – a perjogi jogosultságai révén nem jut olyan perjogi lehetőséghez, ami a vádlót, jelen ügyben a közvádlót megilleti. Ennek igénye címén pedig azt sem támasztható alkotmányossági érvként, illetve állítható alaptörvény-ellenesség okaként, hogy a perjogi helyzete folytán nem biztosított a büntetőjogi felelősséget megállapító bírói döntéssel szembeni fellépése.
II. A sértett a büntetőjogi felelősség tárgyában hozott bírói döntés esetében nem érintettje az alapügynek, nem válik érintetté az alapügyben – önmagában – azáltal, hogy a büntetőjogi felelősség kérdésében hozott döntés terjedelmével, avagy következményeivel nem ért egyet.
[Abtv. 27. §, Budai Központi Kerületi Bíróság 4.Bpk.1845/2023/6. sz. végzése]

3419/2025. (XII. 10.) AB végzés
A bírói kezdeményezés nem felel meg a határozott kérelem követelményének, amennyiben az indítvány több különböző jogszabályi rendelkezésre vonatkoztatva nem mutatja be külön-külön azt a logikai kapcsolatot, amely a megjelölt alkotmányos jogok illetve alaptörvényi rendelkezések sérelmére vezethetett.
[Abtv. 25. §, 52. §, 64. § d) pontja]

3424/2025. (XII. 15.) AB végzés
I. Alkotmányjogi panaszeljárásban vallási egyesület indítványozó alappal hivatkozhat az Alaptörvény VII. cikk (3) bekezdésére, mint Alaptörvényben biztosított jogra.
II. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből nem vonható le olyan következtetés, hogy bíróság előtt megtámadható egy jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség által hozott belső egyházi döntés.
[Alaptörvény VII. cikk (3) bek., Abtv. 27. §]

3328/2025. (X. 22.) AB végzés
Önkormányzat által benyújtott alkotmányjogi panasz esetén a képviselő-testület Alkotmánybírósághoz fordulásról rendelkező határozatát is csatolni, illetve annak létére utalni kell, ellenkező esetben az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésének feltétele nem igazolt és ez az érdemi elbírálás akadálya.
[Abtv. 26. § (2) bek.]

3277/2025. (IX. 19.) AB végzés
Az indítványozó jelen ügyben a jogerős döntést alkotmányjogi panasszal határidőben nem támadta meg, ugyanakkor a Kúria felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjai szerinti befogadhatósági ok fenn nem állása miatt megtagadó végzése mérlegelési jogkörben hozott döntésnek minősül. Erre tekintettel a Kúria végzésén keresztül a jogerős törvényszéki döntés állított alaptörvény-ellenessége vizsgálható jelen eljárásban.
[Ügyrend 32. § (5) bek., Kfv.I.35.292/2024/2. sz. végzése]