Döntvénytár 2026/1.

|

with Nincs hozzászólás


Döntvénytár 2026/1.

Alkotmányjog – Alapjogok

Büntetőjog és büntető eljárásjog

1001/2026. (I. 26.) AB határozat
Nem sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot az életfogytig tartó szabadságvesztés bírói mérlegelést nélkülöző, törvény által kötelező kiszabása, mert az erőszakos többszörös visszaesői minősítés kizárólag olyan korábbi elítéléseken alapul, amelyek súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekményekhez kapcsolódnak, és ezért érdemben indokolják a fokozott büntetőjogi fellépést.
[Alaptörvény XXVIII., IV. cikk; Abtv. 26. § (1) bek.; Btk. 90. § (2) bek. második mondata]

1053/2026. (II. 20.) AB határozat
I. A 2016. november 30. napja, vagyis a 21/2016. (XI. 30.) AB határozat kihirdetése előtt indult és az AB határozat kihirdetésének napján folyamatban lévő büntetőeljárásban nem kell alkalmazni ebben az AB határozatban foglalt alkotmányos követelményt.
II. A 2016. november 30. napján folyamatban volt ügyekben tehát nem tekinthető kizártnak – a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 21. § (3) bekezdés a) pontjára tekintettel – az a bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés elbírálása során eljárt.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 1998. évi XIX. törvény 21. § (3) bekezdés a) pont]

1146/2026. (III. 24.) AB határozat
I. A súlyosítási tilalom a törvényhozó választási szabadsága által meghatározott és a fellebbviteli (perorvoslati) rendszer összefüggésrendszere által determinált, ezért a jogintézmény nem ellentétes a jogorvoslathoz való joggal.
II. A jogorvoslathoz való jog és védelemhez való jog nem jelent alanyi jogot a feltétlen kedvező, illetve kedvezőbb döntéshez, és nem a kényelmes joggyakorlás garanciája. A tisztességes eljáráshoz való jog összefüggésében a lényeg, hogy az alkotmányos jog gyakorolhatósága kényszermentes, esetleges kockázatos következménye meglepetésmentes legyen, és semleges bírósági ítélkezéshez vezessen.
III. Az elzárás (amint a szabadságvesztés vagy a pénzbüntetés is), önálló büntetési nem, és egyik szankció sem alkotmányosabb, mint a másik. Az elsőfokú bíróság által a büntetési nem – törvényi keretek közötti – megválasztása, kiszabott mértéke nem tehető alkotmányossági vita tárgyává, a fellebbvitel során kiszabott büntetés mértéke, büntetési nemének felcserélése pedig a súlyosítási tilalom főszabályához képest kötött, aminek helyénvalóságának megítélése az ezt felülbíráló bíróság, végsőfokon a Kúria feladatát képezi.
IV. Az Országgyűlés az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadóan, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 551. §-a körében elmulasztott rendelkezni olyan hivatalból biztosítandó tájékoztatás előírásáról, amely tájékoztatás ismeretében a terhelt számára, a jogorvoslati nyilatkozatának megtétele előtt felismerhető, hogy jogorvoslata a kiszabott büntetés vonatkozásában – és a súlyosítási tilalom törvényi kötöttségének sérelme nélkül – milyen megváltoztatási lehetőségre teremt döntési jogkört a felülbíráló bíróság számára.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1), (3) és bek., 2017. évi XC. törvény (Be.) 595. § (4) bek.]

1281/2026. (VI. 3.) AB határozat
I. Nem sérült jogorvoslathoz való jog azáltal, hogy a Be. támadott rendelkezése kizárja a fellebbezés lehetőségét a felülbírálati indítvány elbírálásáról szóló határozat ellen, mivel a Be. biztosítja a felülbírálati indítvány benyújtásával annak a lehetőségét, hogy az eljárás megszüntetése esetén az érintett személyek a törvényi szabályok szerint jogorvoslattal élhessenek.
II. A közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén lefolytatandó eljárás mint vádkorrekciós eljárás esetén a felülbírálati indítvány be nyújtása még szélesebb személyi körben biztosított, mint az általános eljárásban. A felülbírálati indítvány benyújtásával a jogosultaknak lehetőségük van a megszüntető döntés bíróság általi érdemi felülvizsgálatára, annak megváltoztatására vagy hatályon kívül helyezésére.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bek.; Abtv 26. § (1) bek.; 2017. évi XC. törvény 482. § f) pontja]

Polgári jog és polgári eljárásjog

1003/2026. (I. 26.) AB határozat
Sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot az, ha a Kúria a rész- és közbenső ítéletének rendelkező részében egyidejűleg tartja fenn hatályában a jogerős ítéletet, ugyanakkor tartalmilag kétséget kizáróan meg is változtatja azt. A Kúria ítéletének rendelkező része így nem csupán egymásnak ellentmondó és az alkalmazandó eljárási törvény rendelkezéseinek nem megfelelő rendelkezéseket tartalmaz, hanem eljárásjogilag lehetetlenné teszi annak egyértelmű megállapítását, hogy pontosan hogyan határozott a Kúria a felülvizsgált ítélet jogerejének kérdésében.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1), (7) bek.; Abtv. 27. §; Kúria Pfv.III.20.140/2022/6. számú rész- és közbenső ítélete]

1203/2026. (IV. 21.) AB határozat
I. A pártatlan bírósághoz való jog érvényesülését az ügyek elbírálására vonatkozó hatásköri szabályok, a bíró ítélkezésben való utasíthatóságát kizáró szervezeti és jogállási szabályok, közvetlenül a peres eljárást illetően pedig a bírák és a bíróságok kizárására vonatkozó szabályok hivatottak biztosítani. A bíróság, a bírók függetlensége és pártatlansága két különálló alkotmányos követelmény, azonban annyiban sajátosak, hogy kizárólag egymásra tekintettel nyerhetnek értelmet.
II. Nem sérti a pártatlanság objektív látszatát az eljárás elhúzódásával kapcsolatos polgári eljárásjogi szabályozás, mert a vagyoni elégtétel nyújtása a törvényből eredő kötelező feladat, és nem a bíróság mérlegelésén múlik. Másrészt a vagyoni elégtétel nyújtásáról az a bíróság gondoskodik, amely a számára törvényben megállapított intézkedési határidőt túllépte, valamint valamely intézkedési határidővel kapcsolatos vagyoni elégtétel járásbírósággal szemben való érvényesítésére irányuló eljárásban a törvényszék nem fél, nem is a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az eljárás elhúzódása miatti kifogás tárgyában a törvényszék – ha a kifogás alapos – az intézkedésre a járásbíróságot hívja fel, és nem a törvényszék maga intézkedik.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény 157-158. §]

Munkajog és szociális jog

1054/2026. (II. 20.) AB határozat
I. Azáltal, hogy az eljáró bíróság az eljárásában olyan jogszabályi rendelkezést alkalmazott, melynek alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság utóbb egy másik eljárásban megállapította, az Alkotmánybíróság által elrendelt alkalmazási tilalom pedig az ügyek egyedi, időbeli sajátosságai miatt nem hatott (nem hathatott) ki erre az eljárásra, az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy annak érdekében, hogy az indítványozót ért alaptörvény-sértés megfelelően orvoslásra kerülhessen, a támadott bírói döntés alaptörvény-ellenességének megállapítása is elkerülhetetlen volt.
II. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vonatkozó eljárási törvények nem tartalmaznak egyértelmű, minden kétséget kizáróan nyilvánvaló, és mind az indítványozók, mind pedig a jogalkalmazó számára is objektív módon megismerhető és alkalmazható előírásokat azokra az esetekre, amikor az Alkotmánybíróság az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz keretei között kizárólag alkalmazási tilalmat állapíthat meg, és az Alkotmánybíróság valamely határozatában korábban már megállapította az alkotmányjogi panaszra okot adó ügyben alkalmazott jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét. Ez a szabályozási hiányosság egyaránt sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó jogállamiság és jogbiztonság követelményét, valamint az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdését.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., 24. cikk (1) bek.; Abtv. 26. § (1) bek.; 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 2023. július 28. és 2025. június 30. között hatályos 23. § (4) bek.; Debreceni Törvényszék 15.K.700.572/2025/4. sz. ítélete; Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala HB-03/ESZEUR/00235-8/2025. sz. határozata]

Közigazgatási jog

1004/2026. (I. 26.) AB határozat
Az a telekadó-mérték, amely az elévülési ciklusban az adótárgy igazságügyi szakértő szakvéleményében becsült értékénél többet von el, súlyosan aránytalan.
[Alaptörvény XIII. cikk (1) bek., XXX. cikk (1) bek.; Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2009. (XII. 12.) Kgy. rendelete 2. § (1) bek.]

1/2026. (II. 6.) AB határozat
I. Engedélyhez kötött tevékenység esetében a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát élvező anyagi jogi jogviszony főszabály szerint az engedély megadásával jön létre, vagyis az engedély kiadásának a feltételei az eljárás során megváltozhatnak.
II. Ha az új eljárásra utasító bírósági ítéletben foglalt megállapítások érvényesülésének megakadályozása céljából az alperes jogalkotó a felperes hátrányára új anyagi jogot alkot, és elrendeli ennek alkalmazását a folyamatban lévő eljárásokban, ez annak ellenére sértheti a hátrányt okozó visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, hogy az engedély iránti kérelemről még nem döntöttek.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., Fővárosi Önkormányzat 3/2013. (III. 8.) rendelete 33/P. §, 36/L. §]

1034/2026. (II. 6.) AB határozat
I. Az MNB mint jegybank monetáris politika alakítására vonatkozó felelőssége és függetlenségének védelme kizárja azt, hogy a jegybankot a törvények – az akarata ellenére – a monetáris politikai eszköztár egyes elemei alkalmazása körülményeinek, adatainak kiadására kényszerítsék. A jegybank elsődleges célja a fizetőeszköz védelme, az árstabilitás fenntartása. Ennek megvalósítása körébe tartozik annak a jegybanki mérlegelése, hogy monetáris politikáját illetően mit, mikor, hogyan hoz nyilvánosságra. Ez olyan monetáris politikai, központi pénzügyi érdekek mérlegelését igényli, amely a monetáris politikáért felelős szerv hatáskörébe utaltatott az Alaptörvény alapján.
II. A monetáris politika eszközeinek a banktitokra, a jegybank titkára tekintet nélküli, bárki számára való nyilvánossá tétele, vagy a nyilvánosság mérlegelésének az MNB hatóköréből való kivétele végső soron Magyarország szuverenitását is veszélyeztetné.
[Alaptörvény 41. cikk, 2013. évi CXXXIX. törvény 150. § (1) bekezdése]

1050/2026. (II. 11.) AB határozat
I. A jogalkotó alkotmányosan elfogadható indokokkal, nevezetesen az ellátásbiztonsággal, a piaci anomáliák csökkentésével, és a keresztfinanszírozás megszüntetésével (azaz közérdekkel) igazolta a szaldó elszámolás kivezetését, továbbá figyelemmel arra, hogy a napelemes rendszerekkel kapcsolatos beruházások átlagos megtérülési ideje állami támogatás nélkül is 7−8 évre tehető, a szaldó elszámolás kivezetésére pedig tíz év elteltével kerül csak sor, az Alkotmánybíróság megítélése szerint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet támadott rendelkezései nem sértik a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát.
II. A szaldóelszámolás igénybevétele az egyén és az állam viszonylatában nem feleltethető meg egy, az általánosan kötelező járulékfizetéshez hasonló ellenszolgáltatásnak, továbbá a szaldóelszámolás lehetőségének megváltoztatása nem hozható kapcsolatba az Alaptörvényben szabályozott tulajdonhoz való joggal, nem minősül közjogi várománynak, ezért nem igényel a szerzett jogokkal azonos alkotmányos védelmet.
III. Az olyan társadalmilag is kiemelt célok eredményes megvalósítására való törekvés esetén, mint amilyennek a megújuló energiaforrások mind nagyobb arányú használata is tekinthető, az állam és a jogalanyok közötti együttműködés elvéből következően alkotmányosan az is elvárható, hogy az állam az egyének jelentősebb anyagi kockázatvállalását igénylő beruházások támogatását jogszabályban lefektetett, kiszámítható szempontok alapján szabályozza, ezzel segítve elő a jogalanyok hosszú távú tervezését a beruházásaik megtérülése vonatkozásában.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., XIII. cikk (1) bek., 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet]

1056/2026. (II. 20.) AB határozat
I. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a jogalkotót széles körű mérlegelés illeti meg egy hatósági eljárásra irányadó bizonyítási rendszer meghatározása során, valamint a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogból fakadó követelményeket az adott eljárástípus sajátosságaira tekintettel kell meghatározni. A mérlegelés nem részjogosítványa a tisztességes hatósági eljáráshoz való jognak, a mérlegelés jogszabályi korlátozottsága alapjogi megközelítésben önmagában nem teszi az egész hatósági eljárást szükségképpen tisztességtelenné.
II. Amennyiben a jogalkotó valamely államigazgatási szerv számára nem, vagy korlátozott mérlegelési jogkört biztosít, önmagában nem jelenti azt, hogy ezen jogszabályi környezet alapján hozott hatósági határozat bírósági felülvizsgálata formális lenne, hiszen a tényállás megalapozottságának, az egyedi ügyre alkalmazott jogszabályok értelmezése és a hatósági döntés indokolása érdemi bírói kontroll alá vonhatók.
[Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) és (7) bek., 1989. évi XXXIII. törvény 4. § (4) bek., 12/2023. (XII. 28.) PM rendelet 3. § a) és b) pontjai]

1057/2026. (II. 20.) AB határozat
Nem sérti a gyülekezéshez való jogot a gyülekezési jogról szóló törvény azon rendelkezése, amely szerint, ha azt a tudomásul vett bejelentés nem tartalmazta, a résztvevők nem takarhatják el arcukat, mivel az a korlátozás legitim céljának (azonosíthatóak legyenek a résztvevők) eléréséhez szükséges és arányos mértékben korlátozza a gyülekezéshez való jogot.
[Alaptörvény I. cikk (3) bek., a VIII. cikk (1) bek., IX. cikk (1) bek.; 2018. évi LV. törvény 9. § (2) bek. b) pontja]

1116/2026. (III. 13.) AB határozat
I. Az Infotv. 31/C. § (4) bekezdésében a fellebbezés elbírálása határidejének „az iratok beérkezésétől” történő számítása fordulat nem tekinthető olyan mértékben homályosnak vagy ellentmondásosnak, hogy az az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére visszavezethető jogbiztonság sérelmét okozva eleve értelmezhetetlennek vagy alkalmazhatatlannak minősülne.
II. A jogállamiság követelménye a jogalkalmazónak előírt döntési határidőkkel kapcsolatban elsődlegesen az eljárás időbeli kiszámíthatóságát biztosítja. Az, hogy az eljárásjogi szabályok betartása és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényre juttatása egyes konkrét ügyekben nem mindig teszi lehetővé a törvényi határidő megtartását, nem jelenti azt, hogy maga szabályozás a jogállamiság követelményét sérti.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., 2011. évi CXII. tv. 31/C. § (4) bek.]

1125/2026. (III. 23.) AB határozat
I. A bírói döntés indokolásának belső következetlensége, ellentmondásossága, illetve hiányossága az indokolt bírói döntéshez való jog sérelmének megállapítására vezethet.
II. Ha a közszolgálati médiaszolgáltató közösségi oldalát a bíróság kizárja a médiaszolgáltatás fogalmából, akkor arra vonatkozóan indokolás nélkül nem érvényesítheti az Mttv. médiaszolgáltatásokra vonatkozó követelményrendszerét. A Ve. esélyegyenlőségi alapelvének az Mttv. tartalmi kiegyensúlyozottsági követelményével való azonosítása a törvényhozó akaratán túlterjeszkedő, önkényes jogértelmezés.
III. Amennyiben a választási kampány során annak vizsgálata, hogy a tartalom megfelel-e az esélyegyenlőség követelményeinek, újszerű kérdésként merül fel a Kúria előtti eljárásban, akkor ez a Kúria oldalán fokozott indokolási kötelezettséget alapoz meg.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., Ve. 2. § (1) bek. c) pont, Kúria Kvk.I.39.021/2026/7. sz. végzés]

1126/2026. (III. 23.) AB határozat
I. Nem sérti a jogorvoslathoz való jogot az, hogy nem állami köznevelési intézmény létrehozása tekintetében annak nyilvántartásba vételéhez szükséges miniszteri szakvélemény önállóan jogorvoslattal nem támadható, mivel rendes jogorvoslatként a közigazgatási per során a bíróság a miniszteri szakvéleményt is felülvizsgálhatja. A biztosított jogorvoslat ezért nem zárja el az esetleges jogsérelmek orvosolhatóságának lehetőségét.
II. Amennyiben tehát egy konkrét nem állami köznevelési intézmény létrehozása (nyilvántartásba vétele) tekintetében a miniszter az egyedi ügy minden releváns szempontjára kiterjedően egyértelmű, okszerű és határozott választ adott a köznevelési közfeladat-ellátás megszervezésének szükségességről a szakvéleményében, akkor az Nkt. 21. § (2) bekezdés támadott 2. mondata nem a tanulás és a tanítás szabadsága korlátozásának vagy akadályának, hanem éppen ezek objektív intézményvédelmi oldalának (vagyis a tényleges érvényre juttatásukkal kapcsolatos állami kötelezettség teljesítésének) minősül.
[B) cikk (1) bek., Q) cikk (2) bek., X. cikk (1) bek., XVI. cikk (1)–(3) bek., XXVIII. cikk (7) bek.; 2011. évi CXC. törvény 21. § (2) bek. 2. mondata]

1147/2026. (III. 24.) AB határozat
I. A Ve. esélyegyenlőségi alapelve nem kezelhető úgy, hogy annak tartalma megegyezik az Mttv.-ben a közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó kiegyensúlyozottsági követelménnyel. A választási eljárásra vonatkozó szabályokat a Ve. állapítja meg, a választási ügyeket a Ve. szabályai alapján kell elbírálni.
II. Az esélyegyenlőség a kampányon belül azt jelenti, hogy a jelölő szervezetek és a jelöltek nyilvánosság előtti megjelenése ne legyen elhallgatva. Az, hogy történt-e indokolatlan, önkényes előnyben vagy hátrányban részesítés, nem a tudósítások számától függ. Ha az egyik jelölő szervezethez, jelölthöz több nyilvánosság előtti megjelenés vagy közérdeklődésre számot tartó esemény köthető, mint a másikhoz, ez olyan objektív különbség, amelynek kiegyenlítése a sajtó számára nem kötelező.
[Alaptörvény IX. cikk (2) bek., XXVIII. cikk (1) bek., Ve. 2. § (1) bek. c) pont, Kúria Kvk.V.39.043/2026/6. sz. végzés]

1157/2026. (IV. 1.) AB határozat
Amennyiben az Alkotmánybíróság egy bírói döntést megsemmisít, a megismételt eljárásban a bíróság nem tekinthet el az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában szereplő megállapításoktól. A bírói döntés megfelelő indokolása – a lényegi következtetésekhez vezető jogi érvelés hiányosságainak a pótlása – a jogrendszer egészének integritása szempontjából alapvető elvárás.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., Ve. 2. § (1) bek. c) pont, Kúria Kvk.I.39.063/2026/3. sz. végzés]

1175/2026. (IV. 2.) AB határozat
Választási kampányban a jelölő szervezet és a jelölt a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi követelménynek a jogosultja és nem a kötelezettje, ezért ennek az alapelvnek a megsértése miatt nem vonható felelősségre.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., Ve. 2. § (1) bek. c) pont, Kúria Kvk.III.39.071/2026/9. sz. végzés]

1179/2026. (IV. 7.) AB határozat
I. A közúti közlekedési szakemberek ellenőrzése és szakfelügyelete körében kiszabott közigazgatási szankció, jelen esetben a szakoktatói tevékenység végzésére jogosító engedély visszavonása, valamint a szakoktatói névjegyzékből való törlés nem tekinthető a szoros értelemben vett büntetőjogi vád elbírálására irányuló eljárásnak, emiatt – a közigazgatási szankció büntető jellege ellenére – nem támaszthatók ugyanolyan szigorú követelmények, mint a tulajdonképpeni büntetőeljárások tekintetében.
II. Az enyhébb elbíráláskori szabály alkalmazásának követelménye azért nem sérült, mert az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdéséből nem következik az, hogy a fokozatosság bevezetése az érintettre nézve biztosan kedvező változást jelentett volna.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bek., Kúria Kfv.V.35.135/2025/6. sz. ítélete]

1180/2026. (IV. 7.) AB határozat
I. Az Alkotmánybíróságnak a bírói döntést megsemmisítő határozata és a jogkérdés alkotmányos értelmezési kerete a megismételt eljárásban köti a bíróságot. Nem annak van azonban jelentősége, hogy a megismételt eljárásban a bíróság ugyanazt a rendelkező részi döntést hozza-e meg, hanem annak, hogy ehhez a döntéshez az Alkotmánybíróság által megszabott alkotmányos értelmezési keretet megtartva jutott-e el.
II. Az esélyegyenlőség választási alapelve nem azonos a médiaszabályozásból ismert kiegyensúlyozottsági követelménnyel. A választási esélyegyenlőség nem sérül, ha a közszolgálati műsorszórásban kampányeseményekről, jelölő szervezetek és jelöltek megnyilvánulásáról szóló tudósítás szerepel, és az egyikhez több esemény, több megnyilvánulás köthető, mint a másikhoz. A szerkesztői szabadság csak tényekkel alátámasztott módon korlátozható, ehhez az is szükséges, hogy az esélyegyenlőtlenséget sérelmező jelölt, jelölő szervezet megjelölje a maga aktuális, hírértékkel bíró kampányeseményeit, megnyilvánulásait.
[Alaptörvény IX. cikk (2) bek., XXVIII. cikk (1) bek., Ve. 2. § (1) bek. c) pont, Kúria Kvk.V.39.075/2026/3. sz. végzés]

1220/2026. (IV. 24.) AB határozat
Amennyiben a kommunikációs csatorna sajátosságaira is figyelemmel a közlő nem polgármesteri minőségében, azaz nem hatásköre, vagy feladatköre teljesítésével összefüggésben jár el, a polgármestert is megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága is, amelyet kampányidőszakban, politikai kérdések vonatkozásában is gyakorolhat. Ez mindaddig így van, amíg pártpolitikai és polgármesteri szereplése jól láthatóan elválik egymástól, és tartózkodik annak látszatától, hogy aktuális megnyilvánulása polgármesteri tisztségéhez kötődik.
[Alaptörvény IX. cikk (1) bek., Kúria Kvk.III.39.109/2026/3. sz. végzése]

1228/2026. (IV. 29.) AB határozat
I. A rendeltetésellenes joggyakorlás kritériumai a választási eljárásban általános módon nem meghatározhatók, ezért a jogalkalmazó esetről estre, a konkrét ügy összes körülményeinek vizsgálata alapján állapíthatja meg azokat a magatartásokat, amelyek a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével ellentétesek.
II. A Ve. szabályai között nem található olyan előírás, amely ténylegesen arról rendelkezne, vagy arra engedne következtetni, hogy a médiatartalom-szolgáltató képviselője a jelenlétével ne ellenőrizhetné az urnazárást.
III. A sajtószabadság magában foglalja a szerkesztői autonómiát, amely kiterjed a médiaszolgáltatás, a sajtótermék tartalmának meghatározására, a tartalom összeállításával összefüggésben pedig akár felhívás közzétételére. A felhívás ugyanakkor nem irányulhat – jogszabályban rögzített – jogellenes célra, így nem sértheti mások jogait, nem járhat más hátrányos jogkövetkezménnyel sem.
[Alaptörvény IX. cikk (1) bek., Kúria Kvk.IV.39.116/2026/5. sz. végzése]

2/2026. (V. 12.) AB határozat
I. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 36/A. § (1) bekezdése alapján lefolytatott eljárásában azt vizsgálja, hogy a jogszabály előkészítéséért felelős szerv mint kötelezett ténylegesen eleget tett-e a Bszi. 108/A. § (9) bekezdésében foglalt törvényi kötelezettségének, a kötelezettség megszegése által okozott-e jogsérelmet az Országos Bírói Tanácsnak.
II. Mivel jelen eljárásban nem merült fel adat arra, hogy a 15/2026. (II. 3.) Korm. rendelet előkészítéséért felelős szerv a Korm. rendelet – amely igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabály – tervezetével kapcsolatban az OBT-t a tervezettel kapcsolatos szakmai álláspontja kifejtésére kérte volna fel, a támadott rendelkezéséket az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
[Abtv. 36/A. § (1) bek.; 5/2026. (II. 3.) Korm. rendelet 1. § (b) pontja, 3. § (2) bek., 6. § (1) és (2) bek.]

1256/2026. (V. 22.) AB határozat
I. A lakóépületek tulajdonosainak (használóinak) a lakóépület homlokzatát érintő, a szomszédos közterület feletti légi térbe benyúló, térítésmentes, reklámcélú hasznosítási joggal történő felruházása, illetve a reklámcélú hasznosítási jog gyakorlásával igénybe vett légi tér meghatározása szomszédjogi rendelkezés. Mivel változatlanul érvényesül minden, az épített környezet és a településkép védelmét szolgáló szabály, nem állapítható meg visszalépés az épített környezet elért védelmi szintjéből.
II. A közterületi ingatlan feletti légi tér bizonyos mértékű és idejű térítésmentes igénybevételének lehetősége a köz- és magántulajdon közötti konfliktus feloldását jelenti. A közterületfogalom meghatározása és a reklámhordozókra vonatkozó rendelkezések miatt nem áll be veszteség a nemzeti vagyonban. Továbbá a településkép-védelmet illető helyi közügy, valamint a helyi közügynek tekinthető nemzeti vagyongazdálkodást illetően nem állapítható meg az önkormányzati autonómia kiüresítése.
[Alaptörvény P) cikk (1) bek., XIII. cikk, XXI. cikk (1) bek., 31. cikk (1) bek., 32. cikk (1) bek. a) és e) pont, (6) bek., 38. cikk (1) bek., 2013. évi CLXXIV. tv. 5/A. § (1)-(4) bek., 6. §; 2023. évi C. tv. 16. § 73. pont]

3/2026. (VI. 3.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 185. § (2) bekezdése első fordulatának alkalmazása során az Alaptörvény II. cikkéből fakadó alkotmányos követelmény: a szabálysértési szankció alkalmazására csak akkor kerüljön sor, ha az elkövetési magatartás a pénz átadása céljából leszólított személy biztonságát, illetve a közterület közcélú használatát közvetlenül veszélyezteti.
[Alaptörvény II. cikk, 2012. évi II. törvény 185. § (2) bek.]

1325/2026. (VI. 26.) AB határozat
A Babaváró Kr.-ben szabályozott támogatási forma biztosítása a jogalanyok számára nem következik az Alaptörvény valamely rendelkezéséből. A szabályozási konstrukció alapján a jogalkotó csak meghatározott életkorú házas nők esetében tette lehetővé, hogy házastársukkal közösen kedvezményes feltételekkel kössenek hitelszerződést gyermek vállalására tekintettel, feltéve, hogy a Babaváró Kr. szerinti további feltételeknek is megfelelnek. Mivel ez a támogatási forma nem rászorultsági alapon, hanem kölcsönszerződéshez kötötten nyújt hiteltámogatási formában juttatást, ezért önmagában az életkori feltétel nem minősíthető észszerűtlennek, így diszkriminatívnak.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., L) cikk (1) bek., Q) cikk (2) bek., I. cikk (3) bek., II. cikk, XV. cikk (2) bek.; Abtv. 26. § (2) bek.; 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 2025. január 1-jétől hatályos 4. § (1) bek. a) pontja]

Alkotmányjog – Államszervezet

4/2026. (VI. 19.) AB határozat
I. A jogbiztonság érdekében álló, egyben a jogtisztelet iránti s a bíróságba vetett közbizalmat szolgáló alkotmányos követelmény, hogy a bíróra vonatkozó s ítélkezési tevékenységét közvetlen vagy közvetve érintő elvárás tartalma normatív, kizárólag törvényi felhatalmazáson alapul, s enélkül a bíró szolgálati jogviszonyára joghatással nem lehet.
II. Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó nem teremtette meg a Bírák Etikai Kódexe esetében, az alkalmazásával összefüggő törvényi garanciákat.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., C) cikk (1) bek., R) cikk (1) bek., T) cikk (3) bek., XXVIII. cikk (1) bek., 26. cikk; Abtv. 24. § (1) bek.;16/2022. (III. 2.) OBT határozat, 2011. évi CLXI. törvény 103. § (1) bek. e) pontja]