https://doi.org/10.59851/absz.2026.1.2
Absztrakt
Jelen tanulmány az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének és a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének összefüggéseit vizsgálja szerzői jogi, szabadalmi jogi és üzletititok-védelmi szempontból. Fő tézise, hogy az AI Act jelentős előrelépés az átláthatóság, a kockázatalapú szabályozás és az alapjogvédelem intézményesítése terén, de nem célja és nem is funkciója önálló, teljes körű szellemi tulajdonjogi jogérvényesítési rezsim létrehozása. Ebből következően az uniós szerzői jogi, szabadalmi és titokvédelmi szabályok, valamint a Jogérvényesítési irányelv eljárási garanciái továbbra is meghatározóak maradnak. A tanulmány amellett érvel, hogy a generatív modellek képzési adatainak átláthatósága, a jogosulti bizonyítás lehetősége, az üzleti titkok védelme és az alapjogok közötti egyensúly csak akkor kezelhető koherensen, ha az AI Act rendelkezéseit a digitális alkotmányosság tágabb keretében értelmezzük.
Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, szellemi tulajdon, szerzői jog, szabadalmi jog, alapjogok, AI Act, jogérvényesítés, alkotmánybíróság
Summary – Artificial Intelligence, Intellectual Property and Fundamental Rights in the European Union – A Constitutional Reading of the AI Act’s Enforcement Model
This article examines the relationship between the EU Artificial Intelligence Act and the enforcement of intellectual property rights from the perspectives of copyright, patent law and trade secret protection. Its main thesis is that the AI Act represents a major advance in transparency, risk-based regulation and the institutionalisation of fundamental-rights protection, yet it does not establish a self-standing and comprehensive IPR-enforcement regime. As a result, EU copyright law, patent doctrine, trade secret law and the procedural framework of Directive 2004/48/EC remain decisive. The article argues that questions concerning transparency of training data, rightsholders’ access to evidence, the protection of confidential business information and the balancing of competing rights can only be addressed coherently if the AI Act is interpreted within the broader framework of digital constitutionalism.
Keywords: artificial intelligence, intellectual property, copyright, patent law, fundamental rights, AI Act, enforcement, constitutional courts