„Túl sok idő volt ez a század, sok napról még nincs magyarázat.”^[1] – írta Lászlóffy Aladár versében, számot vetve a lehetetlennel, a huszadik évszázad mindennapjának, minden egyes napjának megismerésének és feltárásának igényével. Kézbe véve Horváth Attila A szovjet típusú diktatúra alkotmány- és jogtörténete Magyarországon című, a Ludovika Kiadónál 2024-ben megjelent, vaskos alkotását, ránézve a néhány tételből álló tartalomjegyzék átfogó fejezetcímeire, és a visszafogott előszóra, azonnal láthatóvá válik a szerzői vállalás nagysága, teljes egészében megírni a szovjet típusú államrezsim állam- és jogtörténetét, annak rendszerelemzését megalkotni.

A monografikus részletességű szakkönyv sok évtizedes kutatást szintetizál, a szerző eddigi szakmai munkásságából, tudományos közleményeiből egyenesen következő témakört és korszakot dolgozott ki, a kötet ennek a hatalmas, feldolgozó és értékelő munkának az összefoglalását tartalmazza. Bátor elhatározás, hiszen 35 évvel a rendszerváltást követően, egy enciklopédikus igényességű, lexikon pontosságú, de nem szárazságú, sőt inkább közérthető munka elkészítésére vállalkozott a szerző, aki így vall erről műve előszavában: „úgy érzem, hogy már kellő mennyiségű forrás áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy mértéktartással többé-kevésbé reális képet lehet felvázolni az 1945 és 1990 közötti korszak alkotmányáról, közigazgatásáról, polgári és büntetőjogáról.”

Amennyiben a témakör képzeletbeli hazai szakirodalmi seregszemléjén, az igazán széles és erős mezőnyön végig kívánunk tekinteni, meg kell állapítanunk, hogy rengeteg a megjelent napló, a visszaemlékezés, a dokumentumgyűjtemény. A dicséretesen sok kutatásokból és konferenciákból tematikusan építkező tanulmánykötetnek köszönhetően (pl. a 2. világháború vége, a kitelepítés, a politikai rendőrség, állambiztonság, kommunista államszervezet, egyházak és a kommunista állam viszonya, a vidéki Magyarország átalakítása, kiemelten az 1956-os forradalom története, stb.), valóban sokkal többet, és részleteiben árnyaltan tudunk mára megtöbbszörözötten a kommunizmusról és annak hazai történetéről. Ezzel együtt, ha el kívánjuk helyezni a mezőnyben Horváth Attila művét, akkor meg kell állapítanunk, hogy a korszakot teljességében tárgyalni kívánó, ugyanakkor elsősorban jogászi, államtudósi szemlélettel megírt, összegző munkával kevéssel találkozunk.^[2]

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes írást az Alkotmánybírósági Szemle nyomtatott változatában olvashatja el. Előfizetni a folyóiratra itt tud.