Absztrakt
A 2018-ban az új gyülekezési törvény megalkotásának talán legfőbb oka az volt, hogy az 1989-óta hatályos gyülekezési törvény jogalkalmazói gyakorlata „szétesett”. A korábbi rendőrségi és bírósági gyakorlat elbukott az Alkotmánybíróság előtt, az Alkotmánybíróság pedig előbb belelátta a megtiltásnál enyhébb korlátozás lehetőségét a szabályozásba, majd több mulasztásban megnyilvánuló alaptörvényellenességet is megállapított. A tanulmány a gyülekezési jog 2018. évi – az Alkotmánybíróság gyakorlatának és az európai államok szabályozási megoldásainak is megfelelő – rekodifikációjának egyes elemeit és az ahhoz kapcsolódó bírósági gyakorlatot mutatja be a gyülekezési hatóság közhírré tett és a Kúria közzétett határozatai alapján.
Kulcsszavak: gyülekezési jog, gyűlés fogalma, Gytv., joggyakorlat
I. Bevezető megjegyzések
A magyar gyülekezési jog szabályozásának fejlődését alapvetően meghatározta a korszerű, törvényi szabályozás iránti sikertelen vágyakozás. Évtizedekig ugyanis – közrendvédelmi, és nem pedig alapjogi megközelítésben – kezdetben partikulárisan, és 1989-ig mindössze rendeleti szinten kerültek a „népgyűlések” szabályozásra.[1] Az 1989 januárjában elfogadott, a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Gytv.) volt hazánk első törvényi szintű gyülekezési szabályozási kísérlete, amelynek jelentősége sem a rendszerváltoztatás sem pedig az azt követő évtizedek politikai életében nem becsülhető túl. Az Országgyűlés 2018 nyarán fogadta el a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvényt (a továbbiakban: Gytv.). A Gytv. javaslatának előterjesztői indokolása szerint a korszerűnek sohasem nevezhető régi Gytv. 2018-ra végképp elavulttá, a széttartó, és huszonkilenc év alatt többször jelentősen is irányt váltott gyakorlatnak köszönhetően alkalmazhatatlanná vált.
Az alapjogi kollízió feloldásának mikéntje a 24/2015. (VII. 7.) AB határozat és a 30/2015. (X. 15.) AB határozat után nehezen kiszámítható lett és gyakran biztosított jogalapot a rendezvény megtartásának előzetes korlátozására. Az Alkotmánybíróság a 13/2016. (VII. 18.) AB határozat és a 14/2016. (VII. 18.) AB határozat kapcsán észlelte, hogy „[…] a jogalkalmazók a jelenlegi szabályozási környezetben eszköztelenek azon alapvető jogok vagy alkotmányos értékek sérelmének felmerülése esetében, amelyek nem kerültek a [régi] Gytv. 8. § (1) bekezdésében kiemelt tilalmi okok szabályozási körébe”. A hivatkozott ügyekben az AB megállapította, hogy a rendőrség és a bíróság azért tiltotta meg előzetesen a rendezvényt, mert alapjogok összeütközésével szembesültek, amelyet megnyugtatóan nem tudtak feloldani. A bizonytalanság orvoslására mindenképpen indokoltnak tartanám azon alkotmányos elvek tételes megfogalmazását, amelyek a jogalkalmazókat segítenék az összeütközések alkotmányos feloldásában, így az alapjogsérelem megelőzhető lehetne. Az Alkotmánybíróság legutóbbi, nem kimondottan koherens határozatai és a közigazgatási bírósági eseti döntések alapján úgy vélem, a gyülekezési szabadság régi Gytv.-beli korlátai a gyakorlatban kiüresedtek. A bírói gyakorlat alapján „a közlekedés más útvonalon nem biztosítható” fordulat alapján csaknem kizárttá vált, hogy a rendőrség egy gyűlés megtartását megtiltsa. Az pedig legalábbis bizonytalanná vált, hogy a rendőrség „a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné” fordulat alapján milyen esetben tilthatta volna meg megalapozottan egy gyűlés megtartását.
A jogalkotó észlelte a régi Gytv. alkalmazása során felmerült, jogalkalmazói eszközökkel nem kezelhető problémákat, amelyek orvoslása érdekében megalkotta a Gytv.-t. A Gytv. az Alkotmánybíróság gyakorlatára reflektálva megállapította az egyeztetési eljárás legfontosabb garanciális szabályait: egyértelművé tette, hogy a gyűlés megtiltására csak akkor van lehetőség, ha az enyhébb korlátozásokkal a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme nem biztosítható (13. §); a 13/2016. (VII. 18.) AB határozatnak megfelelően szabályozta a magánszférához való alapjog és a gyülekezéshez való alapjog kollíziója esetén a kollízió feloldásának szempontjait és annak eljárási kereteit (11. § és 13. §); a 14/2016. (VII. 18.) AB határozatnak megfelelően gyűlések békés jellegét megfelelően biztosító garanciális szabályokat, valamint az alapjogok összeütközésének feloldását szolgáló olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek biztosítják az ütköző alapjogok lehető legkisebb korlátozás melletti egyidejű érvényesülését (9. §)
Az új törvény hatályba lépésétől már közel hét év telt el, ezért indokolt megvizsgálni, hogy a valóban modern és az európai gyakorlatba illeszkedő szabályozás mennyiben változtatta meg a gyülekezési jog jogalkalmazói gyakorlatát. A tanulmány terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé a teljeskörű pl. a Rendőrség mint közrendvédelmi szerv gyakorlatára is kiterjedő bemutatást. Munkám során arra törekedtem, hogy a régi Gytv. és a Gytv. közötti legfontosabb különbségei mellett egyes hasonlóságokra és azonosságokra is rámutassak.
[1] Bővebben lásd: Bódi Stefánia: Az egyesülési, gyülekezési és a petíciós jog magyarországi szabályozásának története, Collega 2005/1. 5−11; Bökönyi István: A gyülekezések szabályozása Magyarországon 1945-ig, Belügyi Szemle 1989/9, 47−56.; Bökönyi István: A gyülekezések szabályozása Magyarországon 1945-ig. II. rész. Belügyi Szemle 1989/10, 44−56.; Herendi Károly: A gyülekezési jog a kiegyezéstől az alkotmány megszületéséig, in: Uttó György (szerk): Egyes Állampolgári Szabadságjogokról – A belügyi munka tükrében (Budapest: MTA Államtudományi Kutatások Programirodája 1988) 135−154.; Horváth Attila: A gyülekezési jog elméletének és gyakorlatának története Magyarországon 1989-ig, Jogtörténeti Szemle 2007/1, 4−15.; Rényi József: A gyülekezési jog (Budapest: k.n. 1900) 227−247; Révész T. Mihály: A gyülekezési jog magyarországi fejlődéséhez, in: Mezey Barna (szerk): Ünnepi Tanulmányok Kovács Kálmán egyetemi tanár emlékére (Budapest: Gondolat Kiadó 2005) 105−119.; Révész T. Mihály: Adalékok a gyülekezési jog magyarországi fejlődéséhez, Levéltári szemle 1977/1, 185−193., továbbá lásd részben összefoglalóan, illetve a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Gytv.) történetének részletes bemutatását Hajas Barnabás: A gyülekezési jog aktuális elméleti és gyakorlati kérdései. Doktori értekezés, Pécs, 2012. 25−50.