Tartalom
Alkotmányjog – Alapjogok
36/2017. (XII. 29.) AB határozat
I. Ha egy közhatalmat gyakorló szerv feladatai közé tartozik az ügyfelek kérelmeit, jogvitáit s egyéb jogviszonyait érintő eljárásban történő egyedi döntés, akkor – feltéve, hogy az adott jogintézmény alaptörvényi szabályozása ezt ki nem zárja – a jogállamiság elvéből, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogból és a jogorvoslathoz való jogból eredő garanciális követelmény, hogy a jogszabályokban előírt elintézési határidő huzamos idejű elmulasztásával szemben az ügyfél hatékony jogi eszközt kapjon.
II. Az állam és valamely vallási közösség együttműködéséről való országgyűlési döntési jogkör nem közigazgatási, hanem alkotmányjogi-közhatalmi döntés, viszont egyedi ügyre vonatkozik. Mivel a hatáskör jogosultja az Országgyűlés, az alapjogvédelmi kötelezettséget a szabályozásnak az Országgyűlés eljárása vonatkozásában kell érvényesítenie. [Alaptörvény VII. cikk, XXIV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (7) bek.; Kúria Kfv.II.37.124/2014/6. sz. ítélete]
3079/2018. (III. 5.) AB határozat
A választási eljárásról szóló törvény azon rendelkezése, mely szerint a választási iroda az ajánlóíveken szereplő személyes adatok közül az érintett kérelmére csak azokról köteles tájékoztatást adni, amelyek ellenőrzését elvégezte, nem korlátozza a személyes adatok védelméhez való jogot. A nem ellenőrzött ajánlásokat a választási iroda az eredeti adathordozókon (ajánlóíveken) ugyanis csak tárolja, a bennük foglalt személyes adatokat automatizált eszközzel lekérdezni vagy egyéb módon kezelni nem lehet. Ez a tárolás pedig nem valósítja meg a személyes adatoknak az olyan értelemben vett feldolgozását vagy felhasználását, amellyel összefüggésben az Alkotmánybíróság a követhetővé és ellenőrizhetővé tétel követelményét megfogalmazta. [Alaptörvény VI. cikk (2) bek.; 2013. évi XXXVI. tv. 2. § (4) bek.; Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.163/2015/4/II. sz. ítélete]
3180/2018. (VI. 8.) AB határozat
Valamely korábban önkormányzati feladat- és hatáskör állami feladattá válása lehetővé teszi az adott feladat ellátását szolgáló önkormányzati vagyontárgyak vonatkozásában az önkormányzatok tulajdonhoz való jogának állam általi korlátozását. A korlátozás azonban csak annyiban érvényesíthető, amennyiben az adott önkormányzati vagyontárgy döntően és közvetlenül a megjelölt feladat- és hatáskör ellátását szolgálta. Ennek vizsgálata a konkrét ügyekben eljáró bíróságok feladata. [Alaptörvény XIII. cikk (1) bek.; 2011. évi CXC. tv. 99/G. § (1) bek., 99/H. § (1)–(4) bek.]
3093/2018. (III. 26.) AB határozat
I. Nem sérti a passzív választójogot az, hogy a képviselőjelölt mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában a döntéshozatal a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörébe tartozik.
II. A mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat nem tekinthető olyan bírósági, hatósági vagy közigazgatási döntésnek, amely vonatkozásában a jogorvoslat hiánya önmagában a jogorvoslathoz való jog sérelmét eredményezi. [Alaptörvény XXIII. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (2), (3) és (7) bek.; Abtv. 27. §; Ve. 233. §; 2012. évi XXXVI. évi tv. 79. § (2) bek.; Kúria Kvk.IV.37.251/2018/3. sz. végzése]
3107/2018. (IV. 9.) AB határozat
Választási plakáton szereplő, grammatikai szempontból állító mondat annak ellenére véleménynek tekinthető, hogy a bizonyíthatósági teszt alkalmazható lett volna rá. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a jelöltek bármilyen valótlan információt, állítást terjeszthetnek egymásról a választási kampány során. [Alaptörvény VI. cikk (1) bek., IX. cikk (4) bek.; Abtv. 27. §; Ve. 233. §; Kúria Kvk.IV.37.367/2018/2. sz. végzése]
3132/2018. (IV. 19.) AB határozat
A véleménynyilvánítás szabadságának korlátját képezi a vélemény közlésének olyan módja, amely egy másik az alkotmányos védelemben szintén magasan álló alapjog – jelen esetben a tulajdonhoz való jognak – sérelmét jelentette. [Alaptörvény IX. cikk (1) bek., XIII. cikk (1) bek.; Fővárosi Törvényszék a 23.Bf.12.076/2015/3. sz. ítélete]
3/2018. (IV. 20.) AB határozat
I. Az adatnyilvánosság törvényi elrendelése nélkül az Infotv. 31. § (1) bekezdése szerinti perben nincs helye bírói mérlegelésnek azt illetően, hogy a közpénzekből finanszírozott szervezetek pályázatán nyertes, s ekként közpénzekből támogatott természetes személyek személyes adata – a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságának biztosítása érdekében – nyilvánosságra hozható-e.
II. Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn azáltal, hogy a jogalkotó nem biztosította a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott, közpénzekből finanszírozott alapítványok által természetes személyek számára nyújtott támogatások átláthatóságát, az e forrásból támogatottak megismerhetőségét. [Alaptörvény VI. cikk (2) bek.; Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.123/2016/6/II. sz. ítélete, Fővárosi Törvényszék 35.P.22.353/2015/10. sz. ítélete, Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.149/2016/7/II. sz. ítélete; 2011. évi CXII. tv. 3. § 5. pont; 2007. évi CLXXXI. tv.]
3154/2018. (V. 11.) AB határozat
Egy polgármester tevékenysége vagy megnyilvánulása kizárólag abban az esetben tudható be a helyi önkormányzat tevékenységének vagy megnyilvánulásának, ha a polgármester ilyen minőségében járt el. A polgármester véleménynyilvánítási szabadságának korlátja csak arra az esetre vonatkozhat, ha a polgármester nem aktív szereplője a választási eljárásnak. [Alaptörvény IX. cikk, Abtv. 27. , Ve. 233. §, Kúria KvK.V.37.466/2018/2. sz. végzése]
Alkotmányjog – Egyéb
4/2018. (IV. 27.) AB határozat
Mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség állt fenn, mert a törvényalkotó nem szabályozta, hogy a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 15. § (2) bekezdésében a termőföld tulajdon megszerzésére megállapított vételi jog gyakorolható legyen minden olyan esetben, amikor a módosítás hatálybalépésekor a földalap kijelölése folyamatban volt. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., XIII. cikk (1) bek.; Abtv. 26. § (2) bek.; 2016. évi CII. tv., 1991. évi XXV. törvény 15. § (2) bek.;
3130/2018. (IV. 19.) AB határozat
Választási plakáton elhelyezett impresszum méretére vonatkozó felismerhetőségi mérce olyan követelmény, amelyet a választási eljárásról szóló törvény nem ír elő. Az így elhelyezett plakát tehát nem sérti a választási eljárásról szóló törvény alapelveit. [Alaptörvény IX. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek., C) cikk (1) bek., B) cikk (1) bek.; Abtv. 27. §, Ve. 233. §; Kúria Kvk.VI.37.414/2018/2. sz. végzése]
3171/2018. (V. 22.) AB határozat
Az a szabály, melynek értelmében, ha az urnákban talált, hivatalos bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapok száma meghaladja a szavazáson megjelent választópolgárok számát, a szavazatszámláló bizottság a jelöltekre, illetve listákra leadott szavazatok közül jelöltenként, illetve listánként a többletnek megfelelő számú szavazatot érvénytelennek nyilvánít, alapvetően matematikai műveletnek tekinthető, és nem tesz különbséget a leadott és figyelembe vett szavazatok között, és nem változtatja meg az „egy ember – egy szavazat” elvéhez kötött tartalmat. [Alaptörvény XXIII. cikk (1) bek.; 2013. évi XXXVI. tv. 197. §]
3040/2018. (II. 13.) AB végzés
Az indítványhoz kötöttség elve alapján nincs lehetőség arra, hogy az indítványozó által támadott jogszabály vizsgálata helyett az Alkotmánybíróság egy másik – az indítványban nem említett – jogszabály vizsgálatára térjen át. [Abtv. 51. § (1) bek.]
3094/2018. (III. 26.) AB végzés
Az Alkotmánybíróság okafogyottság miatt megszünteti a népszavazási kérdést hitelesítő kúriai végzés ellen irányuló alkotmányjogi panasz alapján folyó eljárását, ha időközben az aláírásgyűjtésre nyitva álló határidő eltelt, az aláírásgyűjtő íveiket a Nemzeti Választási Irodához az aláírások ellenőrzése céljából benyújtották és az érvényes aláírások száma százezer alatt maradt. [Abtv. 59. §; Kúria Knk.VII.37.392/2017/3. sz. végzése]
3198/2018. (VI. 21.) AB végzés
A felvetett alapjogi összefüggésekre és az Európai Unión belüli együttműködési kötelezettségre tekintettel az Alkotmánybíróság felfüggeszti a saját eljárását, ha az indítvány elbírálása olyan előzetes kérdések eldöntésétől függ, amelyben az Európai Unió Bírósága előtt eljárás folyamatban van. [Abtv. 60. §]
Büntetőjog és büntető eljárásjog
3020/2018. (I. 26.) AB határozat
Az alaptörvény-ellenesnek talált büntető anyagi jogi szabály alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatának elrendelése nem terjed ki arra az esetre, amikor a bíróság az időbeli hatály kérdésében való döntés érdekében csupán figyelembe veszi e szabályt, de végül ítéletét nem erre alapítja. A Kúria az Alaptörvényben foglalt jogértelmezési előírást nem sértette meg, amikor így értelmezte a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket, így nem sérthette a vádlott jogorvoslathoz való jogát sem. [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bek; Kúria Bfv.1456/2014/4. sz. végzése]
Polgári jog és polgári eljárásjog
3001/2018. (I. 10.) AB határozat
Nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe annak megítélése, hogy személyiségi jog megsértésével kapcsolatos ügyben a bíróság döntése az ügyben meghozható egyedüli helytálló döntés-e, vagy hogy a bírói törvényértelmezés, a bizonyítékok mérlegelése, valamint az azokból levont következtetések helyesek-e. A vizsgálat csak arra terjedhet ki, hogy a bíróságok felismerték-e az ügy alapjogi vonatkozásait, és azokra figyelemmel, az érintett alapjog alkotmányos tartalmát érvényre juttatva értelmezték-e az alkalmazandó jogszabályokat. [Alaptörvény VI. cikk (1) bek.; IX. cikk (1) és (4) bek.; Abtv. 27. §; Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.288/2014/5/II. sz. ítélete, Fővárosi Törvényszék 65.P.21.126/2014/9. sz. ítélete]
3002/2018. (I. 10.) AB határozat
I. Egy sajtótudósítás akkor esik kívül a híresztelés értelmezési körén, ha a médiatartalom fókuszában kizárólag a közéleti vitában részt vevő személyek megnyilvánulásainak naprakész és hiteles becsatornázása áll. Amennyiben a sajtótudósítás fókuszában az eseményekkel összefüggésben álló, egymásnak ellentmondó információk bemutatása áll, a sajtótudósítás híresztelésnek minősül.
II. A bírói döntés alaptörvény-ellenessége megállapításának akkor van helye, ha a bíró – az ügyben alkalmazandó jogi norma értelmezési keretén belül – maga vét olyan jogalkalmazási hibát, amely megalapozza döntésének alaptörvény-ellenességét. [Alaptörvény I. cikk (3) bek., VI. cikk (1) bek., IX. cikk (1) és (2) bek.; Abtv. 27. §; Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.289/2014/7. sz. ítélete]
3021/2018. (I. 26.) AB határozat
A fénykép- és videófelvétel készítése tekintetében a szólás- és sajtószabadság gyakorlásának mércéi másként ítélendők meg a bírósági tárgyalóterem és tárgyalás vonatkozásában, mint az egyéb helyszínek és ott zajló közéleti események esetén. Az előbbi körben ugyanis részletes törvényi szabályozásnak lehet helye, mindenekelőtt a bíróság függetlensége, pártatlansága, az ítélkezés minden külső befolyástól mentes biztosítása, a perbeli cselekmények zavartalansága, illetve az eljárásban résztvevők érdekeinek védelme érdekében. [Alaptörvény IX. cikk; Kúria Pfv.IV.20.750/2016/8. sz. ítélete, Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.495/2015/6/II. sz. ítélete]
3027/2018. (II. 6.) AB határozat
I. Nem hivatkozhat a tárgyalás mellőzése miatt a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmére az, aki kifejezetten vagy hallgatólagosan, de minden kétséget kizáró módon lemondott a tárgyalásról.
II. Nem minősül a nyilvános tárgyaláshoz való jog sérelmének, ha a felülvizsgálati eljárásban a Kúria az ügy iratai és a felek írásbeli kérelmei, észrevételei alapján észszerűen tud dönteni a felmerült tény- és jogkérdésekről.
III. A pártatlanság látszatának biztosításához a felek és a perben nem érintett személyek számára is azt kell meggyőzően igazolni, hogy a kizárással érintett bíró közreműködésével lefolyt eljárás és meghozott ítélet nem volt befolyással a megismételt eljárásra és döntéshozatalra. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Kúria Pfv.VI.21.031/2016/2. sz. ítélete]
3145/2018. (V. 7.) AB határozat
A közszereplői minőségében érintett személynek az átlagosnál jobban kell tűrnie a kritikai megjegyzéseket, így fokozott védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közérdeklődésre számot tartó eseményekkel, személyekkel kapcsolatos véleményeket ütköztetnek, még akkor is, ha túlzóak és felfokozottak. [Alaptörvény II. cikk, VI. cikk (1) bek., Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.169/2015/4/II. sz. ítélete]
Munka- és szociális jog
1/2018. (IV. 6.) AB határozat
Nem lehet teljesen kizárni a mozgásban fogyatékosnak minősülő személyek közül azokat, akiknél ez az állapot nem mozgásszervi, hanem más betegségből ered, és ugyanígy a mozgáshoz használt segédeszközök köre sem szűkíthető le tételes felsorolásra. [Alaptörvény XV. cikk (2) és (5) bek., XIX. cikk (1) bek.; Abtv. 25. §; 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. § (5) bek. c) pont]
2/2018. (IV. 6.) AB határozat
A havi átlagjövedelem számításának szabályát valamennyi olyan ellátásra jogosultra alkalmazni kell, aki a referencia-időszak kezdetét követően rendelkezik legalább 180 naptári napi, egészségbiztosítási járulékfizetés alapját képező jövedelemmel [Alaptörvény XV. cikk (2) bek., XIX. cikk (1) bek.; Abtv. 25. §; 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bek. 3. pont]
Közigazgatási és pénzügyi jog
3179/2018. (VI. 8.) AB határozat
Mivel a közigazgatási hatósági eljárásban az ügyvéd alapjogvédelmi funkciója alapvetően abban áll, hogy az általa képviselt ügyfelet jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse, a tisztességes eljáráshoz való jog nem kizárólag az ügyfél, hanem annak ügyvéd képviselője vonatkozásában is értelmezhető. Alapjaiban sérti a fegyverek egyenlőségét, ha egy párhuzamos jogalapon folyó, több éve tartó, komplex tényállású, jelentős tárgyi súlyú, így az ügyfelek hatékony védelme érdekében jogi képviseletet igénylő versenyfelügyeleti eljárásban pár héttel az eljárást lezáró döntés meghozatala előtt a hatóság egy saját érdekkörébe tartozó okra hivatkozással, az általa joghatályosan megadott felmentés ellenére visszautasítja két ügyfél meghatalmazott jogi képviselőjének az eljárását. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 35.Kpk.46.443/2016/4. sz. végzése]
3086/2018. (III. 14.) AB határozat
Nem tartozik a véleménynyilvánítási szabadság hatálya alá az adóigazgatási eljárásban az adózói minőségben az adóhatóság irányába a fellebbezésben megfogalmazott jogi álláspont, illetve az azzal magyarázott jogszerűtlen adó-visszatérítési kérelem. Nem nyerhet továbbá mentesülést a jogellenes magatartás jogkövetkezménye alól valaki önmagában azon oknál fogva, hogy közügyeket (közpénzfelhasználást) bíráló véleményét ismertette a közigazgatási szervvel. [Alaptörvény IX. cikk (1) bek.; Abtv. 27. §; Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.27.108/2017/4. sz. ítélete]
5/2018. (V. 17.) AB határozat
Az ügyféli jogállásról való hatósági döntés lehetősége a tisztességes hatósági eljárás előfeltétele is, minden más törvényességi kérdést megelőző állásfoglalás arról, hogy az eljárásnak az ügyféli jogállásra igényt tartó személy az alanya-e, avagy nélküle, de róla is döntés hozható. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., T) cikk (3) bek., XV. cikk (1) és (2) bek., XXIV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (7) bek., 15. cikk (4) bek.; 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 8/B. § (5) bek.]
Alkotmányjogi panaszok befogadása
3016/2018. (I. 22.) AB végzés
A zár alá vétel feloldását elutasító bírói döntés sem ügydöntő határozatnak, sem az eljárást befejező egyéb döntésnek nem minősül, ezért alkotmányjogi panasszal nem támadható. [Abtv. 27. §]
3045/2018. (II. 13.) AB végzés
Az ítélkező bíróság ténymegállapítási és jogértelmezési szabadságához tartozik, hogy a bizonyítékokat meggyőződése szerint mérlegelje és ezzel együtt jogági minősítésüket illetően szabadon alakíthassa ki jogi álláspontját. Az eljáró bíróság által elfogadott jogértelmezés és a bizonyítékok mérlegelésének felülvizsgálatától az Alkotmánybíróság mindaddig tartózkodik, amíg a jogértelmezés pontosan körülírt, Alaptörvényben védelmezett jogot nem sért. [Abtv. 29. §]
3053/2018. (II. 13.) AB végzés
Érintettség, illetve annak igazolása hiánya miatt nem fogadható be az alkotmányjogi panasz, ha az indítvány mindössze egy elméleti okfejtésen alapul, és konkrét eljárás nélkül nem tudható, hogy az indítványozó által állított sérelem valóban bekövetkezett volna. [Abtv. 26. § (2) bek.]
3054/2018. (II. 20.) AB végzés
Népszavazási kérdés hitelesítése körében a bírósági döntés alkotmányjogi panasszal megtámadható, de az alkotmányjogi panasznak Alaptörvényben biztosított jog sérelmére kell hivatkoznia, a népszavazásból kizárt tárgykörök mikénti értelmezését – alapjogi sérelem állítása nélkül – önmagában nem lehet vitatni. [Abtv. 27. §]
3055/2018. (II. 20.) AB végzés
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházás, közlekedési infrastruktúra fejlesztése célját szolgáló kisajátítás esetén a magyar Állam javára a tulajdonosi jogokat gyakorló részvénytársaság nem jogosult alkotmányjogi panaszt előterjeszteni a kártalanítás összegével kapcsolatos jogvitában hozott bírói döntéssel szemben. [Abtv. 27. § ]
3067/2018. (II. 26.) AB végzés
Nem lehet az államnak indítványozói jogosultsága ott, ahol az alapul fekvő jogviszonyban az állam egyrészt közhatalmi eszközeivel élve megállapítja a dohánytermékek kiskereskedelmére, mint állami monopóliumra vonatkozó különleges szabályokat, másrészt e szabályok alapján ugyancsak közhatalomként eljárva kizárólagos hatáskörrel szervezi és részvénytársaság révén ellenőrzi e tevékenység végrehajtását. [Abtv. 27. §, 51. § (1) bek.]
3072/2018. (II. 26.) AB végzés
Nem sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot az, ha a per tárgyát képező közérdekű adatokat a még folyamatban lévő bírósági eljárásában a peres fél nem ismerheti meg. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Abtv. 29. §; 1952. évi III. törvény 119. § (2) bek.]
3090/2018. (III. 14.) AB végzés
Nem sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot az, hogy a hatóságok nem teljesítették megfelelően tájékoztatási és segítségnyújtási kötelezettségüket a sértetti fellépés lehetőségével összefüggésben az elsőfokú eljárásban, mivel ezt a másodfokú eljárás során a bíróság orvosolta. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Abtv. 27. §, 29. §]
3103/2018. (IV. 9.) AB végzés
A büntetőeljárásban a sértett csak akkor hivatkozhat alappal egy felmentő ítélet alaptörvény-ellenességére, ha a bíróság az eljárás során a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, vagy a jogorvoslathoz való jogát sértette, vagy ha a bíróság a döntést az alapjog alaptörvény-sértő értelmezésére alapozta. [Abtv. 27. §, 29.§; Kúria Bfv.II.1596/2016/17. sz. ítélete]
3125/2018. (IV. 9.) AB végzés
A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog az eljárásban részt vevők, alapvetően a felek eljárási jogainak érvényesülését biztosítja, és ez az alapjog nem biztosít jogosultságot bárki számára, aki az eljárásnak nem résztvevője. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Abtv. 27. §]
3139/2018. (IV. 19.) AB végzés
Nem veti fel a tulajdonhoz való jog sérelmét önmagában az, hogy valamely jogvita során egy tulajdont érintő kérdésben a bíróság az indítványozó hátrányára dönt. [Alaptörvény XIII. cikk (1) bek.; Abtv. 27. §]
3143/2018. (IV. 25.) AB végzés
A felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasító végzés nem minősül az ügy érdemében hozott döntésnek vagy a bírósági eljárást befejező döntésnek, így az ellen alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye. [Abtv. 27.§]
3150/2018. (V. 7.) AB végzés
Nem eredményezi a véleménynyilvánítás szabadságának sérelmét, ha önkormányzati rendelet közterületeken, valamint ezen közterületek által határolt területeken műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból választási plakát elhelyezését megtiltja. [Alaptörvény IX. cikk (1) bek.; Abtv. 27. §; 2013. évi XXXVI. tv. 144. §; 15/2007. (III. 30.) önk. rendelet 13. melléklete]
3156/2018. (V. 11.) AB végzés
Alkotmányjogi panasz ténykérdésre nem alapítható, ez a korlát a választási ügyekben sem léphető át. A szavazatszámlálás ténymegállapításainak vitatására alapított alkotmányjogi panasz nem nyújtható be. [Abtv. 27. §; 2013. évi XXXVI. tv. 233. §; Kúria Kvk.III.37.503/2018/6. sz. végzése]
3158/2018. (V. 16.) AB végzés
Csak olyan ügyekben lehet helyi népszavazást tartani, ami a helyi önkormányzat feladat- és határkörébe tartozik. Ez a rendelkezés a helyi közhatalom gyakorlása kivételes módjának, a helyi népszavazásnak tárgyköreiről rendelkezik, vagyis nem a helyi önkormányzat alapjogát vagy egyéb, Alaptörvényben biztosított jogát tartalmazza. [Alaptörvény 31. cikk (2) bek.; 2013. évi CCXXXVIII. tv.; Abtv. 27. §]
3168/2018. (V. 16.) AB végzés
Végrehajtási eljárás során hozott, a végrehajtási kifogást elbíráló végzés nem minősül az eljárást befejező határozatnak, hiszen e végzések meghozatalát követően a végrehajtási eljárás folytatódik. [Abtv. 27.§]