Magyarország történeti alkotmányának szerepe Magyarország és a Kárpát-medence természeti és éghajlati viszonyainak védelmében¹

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Horváth Attila

Magyarország (kartális) alkotmánya, az Alaptörvény a történeti alkotmányra hivatkozással jelentős változást hozott a magyar nemzet múltjához való viszonyulásban. A kommunista ideológia, amely negyven éven át meghatározta Magyarország jogrendjét, végképp el akarta törölni a múltat, azzal vádolva a „nemzet életéből kifejlett” (Deák) és nemzet önazonosságát kifejező történeti alkotmányt, hogy azzal … Tovább

Nekrológ – Puskás Bálint alkotmánybíró emlékére

by | Teljes cikk

with Nincs hozzászólás
Szerző: Benke Károly

Puskás Bálint váratlan 2025-ben bekövetkezett halála szegényebbé tette az alkotmányjog világát. Puskás Bálint személyében nem csak egy volt alkotmánybírót veszített el az alkotmányjog tudomány, hanem egy értékes embert is. Természetesen az alkotmánybírói pozíció nem választható el az embertől, mert a jogi vélemények és elképzelések, bár tudományos és jogi alapokkal rendelkeznek, áthaladnak az etika és… Tovább

Az emberarcú jog – búcsú Lenkovics Barnabástól

by | Teljes cikk

with Nincs hozzászólás
Szerző: Keserű Barna Arnold

Lenkovics Barnabás egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság korábbi tagja és elnöke, a polgári jog elismert tudósa és az emberi jogok elkötelezett védelmezője 75. életévében, 2025-ben távozott közülünk. Életútja, munkássága és alkotmánybírói szerepvállalása nem csupán a magyar jogélet egyik legjelentősebb szellemi öröksége, hanem egy olyan etikai és intellektuális iránytű is, amely hosszú távon meghatározó… Tovább

Fiume, mint a magyar Szent Koronához csatolt corpus separatum¹

by | Teljes cikk

with Nincs hozzászólás
Szerző: Juhász Imre

 

Köszönöm a megtisztelő meghívást a szervezőknek. Köszöntök minden résztvevőt!

Fiume és környéke a Német-Római Birodalom határterületén feküdt és épp a város folyója, a Fiumara képezte a Magyar Királyság határát. 1526-ban trieszti minta alapján statútumot kapott a város és így quasi városállammá vált (használhatta a „res publica” címet), ahol a császár is csak helytartóval (vicarius imperatoris) képviseltette… Tovább

Az uniós jog természetéről¹

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Trócsányi László

Az elmúlt 20 évben különböző aspektusokból, de közel kerülhettem az uniós intézményekhez. 2004 május 1-én, mint belgiumi nagykövet Brüsszel főterén ünnepelhettem az uniós csatlakozást, 2010-ben alkotmánybíróként párhuzamos indokolással éltem a Lisszaboni Szerződés alkotmányosságáról szóló bírósági döntéshez. Párizsi nagykövetként igyekeztem az akkori magyar EU elnökség prioritásait megismertetni,… Tovább

Az Alaptörvény értékei¹

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Salamon László

Tisztelt Polgármester Úr!Tisztelt Elnök Urak és Asszonyok,Legfőbb Ügyész­helyettes Úr, Alkotmánybíró Úr,Professzor Urak!Hölgyeim és Uraim, kedves kollégák!

Minden alkotmánynak van értékkészlete. Hasonlósági pontok az egyes országok történelmének fejlődésében keletkező alkotmányos szabályok tekintetében a modernkori alkotmányok – értem ez alatt a polgári alkotmányosság követelményeit hordozó… Tovább

1 2 3 4 5