Alkotmánybírósági Szemle

I. Általános információk

A kéziratokat elektronikusan, MS Word (doc, docx vagy rtf) formátumban kérjük a szerkesztőkhöz eljuttatni.

A fájlnév tartalmazza a szerző vezetéknevét, valamint a tanulmány (rövidített) címét, ékezetek nélkül, a szavakat aláhúzásjellel elválasztva, például így: Szentgali_Sarkalatos_torvenyalkotas

Az írás elején kérjük feltüntetni a tárgyszavak listáját, amely hat-nyolc kulcsszót tartalmaz, illetve az absztraktot, amelynek terjedelme maximum egy flekk (1800 karakter) hosszúságú.

II. A főszöveg formázása

A kéziratot az Alkotmánybírósági Szemle cikk formátumának megőrzését segítő Word sablon használatával adják le. Ha másként nem jelöljük: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, sorkizárt, szimpla sorköz, első sor behúzva (1,25 cm), bekezdés előtt 0pt, utána 6pt.

A szerző neve (fokozatok, titulusok és tudományos címek nélkül) nagybetűvel, félkövéren középre zárva. Ez alatt zárójelben a szerző legfontosabb tisztsége és legfontosabb intézményi hovatartozása, e két elemet pontosvesszővel elválasztva, középre zárva.

Ezt követi a cím, középre zárva, félkövéren, 14-es betűmérettel.

A címnegyedet követi az absztrakt és a kulcsszavak.

A főszövegben az egyes gondolati egységeket (fejezeteket) római számokkal kell elkülöníteni, félkövérrel szedni és balra igazítani. Ezen egységeken belül legfeljebb egy további tagolási egység alkalmazható, amelyet arab számmal kell jelölni, kurzívval szedni és balra zárni. A fejezetcímek és alcímek előtt és után egy-egy üres sort kell ütni.

A folyószövegben feltétlenül szükséges kiemeléseket kurzívval tegyék meg, minden egyéb módszer (ritkítás, aláhúzás, félkövér, stb.) kerülendő.

III. A hivatkozások formázása

III.1. Jogtudományi művek hivatkozása, címleírás-technika

A vezetéknevek kiskapitálissal[1] szerepelnek, a keresztneveket is minden esetben kiírjuk, a névsorrend az eredeti marad. Több szerző/szerkesztő esetében nagykötőjellel (–) kapcsoljuk össze a neveket. Háromnál több szerző/szerkesztő közül csak az ábécérend szerinti elsőt tüntetjük fel, a többire et al.-lal utalunk. Kötőjeles nevű szerzőknél kiskötőjelet használunk [pl. Hans-Joachim Cremer], a nagykötőjelet fenntartjuk a több szerzős művek jelölésére.

Ha általában utalunk egy műre, nem kell oldalszámot megadni, minden egyéb esetben igen.

Ha a hivatkozni kívánt műnek van elérhető magyar nyelvű kiadása, minden esetben arra hivatkozzunk (a fordító nevét tüntessük föl az adott írás címe után szögletes zárójelek közé zárva), kivéve akkor, ha a hivatkozás éppen egy esetleges eltérésre kívánja felhívni a figyelmet az eredeti szöveg és a fordítás között.

Szerkesztett kötetek/írások esetében a szerkesztő(k) neve utáni kettőspontot a (szerk.) kitétel előzi meg.

Azt, hogy hányadik kiadásról van szó, a kiadási év után jelöljük felső indexben. Többkötetes műveknél a kötetszám a kötetcím után szerepel (szintén kurziválva).

Az alábbiakban az egyes mű típusukhoz az adatok állandó sorrendjét és az elkülönítésükre szolgáló jelöléseket tartalmazó példák találhatóak.

III.2. Egy- vagy többszerzős és szerkesztett kötetek

szerző(k)/szerkesztő(k) neve: kötetcím (kiadás helye: kiadó, évszám) oldalszám. Példák:

Monica Claes: The National Courts’ mandate in the European Constitution (Oxford: Hart Publishing 2006) 471.

Bodo Pieroth – Bernhard Schlink: Grundrechte. Staatsrecht II. (Heidelberg: C. F. Müller 201228) 98.

Hans Kelsen: Tiszta jogtan [ford. Bibó István] (Budapest: Rejtjel 2001) 12–13.

Paczolay Péter (szerk.): Alkotmánybíráskodás – Alkotmányértelmezés (Budapest: Rejtjel 2003).

III.3. Szerkesztett kötetekben megjelent írások

szerző(k)/szerkesztő(k) neve: A hivatkozott írás címe, in szerkesztő(k) neve (szerk.): Kötetcím (kiadás helye: kiadó, évszám) írás kezdő oldalszáma–záró oldalszáma, hivatkozott oldalszám. Példák:

Sulyok Tamás – Orbán Endre: Az európai alkotmányos tér és az alkotmányos párbeszéd forgatókönyve, in Chronowski Nóra et. al. (szerk.): A szabadságszerető embernek. Liber Amicorum István Kukorelli (Budapest: Gondolat 2017) 116–125, 121.

Roman Herzog: Das Bundesverfassungsgericht und die Anwendung einfachen Gesetzesrechts, in Harmut Maurer: Das akzeptierte Grundgesetz. Festschrift für Günter Dürig zum 70. Geburtstag (München: C. H. Beck 1990) 440.

Wesley Newcomb Hohfeld: Az alapvető jogi fogalmak a bírói érvelésben [ford. Szabó Miklós], in Szabó Miklós – Varga Csaba (szerk.): Jog és nyelv (Budapest: [k. n.] 2000) 59–96, 78.

III.4. Folyóiratcikkek

szerző(k)/szerkesztő(k) neve: A hivatkozott írás címe, a folyóirat neve évszám/szám, írás kezdő oldalszáma–záró oldalszáma, hivatkozott oldalszám.

Amelyik folyóiratnak minden számban újrakezdődik az oldalszámozása, ott az adott folyóiratszámot is meg kell adni, egyébként csak az évet és az oldalszámot. Tartózkodjunk a „szám” kifejezés használatától (tehát 2004/10. és nem 2004. évi 10. szám). Példák:

Lábady Tamás: A bírói jogalkotás és alkotmánybírósági kontrollja, Alkotmánybírósági Szemle 2010/3, 127–129, 128.

Harmathy Attila: Bírói gyakorlat – Alkotmány, Magyar Jog 2004, 641–648, 643.

III.5. Internetes hivatkozás

A hivatkozás során az URL-ből hagyjuk el a http:// tagot, akkor is, ha az nem www-vel kezdődik. A hivatkozott URL-t kurziváljuk, de ne húzzuk alá, és iktassuk ki a hiperhivatkozásokat. A honlap látogatásának idejét nem kell megadni. Példák:

www.echr.coe.int

www.echr.coe.int/Convention/webConvenHUN.pdf

www.europarl.eu.int/committees/libe_home.html

europa.eu.int/eur-lex/en/news/20040702_01.html

III.6. Visszautalás egy már hivatkozott műre

Amikor az adott tanulmányban az első alkalommal utalunk egy műre, akkor a fent ismertetett teljes hivatkozást alkalmazzuk. Az ugyanerre a műre vonatkozó további hivatkozások esetén a cím egy karakterisztikus részletével csak visszautalni szükséges rá:

Kelsen: Jogtan 87.

Ha kétszerzős művet idézünk újra, akkor az új idézésnél már nincs szóköz a nagykötőjel előtt és után.

Pieroth–Schlink: Grundrechte 99.

Az „uo.” utalást csak egy lábjegyzeten belül alkalmazzuk, akkor, ha ugyanarra a már hivatkozott műre utalunk (például „Lásd uo. 13.”).

III.7. Magyar joganyagok hivatkozása

Az egy tanulmányon belüli első előforduláskor kiírjuk a hivatkozott jogszabályok teljes címét, majd a további előfordulásokkor a Jogtár szerint rövidítjük (Ptk., Btk.).

Az AB határozatokat az AB által használt módon idézzük:

Az 1990 és 2011 közötti AB határozatokat az ABH kötetekre való hivatkozással idézzük, megjelölve a határozat (végzés) kezdő és aktuálisan meghivatkozott oldalszámát is.

45/2000. (XII. 8.) AB határozat, ABH 2000, 344, 349.

A 2012. január 1. után hozott AB határozatoknál a számozott bekezdésekre hivatkozunk.

42/2012. (XII. 20.) AB határozat, Indokolás [42]–[43].

III.8. Nemzetközi és EU-s joganyagok hivatkozása

Főszabály szerint a nemzetközi dokumentumokat magyarul hivatkozzuk (történelmi dokumentumok, magyar hivatalos lapban megjelent vagy EU-s dokumentumok).

Az Emberi Jogok Európai Bírósága döntéseit magyarul jelöljük és hivatkozási szám, valamint dátum alapján hivatkozzuk őket (ezek elektronikusan elérhetők a HUDOC adatbázisból). A döntéshozó szerv nevét abban az esetben kell feltüntetni, ha a döntést a Nagykamara hozta.

EJEB (Nagykamara), Karácsony és mások kontra Magyarország (42461/13 és 44357/13.), 2016. március 17., 156–159, és 162. bekezdés.

EJEB, Vajnai kontra Magyarország (33629/06.), 2008. július 8., 51–58. bekezdések.

Európai Unió Bírósága határozataira és a főntanácsnoki indítványokra a hivatkozás az ECLI (European Case-Law Identifier) szerint történik.

C-399/11Stefano Melloni v. Ministerio Fiscal ECLI:EU:C:2013:107.

C-673/16 Coman és társai ECLI:EU:C:2018:385.


[1] Kis kapitálist a Wordben Shift+CTRL+k kombinációval hívhatunk elő. A nagybetűt kisbetűvé és vissza Shift+F3 változtatja. A kis kapitális nem azonos a nagybetűvel.