A szerzők tanulmányukban a mérlegelési mozgástér doktrína érvényesülését vizsgálják az életvégi döntésekkel kapcsolatos strasbourgi esetjog tükrében. A dolgozat első részében áttekintik az elmúlt 40 év jelentősebb döntéseit, különös tekintettel az ún. Mortier kontra Belgium és a Karsai kontra Magyarország ügyekre. A tanulmány második felében a szerzők az Emberi Jogok Európai Egyezményében … Tovább

A súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők haldokolásának kérésükre történő lerövidítése vagy öngyilkosságuk támogatása az etikai, filozófiai, vallási és orvosi kérdések mellett jelentős jogi kérdéseket vet fel, amelyeket az utóbbi években eltérően válaszoltak meg az európai alkotmánybíróságok. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a 2024. június 13-án közzétett ítéletében a Karsai Dániel… Tovább

Jelen tanulmányban a blaszfémia megjelenését és megítélését vizsgálom az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) gyakorlatában kilenc jogeset bemutatásán keresztül. A tanulmány módszertanilag szakirodalmi áttekintésre és jogesetelemzésre épült. A tanulmány célja, hogy az eddigi, a témában született szakirodalmat kiegészítse a legújabb ítélek ismertetésével és hozzájáruljon a hazai blaszfémia-kutatáshoz.… Tovább

Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánítás szabadságának egyes alkotmányossági kérdései kezdettől fogva foglalkoztatták mind a közvéleményt, mind az Alkotmánybíróságot. Különösen igaz ez a hivatalos személyekkel, bírákkal kapcsolatos esetekre. Az Alkotmány idején megszilárdult és kialakult egy állandó gyakorlat ezzel kapcsolatosan, amely az Alaptörvény hatálybalépése… Tovább

Az Alaptörvény 28. cikkéből fakadóan, ha a bíróság az előtte folyamatban lévő, alapjogilag releváns ügy alapjogi érintettségére tekintet nélkül járt el, vagy az általa kialakított jogértelmezés nem áll összhangban e jog alkotmányos tartalmával, akkor a meghozott bírói döntés alaptörvény-ellenes. A bíróságnak tehát a jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül azonosítania kell az… Tovább

Európa (jogi) kultúrájának bő kétezer éves fejlődéstörténete három különböző, ám egymással mégis összefüggő tendenciával jellemezhető. Az egyik ilyen tendencia a központosító, az egységbe foglalásra törekvő, közös jog, értékrend vagy eszmerendszer, és a hazai, nemzeti, partikuláris jogok, értékek eszmék közötti küzdelem. A másik, az előzőhöz hasonló tendencia kulturális, értékrendbeli, jogi homogenitás… Tovább

Köszönöm a megtisztelő meghívást a szervezőknek. Köszöntök minden résztvevőt!

Fiume és környéke a Német-Római Birodalom határterületén feküdt és épp a város folyója, a Fiumara képezte a Magyar Királyság határát. 1526-ban trieszti minta alapján statútumot kapott a város és így quasi városállammá vált (használhatta a „res publica” címet), ahol a császár is csak helytartóval (vicarius imperatoris) képviseltette… Tovább

Az elmúlt 20 évben különböző aspektusokból, de közel kerülhettem az uniós intézményekhez. 2004 május 1-én, mint belgiumi nagykövet Brüsszel főterén ünnepelhettem az uniós csatlakozást, 2010-ben alkotmánybíróként párhuzamos indokolással éltem a Lisszaboni Szerződés alkotmányosságáról szóló bírósági döntéshez. Párizsi nagykövetként igyekeztem az akkori magyar EU elnökség prioritásait megismertetni,… Tovább

The current issue of the Constitutional Court Review intends to provide an opportunity to publish certain studies completed in 2024 in the framework of the Comparative Constitutional Law Research Group.

The Comparative Constitutional Law Research Group, established at the National University of Public Service in 2023, aims to enable researchers to use the European Constitutional Communication Network (ECCN)… Tovább

The institution of a constitutional dialogue between national (including the constitutional courts) and international courts (including the Court of Justice of the European Union) is becoming increasingly important. A brand new legal provision of the Hungarian Act on the Constitutional Court, in force since 2023, creates the possibility for the CJEU to request the legal opinion of the Hungarian Constitutional… Tovább

The study explores the difficulties of defining national minority, with a particular focus on the difference between the free assumption of identity and the free choice of identity, and the problems that arise from these. From a methodological point of view, the study puts a strong emphasis on a comparative legal approach, and in line with this, examines the regulatory (and where possible, enforcement) … Tovább

Hungary has been a member of the European Union, the great community of European peoples, for twenty years. During the two decades of our membership, the world we live in has changed completely, so perhaps more than ever, the cooperation of European peoples is more important. Many believe that the continuous deepening of European integration is the key to this cooperation. In this context, the role of the common… Tovább