„A jogállamiság és a jogbiztonság elvéből fakadnak az eljárási garanciák. […] Csak a formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály.” Az Alkotmánybíróság híressé vált jogállamiság határozatában[1] az alkotmányosság számos más alapelve mellett már működése kezdetén rámutatott arra, hogy egy adott eljárás garanciális szabályainak mellőzése olyan súlyos… Tovább

A közjogi érvénytelenség a román alkotmányjogi szakirodalom számára alapvetően és szinte kizárólag egy gyakorlati, technikai kérdés, amely az alkotmánybírósági normakontrollhoz kötődik és amely keretében az Alkotmánybíróság a törvény tervezetének ellenőrzésekor a törvényhozás formai, eljárási szabályai­nak tiszteletben tartását vizsgálja. Elméleti szempontból azonban a közjogi érvénytelenség… Tovább

A 2018-ban az új gyülekezési törvény megalkotásának talán legfőbb oka az volt, hogy az 1989-óta hatályos gyülekezési törvény jogalkalmazói gyakorlata „szétesett”. A korábbi rendőrségi és bírósági gyakorlat elbukott az Alkotmánybíróság előtt, az Alkotmánybíróság pedig előbb belelátta a megtiltásnál enyhébb korlátozás lehetőségét a szabályozásba, majd több mulasztásban megnyilvánuló alaptörvényellenességet… Tovább

A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény hatályba lépésével a jogalkotó részéről egy határozott fellépés kezdődött meg a gyermekvédelem területén, mégpedig a pedofília komplex büntetőjogi szabályozása által, amelyet tovább erősített a gyermekek védelme érdekében egyes törvények… Tovább

Gárdos-Orosz Fruzsina 2023-ban az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent, Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után című könyve[1] a szerző korábbi kiterjedt kutatásaira épülő, mégis eredeti tudományos munka, amely – a címmel összhangban – „egy idővonalon” azt mutatja meg, hogy a szerző hogyan látta a magyar alkotmánybíráskodással kapcsolatos változásokat a 2010 és 2022 közötti időszakban.… Tovább

Smuk Péter legújabb kötete egy átfogó elméleti reflexió a demokratikus legitimáció kérdésköréről az alkotmányjog nézőpontjából. A könyv már címével[1] jól érzékelteti a mű időbeli és tematikai ívét, amely a klasszikus görög demokrácia gyakorlatától egészen a digitális korszak új kihívásaiig terjed. Smuk célja nem csupán a demokrácia és az alkotmányosság történeti és fogalmi bemutatása, hanem annak vizsgálata… Tovább

„Túl sok idő volt ez a század, sok napról még nincs magyarázat.”[1] – írta Lászlóffy Aladár versében, számot vetve a lehetetlennel, a huszadik évszázad mindennapjának, minden egyes napjának megismerésének és feltárásának igényével. Kézbe véve Horváth Attila A szovjet típusú diktatúra alkotmány- és jogtörténete Magyarországon című, a Ludovika Kiadónál 2024-ben megjelent, vaskos alkotását, ránézve a néhány… Tovább

Magyarország (kartális) alkotmánya, az Alaptörvény a történeti alkotmányra hivatkozással jelentős változást hozott a magyar nemzet múltjához való viszonyulásban. A kommunista ideológia, amely negyven éven át meghatározta Magyarország jogrendjét, végképp el akarta törölni a múltat, azzal vádolva a „nemzet életéből kifejlett” (Deák) és nemzet önazonosságát kifejező történeti alkotmányt, hogy azzal … Tovább

Puskás Bálint váratlan 2025-ben bekövetkezett halála szegényebbé tette az alkotmányjog világát. Puskás Bálint személyében nem csak egy volt alkotmánybírót veszített el az alkotmányjog tudomány, hanem egy értékes embert is. Természetesen az alkotmánybírói pozíció nem választható el az embertől, mert a jogi vélemények és elképzelések, bár tudományos és jogi alapokkal rendelkeznek, áthaladnak az etika és… Tovább

Lenkovics Barnabás egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság korábbi tagja és elnöke, a polgári jog elismert tudósa és az emberi jogok elkötelezett védelmezője 75. életévében, 2025-ben távozott közülünk. Életútja, munkássága és alkotmánybírói szerepvállalása nem csupán a magyar jogélet egyik legjelentősebb szellemi öröksége, hanem egy olyan etikai és intellektuális iránytű is, amely hosszú távon meghatározó… Tovább

A szerzők tanulmányukban a mérlegelési mozgástér doktrína érvényesülését vizsgálják az életvégi döntésekkel kapcsolatos strasbourgi esetjog tükrében. A dolgozat első részében áttekintik az elmúlt 40 év jelentősebb döntéseit, különös tekintettel az ún. Mortier kontra Belgium és a Karsai kontra Magyarország ügyekre. A tanulmány második felében a szerzők az Emberi Jogok Európai Egyezményében … Tovább

A súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők haldokolásának kérésükre történő lerövidítése vagy öngyilkosságuk támogatása az etikai, filozófiai, vallási és orvosi kérdések mellett jelentős jogi kérdéseket vet fel, amelyeket az utóbbi években eltérően válaszoltak meg az európai alkotmánybíróságok. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a 2024. június 13-án közzétett ítéletében a Karsai Dániel… Tovább