Tartalom
Alkotmányjog – Alapjogok
Büntetőjog és büntető eljárásjog
15/2020. (VII. 8.) AB határozat
A rémhírterjesztés értelmezésénél és alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy a tényállás csak az olyan tény közlését fenyegeti büntetéssel, amelyről az elkövetőnek a cselekmény elkövetésekor tudnia kellett, hogy hamis, vagy amelyet maga ferdített el, és amely a különleges jogrend idején a védekezés akadályozására vagy meghiúsítására alkalmas.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., I. cikk (3) bek., a IX. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (4) bek.; Abtv. 26. § (2) bek.; 2012. évi C. tv. 337. § (2) bek.]
17/2020. (VII. 17.) AB határozat
I. Egy plakátra az azon szereplő üzenettel ellentétes tartalmú üzenet felírása, illetve egy eredetileg azon lévő felirat lefestése a társadalom számára érzékelhető és értékelhető információs tartalommal bír, így ez a magatartás a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe vonható.
II. Az Alaptörvényből nem vezethető le, hogy a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozással bármilyen, a Kormány érdekkörében kihelyezett plakát korlátozás nélkül lefesthető, mint ahogy az sem, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának minden helyzetben meg kell hajolnia a tulajdonvédelem szempontjai előtt.
[Alaptörvény IX. cikk]
20/2020. (VIII. 4.) AB határozat
I. Nem sérti a jogállamiság elvéből fakadó kiszámítható és előre látható jogalkalmazás követelményét a Be. azon szabálya, amely lehetővé teszi indítvány hiányában is bizonyíték beszerzését és megvizsgálását, és ezáltal a bizonyítási eljárás bíróság általi alakítását, mivel a szabály alkalmazása esetén alappal lehet számítani arra, hogy konkrét büntetőeljárásban a bíróság a bizonyítási eljárást indítvány hiányában is alakítja.
II. A Be. 164. § (1)–(2) bekezdései és a Be. 164. § (3) bekezdése közötti ellentmondás látszólagos, és a jogalkalmazás során megfelelő jogértelmezéssel kiküszöbölhető. Főszabály, hogy a büntetőeljárásban a vádló bizonyítási kötelezettsége az elsődleges, és a bíróság a tényállás tisztázása során bizonyítékot indítvány alapján szerez be. Kivételesen ugyanakkor, méghozzá a valósághű tényállás megállapítása érdekében és az eljárási alapelvek érvényesítése mellett, a bíróság indítvány hiányában is intézkedhet bizonyíték beszerzése iránt.
III. Nem sérti a pártatlanság elvét sem a bíróság hivatalbóli bizonyítási tevékenysége, mivel arra a bíróság mérlegelésének eredményeként kerülhet sor, és az nem eredményezi szükségszerűen azt, hogy az eljáró bíróság a megítélendő ügy tekintetében előítéletekkel rendelkezzék, sem pedig azt, hogy az ügyben szereplő egyik fél javára, avagy hátrányára elfogult legyen.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek.; 2017. évi XC. tv. 164. § (3) bek.]
21/2020. (VIII. 4.) AB határozat
Nem érvényesülnek a tisztességes eljáráshoz való jogból fakadó követelmények, ha a védő távollevő terhelttel szemben, illetve külföldön tartózkodó terhelt távollétében lefolytatott eljárás során a saját tudomásszerzésétől számított egy hónapig terjeszthet elő perújítási indítványt. Ez a követelmény olyan rövid időbeli korlátot szab a védő számára az adott okra alapított perújítási indítvány előterjesztésére, hogy annak gyakorlását voltaképpen ellehetetleníti.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (3) bek.; 2017. évi XC. Tv. 639. § (3) bek. „és a védő” szövegrésze]
Polgári jog és polgári eljárásjog
3257/2020. (VII. 3.) AB határozat
I. A jogválasztás – azaz annak kérdése, hogy az adott ügyben az uniós vagy nemzeti jogot kell-e alkalmazni – és részben ennek eredményeként a döntés jogszerűsége, nem alkotmányossági, hanem törvényességi kérdés, ezért az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre a helytelen jogválasztásból fakadó jogsértés orvoslására.
II. A Pp. 262/A. §-ának nem lehetséges olyan alkotmányos értelmezése, amely az EuB ítéletére alapított perújítást a megengedhetőség vizsgálatának mellőzésével lehetővé teszi.
III. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az előzetes döntéshozatal kezdeményezése tekintetében az eljáró bíróságot megillető diszkrecionális jogkörben hozott döntés alkotmányossági felülvizsgálatára nincs lehetőség, mert az törvényességi – jogválasztási, jogértelmezési –, és nem alkotmányossági kérdésekben való állásfoglalást igényelne.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. 262/A. §, a Fővárosi Törvényszék 4.Mfv.690/2016/6. sz. végzése]
3308/2020. (VII. 24.) AB határozat
Az Alaptörvény VI. cikkének alkalmazásában nem csak a bejelentett lakóhely, hanem bármilyen más nyilvánosságtól elzárt tartózkodási hely, nyaraló stb. is „otthonként” védett, ha az a magánélet színhelye. Valamely ingatlan integritását érő behatással (pl. fényképfelvétel közlésével) szemben csak akkor lehet sikerrel hivatkozni az Alaptörvény VI. cikkének védelmére, ha az egyébként érinti a magánszférát.
[Alaptörvény VI. cikk (1) bek., VI. cikk (2) bek., IX. cikk (2) bek., a Kúria Pfv.IV.21.716/2018/4. számú ítélete, Abtv. 27. §]
Közigazgatási jog és pénzügyi jog
3237/2020. (VII. 1.) AB határozat
I. A jogalkotót – az Alaptörvény keretei között – a közhivatal viseléséhez való jog szabályozása körében széleskörű mérlegelési jog illeti meg, ennek megfelelően a közhivatal betöltését feltételekhez kötheti, illetőleg meghatározhatja annak megszűnése eseteit is.
II. Az Alaptörvény XXIX. cikkéből levezethető alkotmányos cél, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselő tevékenyége nem öncélú, hanem mindenkor a képviselt nemzetiség érdekében kell, hogy tevékenykedjen.
III. A nemzetiségi önkormányzati képviselő alapvető kötelezettsége, hogy a képviselő-testületi üléseken részt vegyen, mert csak ezáltal biztosított annak törvényes működése. A képviselőnek ez a tevékenysége nem csak joga, hanem kötelezettsége is. Ha e tevékenységének huzamos ideig nem tesz eleget, az általa képviselt nemzetiséget nem képviseli, érdekükben nem lép fel, tevékenységét nem látja el, az olyan kötelezettségbeli mulasztásnak tekinthető, melyből következően szükséges a megbízatás megszűnésének ipso iure megállapítása.
[2011. évi CLXXIX. törvény 102. § (1) bekezdés h) pontja, Fővárosi Törvényszék 2.Kpk.670.263/2017/2. sz., 2.Kpk.670.264/2017/2. sz., 2.Kpk.670.265/2017/2. sz., 2.Kpk.670.284/2017/3. sz., 2.Kpk.670.286/2017/3. sz., valamint 2 Kpk.670.288/2017/3. sz. végzései, Alaptörvény XXIII. cikk (8) bek., Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., Alaptörvény XXIX. cikk]
14/2020. (VII. 6.) AB határozat
I. Az erdők jelentősége természetvédelmi szempontból meghatározó, mivel a hazánkban élő növény- és állatfajok többsége az erdőkhöz kötődik, melyek megőrzésének kötelezettsége a nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabálya, és ugyancsak kifejezetten következik az Európai Unió jogából és az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése előírásaiból.
II. Mindaddig, míg az adott terület Natura 2000 jogállással rendelkezik, a jogalkotónak abból a vélelemből kell kiindulnia, hogy az adott területen az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó értékek találhatóak. A megváltozott szabályozás ugyanakkor azzal az eredménnyel jár, hogy egyes Natura 2000 erdőterületeken annak ellenére nem teszi lehetségessé az adott erdőterület és az ott található élővilág tényleges megóvását, hogy ezen értékek megóvásának az államot és mindenkit terhelő kötelezettsége közvetlenül az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdéséből fakad.
[Alaptörvény P) cikk (1) bek., 2009. évi XXXVII. tv.]
16/2020. (VII. 8.) AB határozat
I. Az Alkotmánybíróságnak nem feladata annak tartalmi minősítése, hogy a Kormány mit tart nemzetstratégiai szempontból közérdeknek, azt csak szélső határesetekben bírálhatja felül. Lehet észszerű, a médiapiac sajátosságaiból következő indoka annak, hogy egy adott piaci szegmensben koncentráltabb médiatevékenység valósuljon meg. Azaz a médiatartalom-szolgáltatók összefonódásról mint közérdekről nyilvánvalóan nem állapítható meg az, hogy az valójában nem közérdek.
II. A médiacégek összefonódása, a gazdasági, illetve versenyjogi értelemben vett fúziója, amelynek létrejötte és engedélyezése terén a Kormánynak gazdaságpolitikai hatásköréből eredően széleskörű jogosítványai vannak, nem jelenti feltétlenül a sajtó sokszínűségének sérelmét. A tulajdonos, akár saját, jól felfogott gazdasági érdekeit szem előtt tartva, dönthet úgy, hogy médiaportfóliójában minél szélesebb fogyasztói igényeket kíván kielégíteni, így teret engedve a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékozódásnak.
III. Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglalt kötelezettség nem jelenti azt, hogy a sajtó sokszínűségét érintő minden változás abszolút tilalom alá esne. A magyar államnak a nem állami aktorok szabad cselekvési körébe tartozó, a sajtó sokszínűségét érintő cselekvéseivel szemben csak akkor merül fel védelmi kötelezettsége, ha a megváltozott körülmények között már nem lennének biztosíthatók a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételei.
IV. Nem kerülheti meg a Kormány pusztán a nemzetstratégiai jelentőségű beruházássá minősítéssel bármely, az Alaptörvényben foglalt kötelezettségét. Azt, hogy egy adott jogszabály alkotmányellenes-e, esetről esetre történő mérlegeléssel, a konkrét közérdek és az érintett alapjog vagy alkotmányos érték összevetéséből állapítja meg az Alkotmánybíróság.
V. A nemzetstratégiai jelentőségű minősítés a jelen esetben észszerűen igazolja az egyes összefonódások vizsgálhatósága közti eltérést, így – bár az összefonódó vállalkozások azonos szabályozási körbe tartoznak – a különbségtétel nem sérti az Alaptörvény XV. cikkét.
[Alaptörvény IX. cikk (2) bek., XV. cikk (1) és (2) bek., 15. cikk (4) bek.; Abtv. 24. § (1) bek.; 229/2018. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. §]
3285/2020. (VII. 17.) AB határozat
I. Az adókedvezmények biztosításának kötelezettsége nem tekinthető az Alaptörvény valamely rendelkezéséből kényszerítően következőnek, az a jogalkotó saját elhatározásán, az e tekintetben fennálló mérlegelési jogán alapul.
II. Önmagában az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdéséből nem olvasható ki olyan tartalom, amely a jogalkotó által a magánszemélyek számára biztosítani kívánt adókedvezményeket tilalmazná, illetőleg amelyet ilyen alanyi kör számára biztosított, meghatározott mértékű kedvezmény sértene.
[Alaptörvény XXX. cikk (1) bek., Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének az egyes helyi adókról szóló 49/2008. (IX. 30.) számú rendelete (Ör.) 6. § (4a) bek.]
18/2020. (VII. 21.) AB határozat
I. Alapvető alkotmányos cél a gyermek érdekének a szem előtt tartása, és a megfelelő fejlődés feltételeinek a megteremtése a prostitúcióból eredő nem kívánatos és a hátrányos hatások ellen. Ezzel nincs összhangban, és túlzottan súlyosnak minősül olyan szankció alkalmazása, amely adott esetben a szabadságkorlátozást (elzárást) is lehetővé teszi.
II. Az eljárás gyorsítása nem írhatja felül a jogorvoslat hatékonyságát, amelynek lényegi eleme a bírósági határozat indokainak megfelelő részletességgel történő megismerése, és a megfelelő lehetőség biztosítása a jogosult részére, hogy arra kellő részletességgel reflektálhasson.
[Alaptörvény XVI. cikk (1) bek., 2012. évi II. tv. régi 172. §, Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bek., 2012. évi II. tv. 121–122. §]
3328/2020. (VIII. 5.) AB határozat
A közigazgatási per az, ami a jogorvoslathoz való jog érvényesülését szolgálja a közigazgatás tevékenységével szemben, vagyis a folyamatban lévő közigazgatási per befejezéséig a közigazgatási jogvitát nem lehet lezártnak tekinteni. Ezért a Kp. szerinti teljesítési bírság kiszabásának előfeltétele egy anyagi jogerővel rendelkező, lezárt alapügy.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; 2017. évi I. tv. 96. §-a, Fővárosi Törvényszék 10.Kpkf.670.087/2019/2. számú végzés, Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.376/2018/13. számú végzés]
19/2020. (VIII. 4.) AB határozat
A visszaható hatályú jogalkotás tilalmával nem áll ellentétben, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli eljárásának kezdeményezésére vonatkozó közhatalmi jogkör mint anyagi jogi jogintézmény határideje az ellenőrzési jegyzőkönyv kézbesítésének, illetve a hatósági ellenőrzés befejezésének napjához köti az érintett szerv jogsértésről történő tudomásra jutását. Ugyanakkor ezen anyagi jogi szabály és a hozzá kapcsolódó szubjektív határidő az új szabály hatálybalépése előtt bekövetkezett jogi tények vonatkozásában nem eredményezhet a jogalanyok számára jogkorlátozást, illetve nem teheti kötelezettségeiket terhesebbé.
[Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés, 2015. évi CXLIII. tv. 152. § (9) bek., 197. § (10) bek.]
22/2020. (VIII. 4.) AB határozat
I. Az Alaptörvény B) cikk (4) bekezdésére közvetlenül alkotmányjogi panasz még akkor sem alapítható, ha az indítványozó a közvetlen hatalomgyakorláshoz közvetlenül kapcsolódó jogosultságok sérelmét állítja.
II. A jogalkotó köteles arra, hogy az országos népszavazás teljes folyamata során a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét érvényre juttassa, és a választópolgárok személyes adatainak védelmét biztosítsa, azonban ezen intézkedések nem járhatnak azzal az eredménnyel, hogy az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése szerinti népszavazáshoz való jog, mint Alaptörvényben biztosított jog gyakorlását ellehetetleníti vagy indokolatlanul megnehezíti.
III. Az Nsztv. 19. § (3) bekezdése szerinti bírság intézménye az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésében foglalt népszavazáshoz való jog aránytalan korlátozását valósítja meg azáltal, hogy a szervezőt fenyegető, csak az átvett aláírásgyűjtő ívek száma alapján becsülhető mértékű, bírság az országos népszavazás szervezőjét még azokban az esetekben is kimentést nem engedő módon fenyegeti, ha igazolható, hogy az aláírásgyűjtő ívek leadásának elmaradása a népszavazásban közreműködő, illetőleg a szervező magatartásától teljes mértékben független, elháríthatatlan külső körülményre (vis maior) vezethető vissza.
[Alaptörvény B) cikk (4) bek., I. cikk (3) bek., XXIII. cikk (7) bek., 8. cikk (1) bek.; Abtv. 26. § (1); 2013. évi CCXXXVIII. törvény 19. § (3) bek. második és harmadik mondata]
23/2020. (VIII. 4.) AB határozat
I. A méltatlansági szabályok a polgármesterek vonatkozásában a közhivatal viseléséhez való jog szükséges korlátozásának minősülnek.
II. A passzív választójog alkotmányos tartalmához tartozik, hogy a megválasztott jelöltnek legyen lehetősége betölteni azt a tisztséget, amelyet a választás folytán elnyert. Az olyan szabály ezért, amely eleve kizárja, hogy a megválasztott személy a tisztséget betölthesse, szükségképpen korlátozza a passzív választójogot.
[Alaptörvény XXIII. cikk (1) bek., 2010. évi L. törvény 1. § (4) bek., 2011. évi CLXXXIX. törvény 72. § (4) bek., 38. § (1) bek. b) pont, Budapest Környéki Törvényszék 8.Mpkf.50.040/2017/3. számú végzése]
Alkotmányjog – Államszervezet
3234/2020. (VII. 1.) AB határozat
Az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján veszélyhelyzetben a folyó évi költségvetésről szóló törvény tárgykörében megalkotott, annak szabályozásához szorosan kapcsolódó, és a 37. § (1) bekezdés a) pontjától való eltérést előíró Korm. r. 4. §-a – amely egy, a központi költségvetés bevételét képező a települési önkormányzatokkal megosztott központi adónem, a gépjárműadó vonatkozásában kimondja, hogy a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzatot az általa 2020. évben beszedett gépjárműadó nem illeti meg, az a XLVI. Járvány Elleni Védekezési Alap fejezet bevételét képezi – az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdésében foglalt hatásköri korlátozás alá tartozik.
[Alaptörvény 37. § (4) bek., 92/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet 4. §-a]
3284/2020. (VII. 17.) AB határozat
I. Az Alkotmánybíróság absztrakt normakontroll eljárás keretében vizsgálhatja a magyar jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződéseket, illetve azok egyes rendelkezéseit. Amennyiben e vizsgálat alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Alkotmánybíróság a jogkövetkezmények levonása tekintetében figyelembe veszi a nemzetközi jog sajátosságait. E jogkövetkezmények ugyanakkor nem járhatnak közvetlen kihatással a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségre.
II. A nemzetközi szervezeteknek biztosított immunitás a bírósághoz fordulás jogát korlátozhatja. A bírósághoz fordulás jogának korlátozása ugyanakkor nem érintheti az alapvető jog lényeges tartalmát; a korlátozásra egy másik alapvető jog vagy alkotmányos érték védelméhez feltétlenül szükséges mértékben és az elérni kívánt céllal arányosan kerülhet sor.
III. Az alkalmazottak körének meghatározása általában közvetlenül szolgálja a nemzetközi szervezet céljainak elérését, funkcionálását, ezért a nemzetközi szervezet részére garantált immunitás szükséges korlátja a bírósághoz fordulás jogának. Az immunitásra vonatkozó rendelkezés abban az esetben tekinthető arányos alapjog-korlátozásnak, ha az immunitás nem vezet arra az eredményre, hogy a munkavállaló számára a jogi igényeinek érvényesítése teljesen kizárt munkáltatójával szemben.
[Alaptörvény Q) cikk, 24. cikk, I. cikk (3) bek., XXVIII. cikk (1) bek.]
Alkotmányjogi eljárásjog
3240/2020. (VII. 1.) AB végzés
Annak megítélése, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei fennállnak-e vagy sem, jelen ügyben nem alkotmányossági, hanem szakjogi-törvényértelmezési kérdés, melyben az Alkotmánybíróság a Kúria döntését nem bírálhatja felül.
[Abtv. 29. §]
3250/2020. (VII. 1.) AB végzés
Amennyiben az alkotmányjogi panaszban megjelölt kérdést az Alkotmánybíróság korábbi döntésében már alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként értékelte, és a felvetett elvi jelentőségű alkotmányjogi kérdést az Alkotmánybíróság már eldöntötte, akkor az indítvány nem vet fel új, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.
[Abtv. 29. §, a Fővárosi Törvényszék 29.Bpkf.10048/2019/2. számú végzése]
3253/2020. (VII. 1.) AB végzés
I. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az, hogy az indítványozó az Alaptörvényben biztosított jog sérelme kapcsán – egyebek mellett – az eljárás egészét illető törvényességi kifogásokat is tett, a Kúria érdemi elbírálást nem tartalmazó végzésének alkotmányossági vizsgálatát nem alapozza meg. A felülvizsgálati indítványt jogszabályban foglalt kizáró ok alapján elutasító kúriai döntés érdemi alkotmánybírósági vizsgálatára az Abtv. 27. § szerinti eljárásban akkor van lehetőség, ha az indítványozó kifejezetten az elutasító döntés alapjául szolgáló kizáró oknak a bíróság általi – Alaptörvényben biztosított jogát sértő – értelmezését kifogásolja.
II. A felülvizsgálati eljárás lefolytatását követően a jogerős ítélet a korábban határidőben benyújtott alkotmányjogi panasz keretei között vizsgálható. Azonban ha az indítványozó a jogerős ítélet elleni alkotmányjogi panaszát a törvényes határidőn túl nyújtotta be, az Alkotmánybíróság a felülvizsgálati indítványt elutasító döntésen keresztül a jogerős ítélet alaptörvény-ellenessége nem vizsgálható.
[Abtv. 27. §; Ügyrend 32. § (4) bek.]
3263/2020. (VII. 3.) AB végzés
Az Alkotmánybíróság a bírósági döntés irányának, a bizonyítékok körének, bírói mérlegelésének és értékelésének felülbírálatára nem rendelkezik hatáskörrel, így a nyomozás megszüntetését nem bírálhatja felül, nem pótolhatja a bíróság szerepét, valamint nem adhat helyt a magánindítványnak.
[Abtv. 27. §]
3264/2020. (VII. 3.) AB végzés
Nem vetett fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, illetve nem irányult a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség megállapítására a joggyakorlattól való vélt eltérés sérelmére való hivatkozás. A törvény előtti egyenlőség követelménye sem teremthet ugyanis alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el, s az alapügyben hozott bírói döntést a bírói joggyakorlattól való vélt eltérés miatt felülvizsgálja.
[Alaptörvény XV. cikk (1) bek.; Abtv. 27. §]
3302/2020. (VII. 17.) AB végzés
Az alkotmányjogi panaszban támadott bírói döntések abban az esetben lettek volna érdemben elbírálhatóak, ha az indítványozó a Kúria végzésének megjelölésén keresztül kéri az alsóbb fokon hozott határozatok alkotmányossági vizsgálatát.
[Ügyrend 32. § (4) bek.]
3326/2020. (VIII. 5.) AB végzés
Hatályban már nem lévő jogszabályi rendelkezésnek az Alkotmánybíróság általi vizsgálata absztrakt utólagos normakontroll keretében nem lehetséges. Azonban egyedi érintettség igazolása mellett az Abtv. 26. §-a, és 27. §-a szerinti eljárásokban alkotmányjogi panasz alapján, illetve az Abtv. 25. § szerinti bírói kezdeményezés alapján alkotmányossági vizsgálat kezdeményezhető.
[Abtv. 24. § (1) bek., 32. § (1) és (2) bek., 41. § (3) bek., 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 6. § (4) bek.]