Tartalom
Alkotmányjog – Alapjogok
Büntetőjog és büntető eljárásjog
3412/2020 (XI. 26.) AB határozat
I. Az ügyészség fellebbezéséről történő értesítés elmaradása súlyosan csorbítja az eljárásban résztvevő másik fél eljárási jogait. Az értesítés elmaradása miatt ugyanis a másodfokú bíróság csak az ügyészség érveit ismerheti meg, így az eljárás során egyértelműen sérül a fegyverek egyenlőségének az elve – még akkor is, ha az eljáró törvényszék adott esetben ugyanerre a döntésre is jutott volna.
II. A másodfokú eljárás lezárását követően, a jogerős bírósági végzés kézbesítésének elmaradása sértette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból fakadó követelményeket, így az elvi jogsértés lehetősége fennállt.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., Abtv. 27. §, Székesfehérvári Törvényszék 1.Bpkf.38/2019/2. sz. végzése]
3465/2020. (XII. 22.) AB határozat
I. A közéleti vita fogalma nem csupán természetes személy közszereplők magatartását foglalja magába, hanem (cégjogi besorolásuktól függetlenül) szervezetek működésére is kiterjedhet, ha azoknak közéleti, társadalmi jelentőségük van. Az ezzel ellentétes értelmezés azt eredményezné, hogy a hatóságok, minisztériumok, bíróságok vagy akár pártok tevékenységének (kritikai) elemzése nem élvezné a véleménynyilvánítási szabadság magasabb szintű védelmét.
3. A nemzeti vagyonnal való, egy államcél teljesülését szolgáló gazdálkodás értékelése a közéleti vita terepe. Az ezzel kapcsolatban megfogalmazott álláspontra a véleménynyilvánítási szabadság fokozottabb védelme vonatkozik, amelynek az emberi méltóság és nem a becsületérzés a korlátja.
[Szegedi Törvényszék 3.Bf.870/2019/6. számú ítélete, Alaptörvény IX. cikk (1)–(2) bek., IX. cikk (4) bek., Abtv. 27. §]
Polgári jog és polgári eljárásjog
26/2020. (XII. 2.) AB határozat
I. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése szakjogi kérdés, de mint minden bírói döntésnek, meg kell felelnie az Alaptörvény követelményeinek.
II. Az előzetes döntéshozatali eljárás a bíróságok közötti intézményesített együttműködés keretében értelmezendő, az nem a fél perben érvényesíthető alanyi joga, ezért nem vezet a törvényes bíróhoz való jog sérelméhez az előzetes döntéshozatal kezdeményezésére irányuló indítvány elutasítása. Ugyanakkor amennyiben a bíróság az indokolási kötelezettségének nem tesz eleget, ez önmagában felvetheti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét, és az előzetes döntéshozatali eljárás kapcsán ez közvetve a peres felek törvényes bíróhoz való jogát is érintheti.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., E) cikk (2) bek.]
3466/2020. (XII. 22.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság ismételten megerősítette, hogy egy közlést, így egy sajtó cikk tartalmát is teljes egészében kell értékelni, és az abban megfogalmazottak kapcsán figyelembe kell venni annak a politikai vitába való beágyazódottságát is.
[Alaptörvény IX. cikk (1) bek.; Kúria Pfv.IV.20.339/2020/4. sz. ítélete, Fővárosi ítélőtábla32.Pf.20.625/2019/4. sz. ítélete, Fővárosi Törvényszék 19.P.21.075/2019/6. sz. ítélete]
3467/2020. (XII. 22.) AB határozat
I. Nem vezetett alapjogsérelemhez a közszereplő indítványozóról közétett olyan fotó, amely közéleti eseményen készült, mivel a kifogásolt fotó az indítványozót nem emberi méltóságát sértő módon ábrázolta. Annak nincs jelentősége, hogy a fotó készítésekor az indítványozó még nem volt közszereplő.
II. Bár az Alaptörvény magánszemély esetén a magánszférához való jog fokozott védelmét biztosítja, a nem közszereplő indítványozó felismerhetősége hiányában az alapjog sérelme sem következhet be.
[Alaptörvény VI. cikk (1) bek., IX. cikk (1) bek., Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.745/2019/5/II. sz. ítélete]
Közigazgatási jog és pénzügyi jog
3354/2020. (X. 14.) AB határozat
Nem ütközik a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogba az az értelmezés, amely szerint lehetőség van több elővásárlási ranghelyet is megjelölnie a szerződéses vevőnek a szerződésben, mivel ez nem tekinthető a hatályos jog figyelmen kívül hagyásának.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 2013. évi CCXII. törvény 13. § (3) bek.]
3390/2020. (X. 29.) AB határozat
I. Az önkormányzati képviselői tisztség az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdésének a védelmi körébe tartozik. Ezért az összeférhetetlenség és a méltatlanság kérdésében való döntéshozatal során, melynek következménye akár a megbízatás megszüntetése is lehet, az eljáró szerveknek fokozottan figyelemmel kell lenniük arra, hogy az Mötv.-ben foglalt törvényi feltételek fennállnak-e.
II. Amennyiben a bíróság az önkormányzati képviselő méltatlanságával kapcsolatos eljárásban az adótartozás elévülése pontos idejének meghatározása nélkül hozza meg döntését, és a Mötv. 38. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel a döntéshozatalkor ténylegesen nem áll fenn, akkor a megbízatás megszüntetése egyben a közhivatal-viseléshez való jog sérelmét is jelenti.
[Alaptörvény XIII. cikk (8) bek., a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 103. Mpk.50.015/2018/12. sz. végzése]
25/2020. (XII. 2.) AB határozat
I. Az ügyintézési határidő eljárási határidőnek minősül, ezért elmulasztása nem jár együtt automatikusan a határozathozatali lehetőség elenyészésével, azonban az észszerű határidőn belüli ügyintézéshez való jog ezt is keretek közé szorítja.
II. Az észszerű határidőn belüli ügyintézéshez való jog nem konkrét, számszerűsített határidőt vagy határnapot ír elő a hatósági eljárást befejező döntésekre nézve, de nem is a törvényi határidőket hívja fel, hanem magas absztrakciós szinten teremt jogot mindenkinek arra, hogy ügyeit a hatóságok észszerű határidőn belül intézzék el, fejezzék be. Tartalmát tehát nem az eljárási törvények alakítják, hanem belőle bonthatók ki a tisztességes hatósági eljárással szemben támasztott követelmények.
III. Alkotmányos követelmény, hogy az adóhatóság az adóbírság kiszabásakor hivatalból mérlegelje a határozathozatal időtartamát. Ha azt állapítja meg, hogy elsőfokú határozatát a törvényi határidőt túllépve, észszerűtlenül hosszú időt követően hozta meg, az adózónak okozott sérelemmel arányos mértékben mérsékelni köteles az adóbírság mértékét, vagy különösen indokolt esetben mellőzheti annak kiszabását, és e mérlegelésről számot kell adnia döntése indokolásában.
[Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek., B) cikk (1) bek., 2017. évi CL. törvény 219. §]
Alkotmányjog – Államszervezet
27/2020. (XII. 16.) AB határozat
I. Nem terjed ki a bíró Alaptörvényben biztosított jogaként értelmezett bírói függetlenség tartalma a bíró igazgatási-felügyeleti feladatainak az ellátására. Az ítélkezésben megnyilvánuló függetlenség nem formál elegyet az igazgatás befolyásmentes gyakorlásával, bár ez utóbbi is az Alaptörvényre vezethető vissza és adott esetben alkotmányos védelemben is részesülhet adekvát eljárásban.
II. A tárgyalási kötelezettség napokban vagy ügyekben mért terjedelme nem áll érdemi összefüggésben az ítélkező bíró Alaptörvényben biztosított jogaként is védett közjogi státuszával. A bíró tárgyalási kötelezettsége csökkentésének pontos mértéke nem érinti a döntéshozatal elfogulatlanságát, befolyásmentességét.
[Alaptörvény 26. cikk (1) bek.; Abtv. 26. § (2) bek.; 2011. évi CLXI. tv. 77/A. § (1) bek.; 6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás 103. § (1) bek.]
3468/2020. (XII. 22.) AB határozat
A képviselői belépési jog – amint általánosságban a demokratikus közhatalmi testületek és tagjainak tájékozódási és adatmegismerési joga – alkotmányjogi jellegét tekintve nem alapjog, és nem is vezethető vissza a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapvető jogra, nem tartozik annak védelmi körébe és jelentősége ellenére sem pozícionálható az állammal szemben mindenkit megillető alapjog elé.
[Alaptörvény VI. cikk (3), Alaptörvény IX. cikk (1) bek., az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 98. § (1) bekezdés második mondata]
Alkotmányjogi eljárásjog
3376/2020. (X. 22.) AB végzés
I. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján megállapítható, hogy egyrészt széleskörű mérlegelési lehetősége van a jogalkotónak, amikor a rendkívüli jogorvoslati eljárások szabályrendszerét megalkotja, nem köteles minden döntéssel szemben biztosítani a felülvizsgálat lehetőségét, másrészt ezen szabályrendszer értelmezése a bíróságok feladata, mely alapvetően nem vet fel alkotmányossági problémát.
II. A rendkívüli jogorvoslati eljárás feltételrendszerének szabályozása és a személyi szabadsághoz és biztonsághoz való jog között nem áll fenn kapcsolat, egy rendkívüli jogorvoslati eszköz igénybevételének korlátozottsága és annak értelmezhetősége önmagában nem érinti a személyi szabadsághoz és biztonsághoz való jogot.
III. Az indítványban hivatkozni kell arra, hogy az indítványozót mely védett, vagyis megváltoztathatatlan, vagy csak jelentős nehézségek árán megváltoztatható személyes tulajdonsága miatt érte diszkrimináció.
[Abtv. 52. § (1b) bek.]
3394/2020. (X. 29.) AB végzés
A szomszédos telkeken történő jövőbeni építési tevékenység lehetősége nem alapozza meg az indítványozó közvetlen és aktuális érintettségét.
[Abtv. 26. § (2) bek.]
3395/2020. (X. 29.) AB végzés
Az indítvány nem vet fel (új) alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, hiszen a zajvédelmet már elhelyezte az Alkotmánybíróság az alapjogvédelem rendszerében, és kidolgozta azt is, hogy a fellebbezési ellenkérelem milyen viszonyban áll a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részjogosítványát képező indokolt bírói döntéshez való joggal.
[Abtv. 29. §]
3413/2020. (XI. 26.) AB végzés
Az Abtv. 26. § (2) bekezdés alapján előterjesztett alkotmányjogi panasz alapján az Alkotmánybíróság a jogszabály alkotmányosságáról dönt, melynek lehetséges következménye a jogszabály megsemmisítése folytán annak hatályvesztése. Ebben a hatáskörben eljárva azonban nem indokolt az eljárás lefolytatása, ha a támadott jogszabály már nem hatályos és nem is alkalmazható.
[Abtv. 26. § (2) bek., Abtv. 59. §]
3414/2020. (XI. 26.) AB végzés
Az Alkotmánybíróság hatásköre alkotmányjogi panasz eljárásban kizárólag a magyar jogszabályi rendelkezések és az azokon alapuló bírósági határozatok alkotmányossági szempontú vizsgálatára terjed ki. A német büntetőbíróság eljárásának és határozatainak alkotmányossági szempontú vizsgálatára a magyar Alkotmánybíróságnak ezért nincs hatásköre.
[Abtv. 27. §, Abtv. 29. §]
3422/2020. (XI. 26.) AB végzés
I. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a Kúria felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó mérlegelési jogkörben meghozott végzése az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerint a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek minősül, így alkotmányjogi panasszal támadható.
II. A tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból nem vezethető le, hogy a Kúriának hiánypótlási felhívást kellene kibocsátania olyan felülvizsgálati ügyben, amelyben a kérelem megítélése szerint nem felel meg a Kp. 118. § (1) bekezdésében rögzített feltételeknek.
[Abtv. 27. §]
3430/2020. (XI. 26.) AB végzés
Az önmagával ellentétes érvelés nem felel meg a határozott kérelem követelményének, következésképpen az indítvány értelmezhetetlen.
[Abtv. 52. §]
3441/2020. (XII. 9.) AB végzés
A tudományos élet szabadságához fűződő jog mindenkit megillet, a szabadságjog tényleges jogosultjai azonban a tudomány művelői lehetnek, ezért az állam, illetve közhatalmat gyakorló indítványozó – állami intézményvédelmi kötelezettségét ellátva – nem hivatkozhat rá a bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszban.
[Abtv. 27. § (3) bek.]
3458/2020. (XII. 14.) AB végzés
I. Ellentétben az észszerű határidőn belüli ügyintézéshez való joggal, amely az ügyfél Alaptörvényben biztosított joga, a hatósági eljárás lefolytatása és a szankció (bírság) alkalmazása nem a hatóság alapjoga, hanem hatáskör-gyakorlás.
II. Az eljárási határidő megsértésével alkalmazott szankció esetében alapjogi sérelem eleve csak az ügyfél oldalán merülhet fel. A hatóság a szankció alkalmazását felülbíráló bírósági döntés érdemét még az Alaptörvény XXVIII. cikkén keresztül sem támadhatja alkotmányjogi panasszal.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.]
3463/2020. (XII. 14.) AB végzés
Az alkotmányjogi panasz benyújtójának érintettsége megállapításához szükséges, hogy az indítványozó által állított jogsérelméhez elvezető, a támadott jogszabályból következő oksági lánc megkezdődjék. Ha az indítványozót az általa támadott jogszabályi rendelkezés aktuálisan nem érinti, hanem pusztán hipotetikus vagy potenciális a jogsérelem, illetve a jogsérelem nem fog kétséget kizáróan bekövetkezni, akkor ez az érintettség megállapításának akadályát képezi.
[Abtv. 26. § (2) bek.]
3469/2020. (XII. 22.) AB végzés
Az Alkotmánybíróság korábbi határozatában elrendelt általános alkalmazási tilalom minden olyan ügyre vonatkozik, amelyben a már nem hatályos rendelkezést még alkalmazni kellene.
[Abtv. 41. § (3) bek.]