Tartalom
Alkotmányjog – Alapjogok
Polgári jog és polgári eljárásjog
2/2021. (I. 7.) AB határozat
Az Alaptörvény XXIX. cikkének (1) bekezdésében rögzített, a nyelvhasználathoz való alapjogból fakadó alkotmányos követelmény, hogy minden olyan felet, akinek személyesen kell megjelennie a bíróság előtt, és aki a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamely nemzetiség tagja, azonos feltételekkel kell, hogy megillesse a nemzetiségi nyelve szóbeli használatának a joga.
[Alaptörvény O) cikk, XXIX. cikk (1) bek., B) cikk (1) bek., XXIV. cikk (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény 113. § (2) és (3) bek., 2016. évi CL. törvény 20. § (3) bek.]
3003/2021. (I. 14.) AB határozat
I. Megfelelő jogértelmezéssel a Ptk. közeli hozzátartozó fogalmának a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény rendelkezéseivel való együttes alkalmazása nem vezet ellentmondásra. A jogalkotó nem kezeli eltérően a bejegyzett élettársakat a házastársaktól, így a definíció nem sérti a bejegyzett élettársak emberi méltósághoz, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát.
II. A jogalkotó kinyilvánított szándéka a bejegyzett élettársaknak a házastársakkal ugyan nem azonos, de bizonyos tekintetben hasonló helyzetben való kezelése. Ezért az a jogértelmezés és jogalkalmazási gyakorlat fogadható el alkotmányosnak, amely nem zárja ki a bejegyzett élettársakat a közeli hozzátartozók köréből.
[Alaptörvény II. cikk, Alaptörvény VI. cikk (1) bek., Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bek., Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja, a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény (Békmtv.) 3. §]
6/2021. (II. 19.) AB határozat
Ha egy intézményesült vallási közösség egy közéleti kérdésben megnyilvánul, akkor a vallási közösség véleménye is vitatható, sőt alkotmányosan védett az is, ha a kritika a gúny formáját ölti. Különbséget kell azonban tenni a vallási közösség kritizálása és magának a vallásnak a kigúnyolása között. A vallási hitelvet, vallási jelképet, vallásos cselekményt vagy szertartást kigúnyoló véleménynyilvánítás a vallási közösség, illetve annak tagjai méltóságának védelme érdekében korlátozható az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdése alapján.
[Alaptörvény IX. cikk (5) bek.; Kúria Pfv.IV.21.163/2018/4. sz. ítélete, Fővárosi Törvényszék 70.P.22-286/2016/13. sz. ítélete]
7/2021. (II. 19.) AB határozat
A vallási jelképet, a vallási tisztelet tárgyát öncélúan sértő vagy egyébként súlyosan sértő véleménynyilvánítás a vallási közösség, illetve annak tagjai méltóságának védelme érdekében korlátozható az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdése alapján. Ugyanakkor közügyek – adott esetben kritikus – megvitatásával összefüggésben nem eleve jogellenes a vallási vonatkozású tartalom képi formában történő, a közölt vélemény tartalmához okszerűen igazodó felhasználása, azonban a közlés kifejezésmódja ilyen esetben sem lehet az adott vallásra, illetve vallási közösségre nézve indokolatlanul bántó.
[Alaptörvény IX. cikk (5) bek.; Kúria Pfv.IV.20.636/2016/4. sz. ítélete]
3067/2021. (II. 24.) AB határozat
I. A különélő szülő és a gyermek kapcsolattartáshoz való joga az Alaptörvényben a magánszféra-védelem [Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdés], valamint a gyermeknek a gondoskodáshoz
[Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdés] és a szülőnek a neveléshez való joga [Alaptörvény XVI. cikk (2) bekezdés] részeként alapjogi rangra emelt jogosultság.
II. A különélő szülővel való kapcsolattartás a gyermek érdekét szolgálja, ugyanakkor tekintettel kell lenni a gyermek egészségét veszélyeztető, objektíven fennálló faktorokra is, az egészségkárosodás valószínűségére és súlyosságára is [Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdés és XX. cikk (1) bekezdés]. Minél konkrétabb az egészségügyi kockázat, annál nagyobb a jelentősége, de minél általánosabb, távolibb és absztraktabb, csupán szubjektív félelmeken és feltételezéseken alapuló, annál kisebb súllyal vehető figyelembe a kapcsolattartás jogával szemben [Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdés és XVI. cikk (1)–(2) bekezdés].
[Alaptörvény VI. cikk (1) bek., XVI. cikk (1) és (2) bek., XX. cikk (1) bek., Abtv. 27. §, Szekszárdi Törvényszék 12.Pkf.20.301/2020/3. sz. végzése, Paksi Járásbíróság 7.Pk.50.023/2020. számú végzése]
Munkajog
3035/2021. (II. 10.) AB határozat
Sérti a bírói függetlenességet és a tisztességes eljáráshoz való jogot az, ha egy bírót bírói tisztségéből úgy mozdítanak el, hogy egyrészt az eljárás során munkáltatói jogkör gyakorlója elmulasztott lehetőséget adni a Bjt.-ben biztosított személyes meghallgatásra; másrészt nem tették lehetővé, hogy a bíró a felmentésének alapjául szolgáló pályaalkalmassági szakmai véleményt egészében megismerje; harmadrészt a szakmai vélemény értékelésével kapcsolatos bizonyítási kérdésben független szakértő kirendelését újabb pályaalkalmassági vizsgálat elvégzésére hivatkozással tagadták meg, amelynek azonban a Bjt. alapján nem volt helye, és amelyre a gyakorlatban nem is került sor.
[Alaptörvény 26. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek.; Kúria Mfv.I.10.499/2018/8. sz. ítélete és a Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.20.744/2016/96. sz. ítélete]
Közigazgatási jog és pénzügyi jog
3/2021. (I. 7.) AB határozat
I. A bíróságnak olyan terjedelmi körben szükséges a meghatalmazást tartalmi vizsgálat alá vetnie, amely a perbeli képviseleti jogosultság fennállására/megengedhetőségére vonatkozik. A meghatalmazás képviseleti joggal összefüggő tartalmi vizsgálatába beletartozik a törvény alapján kizárt képviselet esete is.
II. A tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal nem áll összhangban egy olyan bírósági gyakorlat kialakítása, amely továbbra is csak a régi szabályozás szerinti eseteket ismeri el.
III. A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog a bírósági perben félként szereplő személyek alapjoga, ugyanakkor ezen alapjog tényleges érvényesülésének elengedhetetlen feltétele az ügyvédi képviselet alkotmányos védelemben részesítése nem közvetlenül, hanem közvetetten, a perbeli felek jogállami intézményvédelme útján.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 2017. évi LXXVIII. törvény 20. § (5) bek., 2016. évi CXXX. törvény 70. §]
3001/2021. (I. 14.) AB határozat
Az eljáró hatóságnak, valamint bíróságnak az Alaptörvényben foglalt kötelezettsége, hogy – a bejelentési kötelezettség elmarása miatti szankció kiszabása előtt – érdemben megvizsgálja, a rendezvény sürgős vagy spontán gyülekezésnek tekinthető-e.
[Alaptörvény VIII. cikk (1) bek., 28. cikk; Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.Szk.3616/2019/7. sz. végzése]
3002/2021. (I. 14.) AB határozat
A bíróság jogszabályokat értelmező tevékenysége nem válhat egyszerű mechanikus jogszabály-alkalmazássá, hanem – az Alaptörvény 28. cikkében foglalt értelmezési szabályból következően – meg kell felelnie a józan ész követelményének is. Fogalmilag nem lehet tisztességes az a bírósági eljárás, amely a józan ész követelményét figyelmen kívül hagyja.
[Alaptörvény XXVIII. cikk, 28. cikk, XV. cikk, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 37.K.32.953/2019/5. sz. ítélete, valamint az Oktatási Hivatal FE-A/17782-5/2019A számú határozata]
5/2021. (II. 9.) AB határozat
I. A hulladék tulajdonosának – így a(z eredeti) hulladéktermelőnek – azon joga, hogy a hulladék kezeléséről – piaci alapon – a hulladék ellenérték fejében történő átruházása útján gondoskodjon, a tulajdonost megillető rendelkezési jog részét képező, vagyoni értékű jognak minősül, amelyre kiterjed az Alaptörvény tulajdonvédelme.
II. Az egészséghez való jog, valamint az egészséges környezethez való jog védelme érdekében a hulladékon fennálló tulajdonjognak, s ebből következően a hulladékkal való rendelkezés jogának korlátozására is sor kerülhet az értékgarancia biztosítása mellett.
[Alaptörvény XIII. cikk, XX. cikk, XXI. cikk]
3040/2021. (II. 19.) AB határozat
I. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének a kötelezettsége csak akkor terheli a bíróságot, ha ténylegesen felmerül az előzetes döntéshozatal lehetősége. A kezdeményezésre kötelezett bíróság is önállóan mérlegelheti, hogy az érdemi döntés elleni felülvizsgálati – vagy annak kizártsága esetén a fellebbezési – eljárásban a jogvita eldöntése szempontjából szükséges-e előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeznie.
II. Az ítélet indokolása – az előzetes döntéshozatali eljárás mellőzésével összefüggésben – megfelel az Alaptörvénynek, ha számot ad arról, hogy az Európai Bíróság vonatkozó döntéseit már értelmezte korábbi gyakorlatában és arra hivatkozott is, továbbá tartalmilag megindokolta, hogy miért nem tartotta szükségesnek az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., a Kúria Kfv.V.35.729/2016/8. számú ítélete]
3069/2021. (II. 24.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a hátrányt okozó visszaható hatályú jogalkotás, illetve jogalkalmazás tilalma az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésén keresztül – alkotmányjogi panaszban hivatkozható Alaptörvényben biztosított jogként – a magyar jogrendszer egészét áthatja, nem csak a büntetőjog területén érvényesül, egy szűkebb és specializáltabb alapjogi rendelkezésen keresztül.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., a Kúria Kfv.I.35.182/2020/6. számú, Kfv.I.35.184/2020/6. számú és Kfv.I.35.186/2020/6. számú ítélete, Abtv. 27. §]
Államszervezet
1/2021. (I. 7.) AB határozat
I. Amennyiben kormányhatározat rendelkezése jogszabályi rendelkezés szó szerinti vagy tartalmi megismétlése, önmagában emiatt nem feltétlenül alaptörvény-ellenes, hiszen ebben az esetben csak arról van szó, hogy az így helyes jogforrási szinten meghatározott rendelkezés – törvényellenesen, de nem feltétlenül alaptörvény-ellenesen – megismétlésre került a Korm. határozatban is.
II. A sarkalatos szabályozás követelménye vonatkozásában meg kell különböztetni a mintagazdaság mint konkrét integrációs termelésszervezési forma és az integrációs termelésszervezésre vonatkozó általános szabályozás területét. Abból, hogy az utóbbi az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdés alapján kizárólag sarkalatos törvényben szabályozható, nem következik kényszerítőleg az, hogy az integrációs mezőgazdasági termelésszervezés minden formáját, így például a mintagazdaságot is sarkalatos törvényben kellene szabályoznia a törvényhozónak.
[Alaptörvény T) cikk (1) bek, P) cikk (2) bek., 1910/2015. (XII. 11.) Korm. határozat]
Alkotmányjogi eljárásjog
3055/2021. (II. 19.) AB végzés
Ha egy rendőrségi eljárás megsértette az érintett gyermek Alaptörvényben biztosított jogát, és a sérelem az oktatási intézményben valósult meg, akkor az oktatási intézmény, mint a jelzőrendszer része, jogosult lesz eljárást indítani, viszont nem válik a gyermek (vagy esetleg a szülő, törvényes képviselő) mellett vagy helyett a megsértett alapjog jogosultjává.
[Abtv. 27. §]
3059/2021. (II. 19.) AB végzés
Az Alkotmánybíróság megerősítve korábbi gyakorlatát ismételten kimondta, hogy nem alkalmas az indítvány érdemi elbírálásra, ha nem tartalmaz világos kérelmet az alkalmazandó jogkövetkezményre, vagy olyan jogkövetkezmény alkalmazását kéri, amelynek indítványozására
az indítványozó nem jogosult. A jogalkotói mulasztás megállapítását az Alkotmánybíróság által hatáskörei gyakorlása során hivatalból alkalmazható jogkövetkezményként szabályozza, így annak indítványozására senki nem jogosult.
[Abtv. 46. § (1)–(2) bek.]
3091/2021. (III. 12.) AB végzés
A közvetlen érintettség nem állapítható meg, és így érdemben nem bírálható el az alkotmányjogi panasz, ha a támadott jogszabály az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogait önmagában nem érinti, az indítványozó személy jogi pozícióját a korábbi jogosultságaihoz képest nem változtatja meg.
[Abtv. 26. § (2) bek.]
3094/2021. (III. 12.) AB végzés
Az Itv. az indítvánnyal támadott részében a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozóan jelöli ki az illeték tárgyát és mértékét, azaz közvetlenül anyagi jogi fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályt tartalmaz, ami az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdésének a hatálya alá tartozik. Ilyen törvény csak akkor vizsgálható felül az Alaptörvény alapján, ha az erre irányuló indítvány az alaptörvény-ellenesség okaként az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdésében szereplő jogok valamelyikének sérelmét jelöli meg.
[Alaptörvény 37. cikk (4) bek., 1990. évi XCIII. törvény]
3103/2021. (III. 22.) AB végzés
Ha az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti panaszt benyújtó indítványozó állított jogsérelme ügyében folyamatban levő peres eljárások vannak, az arra mutat, hogy a jogosultságot nem a támadott rendelkezés sértette közvetlenül, tehát a sérelem közvetlenségének törvényi feltétele nem teljesül.
[Abtv. 26. § (2) bekezdés a) pont]