TARTALOMJEGYZÉK
Alkotmányjog – Alapjogok
Büntetőjog és büntető eljárásjog
7/2022. (IV. 26.) AB határozat
Nem alaptörvény-ellenes a bírói döntés, ha nem a bíróság jogalkalmazása korlátozta a szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog, valamint a jogtalan fogvatartás miatti kár megtérítésének érvényesülését, hanem az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések kógens jellegére tekintettel az eljáró bíróságok számára nem állt rendelkezésre bármilyen mozgásteret biztosító értelmezési tartomány, az eljáró bíróságok nem választhattak olyan értelmezést, amely az alaptörvényi garanciát a jogszabály szövegének ellenére érvényre juttathatta volna.
[Alaptörvény IV. cikk (1) és (4) bek.; Abtv. 26. § (2) bek.; Miskolci Törvényszék 3.Pkf.20.755/2016/3. sz. végzése, Miskolci Járásbíróság 3.P.21.211/2014/48-II. sz. végzése, Ózdi Járási Ügyészség B.1797/2013.2. sz. határozata]
3237/2022. (V. 18.) AB határozat
Amennyiben egy választást követően, a meg nem választott jelölttel szemben, a jelöltségére tekintettel fogalmaznak meg kritikát, akkor azokat nem a véleménynyilvánítás szabadságának általános mércéi szerint, hanem a közügyek vitájában véleményt formáló közéleti szereplőkre irányadó, magasabb tűrési kötelezettséget megkövetelő szempontok szerint kell elbírálni.
[Alaptörvény IX. cikk (1) bek., Győri ítélőtábla Bhar.III.29/2021/4. számú ítélete]
9/2022. (V. 25.) AB határozat
Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Be. 810. §-ában nem szabályozta az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonságból fakadó következményeknek megfelelően a pótmagánvádló azon mulasztásának jogkövetkezményét, amikor a másodfokú eljárásban megszűnt jogi képviseletéről a bíróság felhívására a kitűzött határidőben nem gondoskodik.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., XV. cikk (1) bek.; Abtv. 25. §; 2017. évi XC. tv. 813. § (2) bek. „a pótmagánvádló vádejtése miatt” szövegrésze, (4) bek.]
Polgári jog és polgári eljárásjog
5/2022. (IV. 14.) AB határozat
I. A kezelői jog rendszerváltás előtti jogosultjai nem minősültek polgári jogi értelemben véve tulajdonosnak, a kezelő és a tulajdonos állam közötti jogviszony pedig csak „belső” jogviszonynak minősült. Nyilvánvalóan ellentétes ezzel a megközelítéssel az a jogértelmezés, mely szerint a rendszerváltást megelőző időszakban a külső jogviszonyokban dologi jogi (tulajdonosi vagy azzal egyenértékű) pozícióba a kezelői jog jogosultja került, kizárva ezáltal az állami tulajdonos tulajdonosi minőségből egyébként közvetlenül fakadó felelősségét.
II. Ellentétes az egészséges környezethez való jog lényegi tartalmával az a jogértelmezés, mely kizárja a környezetszennyező magatartás esetén – függetlenül attól, hogy az aktív, tevőleges magatartás vagy mulasztás – azon szereplő (jelen esetben a Magyar Állam) felelősségét, akit a jogszabályok mind közjogi szereplőként, mind pedig tulajdonosként köteleznek a környezet védelmére vonatkozó szabályok betartására és betartatására.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., XXI. cikk (1) bek., a Kúria Pfv.III.21.484/2019/12. számú ítélete]
3195/2022. (IV. 29.) AB határozat
Egy többszörösen törvénysértő, és ezért semmis szerződés, amellyel köztulajdonban álló, forgalomképtelen közutat kívántak magántulajdonba juttatni, nem szolgál olyan közérdeket, amely a tulajdonhoz való jog korlátozásának indokaként alkotmányosan elfogadható, vagy védelemre érdemes volna – éppen ellenkezőleg, az kifejezetten a közérdek ellenében hat.
[Alaptörvény XIII. cikk, Abtv. 27. §, Székesfehérvári Törvényszék 1.Pf.180/2018/40. számú ítélete, a Székesfehérvári Járásbíróság 15.P.20432/2017/39. számú ítélete]
3238/2022. (V. 18.) AB határozat
Amikor a bíróság a sürgősségi gyógykezelés kérdésében (indokolt volt-e a sürgősségi beszállítás, illetőleg indokolt-e a további kötelező intézeti gyógykezelés) határoz, az Alaptörvény IV. cikk (2) bekezdésének rendelkezései megkövetelik, hogy a személyi szabadság korlátozására csak kivételesen, kétséget kizáróan és utólagos felülbírálatra is alkalmas módon igazolt orvosi okból, az Eütv. által megkövetelt közvetlen veszélyeztető magatartás fennállása esetén, és amennyiben lehetséges, a beteg meghallgatásával kerülhessen sor. Amennyiben ezek a követelmények teljesülnek, akkor (és csak akkor) a szabadsághoz való jog korlátozása a sürgősségi gyógykezelésre tekintettel alkotmányosan indokoltnak tekinthető, arra „törvényben meghatározott okból” kerül sor.
[Alaptörvény IV. cikk, a Kúria Pfv.II.20.234/2021/3. számú végzése]
Munkajog, szociális jog
3192/2022. (IV. 29.) AB határozat
Nem hozható kapcsolatba az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való joggal a végkielégítés, amely a foglalkoztatási jogviszonyok egyedi sajátosságai alapján érvényesíthető követelés, nem pedig közjogi váromány.
[Alaptörvény XIII. cikk (1) bek.; Abtv. 26. § (2) bek.; 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet (R.) 1. § (10) bekezdésének „és végkielégítés” szövegrésze]
13/2022. (VI. 2.) AB határozat
Az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdéséből és XIX. cikk (1) bekezdéséből következő alkotmányos követelmény, hogy a megváltozott munkaképességű személyek vonatkozásában a havi átlagkereset meghatározása során a törvény azon időszak figyelembevételét sem zárja ki, amely alapján táppénzzel, baleseti táppénzzel egyidejűleg igénybe nem vehető, ugyancsak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai körébe tartozó és táppénz vagy baleseti táppénz igénybevételére is jogosító biztosítási jogviszonyon alapuló, az Alaptörvény XIX. cikk (1) bekezdése védelmi körébe tartozó ellátásban részesül, amennyiben az ellátásra jogosult ezen biztosítási jogviszonya alapján mind a táppénz vagy baleseti táppénz, mind pedig az egészségbiztosítás egyéb pénzbeli ellátása igénybevételére jogosult lenne.
[Alaptörvény XV. cikk (2) bek., XIX. cikk (1) bek.; Abtv. 26. § (1) bek., 27. §.; 2011. évi CXCI. tv. 1. § (2) bekezdés 3. pontja első fordulata „közvetlenül” szövegrésze; Debreceni Törvényszék 104.K.700.268/2021/5. sz. ítélete]
3296/2022. (VI. 24.) AB határozat
Nem tekinthető indokolatlan, és ezáltal önkényes megkülönböztetésnek az a rendelkezés, amely kizárja a szolgálati juttatásra jogosultak köréből azon hivatásos szolgálatot ellátó személyeket, akiknek részére a munkáltatója azért rendelt el illetmény nélküli szabadságot, mert nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást.
[Alaptörvény XV. cikk (2) bek.; 712/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet 12. §]
Közigazgatási jog
3177/2022. (IV. 22.) AB határozat
I. Ha a nyilvánosság-korlátozás és a transzparencia-igény összemérése nem elsősorban az iratok tartalmán – hanem kizárólag más szerv nyilatkozatán – alapszik, akkor az adatkezelő döntésének felülvizsgálata még megfelelő jogalap esetében is formális marad, ami alkotmányos szempontból nem elfogadható.
II. Információszabadság-ügyekben az iratelv helyett az ún. adatelvet kell alkalmazni, és egyes adatok nyilvánosságának korlátozása nem vezethet automatikusan, mindenfajta mérlegelés és vizsgálat nélkül az adatot tartalmazó teljes dokumentum nyilvánosság elől történő elzárásához.
[Alaptörvény VI. cikk (3) bek., 2017. évi XC. tv. 109. § (1) bek. e) pont, 2011. évi XCII. tv. 27. § (2) bek. c) pont, Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.188/2021/9. számú ítélete]
6/2022. (IV. 26.) AB határozat
A Nemzeti felsőoktatási törvény végrehajtási rendelete a nyelvvizsga-követelmények alóli, fogyatékosság miatti felmentésre vonatkozóan nem közvetett, technikai jellegű szabályt tartalmaz, hanem közvetlenül maga valósította meg a fogyatékossággal élő, doktori képzésben részt vevő hallgatók nyelvvizsga-követelmények alóli felmentésének teljes kizárását, ezért nem felel meg az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdéséből fakadó követelményeknek.
[Alaptörvény I . cikk (3) bekezdés, 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 62. § (11) bekezdése]
3191/2022. (IV. 29.) AB határozat
Az ideiglenes intézkedéssel biztosítani kívánt halasztást nem tűrő közérdek, illetve kiemelten jelentős érdek biztosítása nem indokolja a jogorvoslat teljes kizárását az ideiglenes intézkedésről hozott végzés, a KDB határozata, vagy eljárást megszüntető végzése ellen, az ennél enyhébb eszközzel is biztosítható.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bek., 2015. évi CXLIII. törvény 156. § (4) bek.]
8/2022. (V. 25.) AB határozat
A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik az, hogy a jogalkotó utólag, létrejöttére visszamenőlegesen változtatta meg egy múltban létrejött jogviszony megítélését, egy engedély alapján keletkezett jog gyakorolhatóságát, ezért a bíróságnak kifejezetten egy, az engedély kiadásakor nem létező, csak később megalkotott jogszabályi rendelkezés alapján kellene jogszabálysértőnek minősítenie a hatóság által kiadott engedélyt.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., 63/2003. (XII. 19.) Ök rendelet 13/A. §]
10/2022. (VI. 2.) AB határozat
Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjából nem vezethető le, hogy a jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését végrehajtó, azzal közvetlen összefüggésben álló törvény megváltoztatása (hatályon kívül helyezése) népszavazási útra tartozna. Ezért a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény hatályon kívül helyezésére irányuló kérdés tiltott tárgykörbe tartozó kérdésnek minősül.
[Alaptörvény 8. cikk (3) bek. d) pont, 2018. évi CIX. törvény]
11/2022. (VI. 2.) AB határozat
Az álláskeresési járadéknak a meghosszabbított folyósítási időtartamra nézve a központi költségvetésből történő biztosítása a felülről nyitott előirányzat összegszerű változása nélkül is tiltott népszavazási tárgykörbe tartozik. Ennek oka, hogy a népszavazásra bocsátandó, az álláskeresési járadék folyósítási idejének növelésére vonatkozó kérdés szövegszerűen ugyan nem tartalmazta a költségvetési törvény módosítását, de okszerűen és matematikailag következik a kérdésből a tiltott tárgykörként megjelölt törvény tartalmának megváltozása.
[Alaptörvény 8. cikk (3) bek., b) pont, N) cikk (1) és (3) bek.]
12/2022. (VI. 2.) AB határozat
Az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése értelmében a termőföld tulajdonjogának megszerzése korlátait és feltételeit, azaz a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó érdemi, tartalmi előírásokat sarkalatos törvényben kell rögzíteni. Azáltal, hogy a jogalkotó nem sarkalatos törvényben, hanem kormányrendeletben rögzített egy, a Földforgalmi törvény általános tulajdonszerzési rendelkezéseitől eltérő anyagi jogi többletkövetelményt a termőföld tulajdonjogának árverésen történő megszerzésére vonatkozóan, az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdéséből fakadó sarkalatos törvényi követelmény nem teljesült.
[Alaptörvény P) cikk (2) bek., a T) cikk (3) bek., a 15. cikk (4) bek., XV. cikk (2) bek.; Abtv. 25. § (1) bek.; 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet 5. § (1) bek. d) pontja]
Alkotmányjogi eljárásjog
3216/2022. (V. 11.) AB végzés
A Ve. szerinti felülvizsgálati kérelemről az érdemi döntés előfeltétele a törvényi feltételek fennállásának az előzetes vizsgálata, ami a Kúria hatáskörébe tartozik, és amit a Kúriának minden esetben el kell végezni. Ez a kérelemnek a törvényességi (szakjogi keretek közé tartozó) és nem alkotmányossági előzetes vizsgálatát jelenti. Az ilyen kúriai döntés elleni alkotmányjogi panasznak az NVB határozata tartalmi alkotmányossági kritikájára, a véleményszabadság sérelmére épülő része nem vizsgálható az Alkotmánybíróság által.
[Abtv. 27. § (1) bek., 29. §]
3218/2022. (V. 11.) AB végzés
Törvényértelmezési kérdés az, hogy a Kúriához benyújtott kérelem milyen esetben felel meg a Ve. szerinti követelményeknek.
[Abtv. 27. § (1) bek., 29. §]
3230/2022. (V. 11.) AB végzés
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fdtv.) 24/H. §-a nem önmagában, jogalkalmazói döntés közbejötte nélkül hatályosul, hanem a Budapest Főváros Kormányhivatala előtt megindított eljárásban. Ebből az következik, hogy a támadott rendelkezés az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti panasszal nem támadható, mert az nem közvetlenül hatályosul.
[Abtv. 26. § (2) bek., 2012. évi CXXXIV. törvény 24/H. §]
3234/2022. (V. 11.) AB végzés
I. A Ve. 224. § (5) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, mely rendelkezéstől eltérés kizárólag a saját ügyében eljáró, jogi szakvizsgával rendelkező személy esetében van lehetőség. A Ve. 224. § (5) bekezdése e körben a Kúria számára mérlegelést nem enged, mely kötelezően alkalmazandó és mérlegelést nem tűrő előírásokra figyelemmel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételye nem vetül fel.
II. Az Alkotmánybíróságnak sem az Alaptörvény, sem az Abtv. alapján nincs hatásköre a már nem hatályos Alkotmány rendelkezéseivel való összhang vizsgálatára. Az Alkotmánybíróság eljárása továbbá nem kezdeményezhető a már nem hatályos régi Abtv. rendelkezéseire történő hivatkozással, az Alkotmánybíróság eljárása ugyanis az Abtv. rendelkezésein (és nem pedig a már nem hatályos régi Abtv. rendelkezésein) alapul. Az erre irányuló indítványok érdemi elbírálásra alkalmatlanok.
[Abtv. 26. § (1) bek., Abtv. 29. §]
3241/2022. (V. 18.) AB végzés
Az alkotmányjogi panasz visszautasítását eredményezi, ha az indítvány az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlásra felhívását követően sem tartalmaz előadást arról, hogy a támadott Korm. rendelet helyi népszavazás konkrét kezdeményezését mely kérdésben akadályozta közvetlenül és aktuálisan, az indítványozót érintően, vagy milyen, már kitűzött helyi népszavazás marad el.
[Abtv. 26. § (2) bek.]
3255/2022. (VI. 3.) AB végzés
A bírói döntések ellen irányuló, Abtv. 27. § (1) bekezdése szerinti valódi alkotmányjogi panasz esetén az Alkotmánybíróság az egyedi ügyben való érintettséget vizsgálja, amelynek minimuma az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint országos népszavazások esetén az, hogy az indítványozó valamely olyan különös tulajdonságára hivatkozzon, amelynél fogva a hitelesített kérdés, illetve az alapján megalkotandó jogszabály az Alaptörvényben foglalt jogaira kihat.
[Abtv. 27. § (1) bek.]
3301/2022. (VI. 24.) AB végzés
A reintegrációs őrizet tárgyában hozott bírói döntés az ügy érdemében hozott döntésnek minősül, ezért alkotmányjogi panasszal támadható, ha az Abtv.-ben előírt egyéb követelményeknek megfelel.
[Abtv. 27. §]
3317/2022. (VI. 30.) AB végzés
Mivel az alkotmányjogi panasz benyújtásakor az indítványozó adópere a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban volt, a beadvány idő előttinek minősül, és ezért az érdemi alkotmánybírósági vizsgálatnak nincs helye.
[Abtv. 26. § (1) bek., Abtv. 56. §]