Absztrakt
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2024. április 9. napján három ügyben is foglalkozott a klímavédelmi igények érvényesíthetőségével az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján. Az Európai Unió Bírósága korábban már ugyancsak állást foglalt abban a kérdésben, hogy az uniós jog adta kereteken belül milyen módon fordulhatnak a luxemburgi bírósághoz a klímaváltozás következményeivel sújtott magánszemélyek. Ugyan a magyar Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában (beleértve a jelen tanulmány kéziratának lezárásakor folyamatban lévő ügyeket is) mind ez ideig nem került sor arra, hogy a jövő nemzedékek jelenben élő képviselői személyesen nyújtsanak be alkotmányjogi panaszt, azonban az egyre növekvő számú nemzetközi példa alapján, az Alaptörvény rendszere és különösen P) cikke adta keretek között nem zárható ki, hogy akár már a közeljövőben megérkezik „az első fecske” az Alkotmánybíróság postaládájába. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a legújabb nemzetközi példák és a magyar Alkotmánybíróság gyakorlata alapján melyek egy, a jövő nemzedékek jelenben élő generációi által indítandó magyarországi alkotmányjogi panasz eljárásjogi lehetőségei és akadályai. A tanulmány sem a jövő nemzedékek jogainak közvetett formában (ideértve nem csupán az utólagos normakontroll lehetőségét, hanem például egy, az Emberi Jogok Európai Bírósága döntése nyomán a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét céljául tűző civil szervezet indítványozói jogán keresztül) történő igényérvényesítésével, sem pedig a jövő nemzedékek jogainak anyagi jogi értelemben vett megközelítésével nem foglalkozik.
Kulcsszavak: jövő nemzedékek, gyermekek, egészséges környezethez való jog, klímaper, Emberi Jogok Európai Bírósága, Európai Bíróság, Alkotmánybíróság
I. Bevezető gondolatok
A jövő nemzedékek igényérvényesítési lehetőségeinek vizsgálata mind anyagi jogi,[2] mind eljárásjogi szempontból napjaink egyik rendkívül aktuális témája,[3] különös tekintettel az ún. klímaperekre:[4] a klímaváltozás hatásai, bár kétségtelenül súlyosan érintik már a jelen generáció tagjait is, az igazán pusztító jogkövetkezményekkel minden valószínűség szerint majd a jövő nemzedékek lesznek kénytelenek szembesülni. Jelen tanulmány keretei között kifejezetten a jövő nemzedékek igényérvényesítési lehetőségeit vizsgálom, amelynek tárgya egyszerre tágabb és szűkebb a „klímapereknél”. Tágabb, hiszen a jövő nemzedékeket, például a public trust doktrína alapulvételével,[5] nem pusztán szűk értelemben vett klímavédelmi tárgyú igényérvényesítési lehetőségek illetik meg (hanem például a természeti erőforrások megóvásának kötelezettségét is számon kérhetik a jelen nemzedékeken),[6] és ugyanakkor szűkebb is, hiszen a „klímaperek” kategóriájának[7] csupán egy szűk szeletét képezik a jövő nemzedékek által vagy nevében indított eljárások, amelyen belül e tanulmány kifejezetten a magyar Alkotmánybíróság előtt indítható alkotmányjogi panaszok eljárásjogi sajátosságaira tekintettel tesz megállapításokat. A tanulmány a kollektív igényérvényesítés lehetséges aspektusait[8] szándékosan nem érinti – az adott esetben egy újabb írás témájául szolgálhat majd. A tanulmány kifejezetten eljárásjogi szempontú megközelítést alkalmaz, ennek megfelelően fő kérdése nem az, hogy „milyen jogot” érvényesíthetnek a jövő nemzedékek, hanem az, hogy „kik” és „hogyan” lehetnek jogosultak arra, hogy a saját nevükben eljárva a jövő nemzedékeket megillető jogokat érvényesíthessenek. A tanulmány eljárásjogi szempontú megközelítése annak módszertanában és forráskezelésében is tetten érhető: az írás fő célja ugyanis kifejezetten a jövő nemzedékek jelenben történő igényérvényesítése eljárásjogi feltételeinek vizsgálata, ennek megfelelően az írás elsősorban a hazai és nemzetközi bírósági gyakorlat megállapításaiból indul ki.
[1] A tanulmány az Alkotmánybíróság Lábady Tamás Ösztöndíjprogramja támogatásával készült. A szerző köszönetet mond az University of San Francisco School of Law-nak a kutatás szakmai támogatásáért. A tanulmányban foglalt megállapítások a szerző saját tudományos álláspontját tükrözik, és nem tekinthetőek az Alkotmánybíróság hivatalos álláspontjának.
[2] Lásd mindenekelőtt Maastrich Principles on the Human Rights of Future Generations (Adopted on 3 February 2023) www.ohchr.org/sites/default/files/documents/new-york/events/hr75-future-generations/Maastricht-Principles-on-The-Human-Rights-of-Future-Generations.pdf.
[3] Csak a példa kedvéért, a legújabb hazai szakirodalomból lásd Bándi Gyula: A jövő nemzedékek érdekei a Laudato si’ enciklika nyomán, Varia Theologica 2024, 52–67.; Könczöl Miklós: Jövő nemzedékek: jogok és kötelességek a Laudato si’ enciklika alapján, Iustum Aequum Salutare 2024/1, 205–218.
[4] Részletesen: Global Climate Litigation Report – 2023 Status Review (UNEP 2023) wedocs.unep.org/bitstream/handle/
20.500.11822/43008/global_climate_litigation_report_2023.pdf?sequence=3
[5] A magyar jogi szakirodalomból például Sulyok Katalin: The Public Trust Doctrine, the Non-Derogation Principle and the Protection of Future Generations, Hungarian Yearbook of International Law and European Law 2021, 359–375.
[6] Például Joseph Orangias: Towards Global Public Trust Doctrines: An Analysis of the Transnationalisation of State Stewardship Duties, Trasnational Legal Theory 2021/4, 550–586.
[7] Például Annalisa Savaresi – Joana Setzer: Rights-based Litigation in the Climate Emergency: Mapping the Landscape and New Knowledge Frontiers, Journal of Human Rights and the Environment 2022/1, 7–34.
[8] Csak a példa kedvéért: Future Generations v. Ministry of the Environment and others, Kolumbia, 2018. április 5., amely egy sajátos kollektív jogérvényesítés, az ún. tutela alapján zajlott. climatecasechart.com/non-us-case/future-generation-v-ministry-environment-others/.