Az igazságnak látszania is kell

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Czine Ágnes
Az igazságszolgáltatás társadalmi elfogadottsága és a jogrendszerbe vetett bizalom elválaszthatatlan a folyamatok strukturális transzparenciájától és nyomon követhetőségétől. Lord Hewart klasszikus maximája alapján az igazságosságnak nemcsak megvalósulnia kell, hanem annak látszania is kell. A tanulmány Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikkének tükrében elemzi a tisztességes eljárás (fair trial) részjogosítványait és a büntető igazságszolgáltatás alkotmányos garanciáit.

Mesterséges intelligencia, szellemi tulajdon és alapjogok az Európai Unióban: az AI Act jogérvényesítési modelljének alkotmányjogi olvasata

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Kovács György
Jelen tanulmány az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének és a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének összefüggéseit vizsgálja szerzői jogi, szabadalmi jogi és üzletititok-védelmi szempontból. Fő tézise, hogy az AI Act jelentős előrelépés az átláthatóság, a kockázatalapú szabályozás és az alapjogvédelem intézményesítése terén, de nem célja és nem is funkciója önálló, teljes körű szellemi tulajdonjogi jogérvényesítési rezsim létrehozása.

A magánszférához való jog az Alkotmánybíróság gyakorlatában¹

by |

with Nincs hozzászólás
Szerző: Zakariás Kinga
Az Alaptörvény szövege a magánszférához való jog tekintetében megváltozott a korábbi Alkotmányhoz képest. Az Alaptörvény egyrészt kiemelte a személyiségvédelem köréből és különálló rendelkezésekben szabályozta a magánélet szabadságához való jogot (magánszférához való jogot) és az információs önrendelkezési jogot (személyes adatok védelméhez való jogot). Másrészt az alapjogok szükségességi-arányossági tesztje alapján (általános jogkorlátozási klauzula) történő korlátozhatóságával szemben az emberi méltóság sérthetetlenségét írja elő.

Az információs szabadságjogok védelme az Alkotmánybíróság gyakorlatában I. − A személyes adatok védelme¹

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Bojnár Katinka
Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az információs önrendelkezés és az információszabadság a személy autonómiájának két, egymást kiegészítő feltétele. Bár egyaránt „adatokkal” kapcsolatosak, együttes, egy bekezdésben való szabályozásuk az Alaptörvényben korántsem magától értetődő: a személyes adatok védelméhez (az információs önrendelkezéshez) való jognak a kapcsolata sokkal szorosabb a magánszféra védelméhez való joggal, a közérdekű adatok nyilvánossága pedig elsősorban a véleménynyilvánítási szabadsághoz kapcsolható.

Az információs szabadságjogok védelme az Alkotmánybíróság gyakorlatában II. – Az információszabadság¹

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Kováts Beáta
Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az információs önrendelkezés és az információszabadság a személy autonómiájának két, egymást kiegészítő feltétele. Bár egyaránt „adatokkal” kapcsolatosak, együttes, egy bekezdésben való szabályozásuk az Alaptörvényben korántsem magától értetődő: a személyes adatok védelméhez (az információs önrendelkezéshez) való jognak a kapcsolata sokkal szorosabb a magánszféra védelméhez való joggal, a közérdekű adatok nyilvánossága pedig elsősorban a véleménynyilvánítási szabadsághoz kapcsolható.

Az alapjogok és a történeti alkotmány vívmányainak kapcsolata a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Bathó Gábor
A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen kapcsolat áll fenn a történeti alkotmány vívmányai és a modern alapjogok között az Alaptörvény rendszerében, különös tekintettel az Alkotmánybíróság gyakorlatára. A kutatás központi kérdése, hogy a történeti alkotmány ténylegesen képes-e befolyásolni az alapjogok tartalmát, vagy elsősorban értelmezési és legitimációs szerepet tölt be az alkotmányos érvelésben.
1 2 3 4 … 31