Absztrakt
Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének első mondata kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ennek a követelménynek az értelmezhetőségét járja körül a tanulmány az alább meghatározott keretek között. Jelen írás nem a teljes XVI. cikkel foglalkozik, hanem (csak) a gyermek védelmére vonatkozó kitétellel, és annak nemzetközi és emberi jogi beágyazottsága sem kerül taglalásra, ahogyan a gyermek védelmének alapjogi jellege sem. Az Alaptörvény indokolása, kommentárirodalma alapján foglalkozik az írás azzal, hogy hogy mi lehet a vizsgált mondat tartalma és kit terhel a gyermek védelmének kötelezettsége. Hazai családjogi megközelítésben, a Ptk. Negyedik Könyve alapján vizsgálom azt, hogy mit jelent a gyermeknek a szülei, illetve családja, valamint az állam általi védelme, majd ezt követően azt, hogy miként jelenik meg ugyanezen személyi kör gyermekvédelmi kötelezettsége a Gyermekvédelmi törvényben. Noha a hazai gyermekjogi tudományos irodalom is gazdagodik, a szülő/család és az állam gyermek védelmére irányuló kötelezettségét a nemzetközi gyermekjogi kommentárirodalom alapján tekintem át, annak néhány fő kérdésére fókuszálva. Noha már az Alaptörvény kommentárirodalma alapján is levonhatónak mutatkozik az a következtetés, hogy a gyermek védelme, amelyet a gyermekvédelem külön törvénybe foglal, a gyermekjogok védelmeként (is) értelmezhető, az írás célja annak kutatása, hogy ezt alátámasztja-e a hazai családjogi és gyermekvédelmi, valamint a nemzetközi gyermekjogi felfogás. A tanulmány célja a fenti következtetés mellett rávilágítani arra, hogy a gyermekek védelmének, azaz a gyermekvédelemnek a köre a lehető legszélesebb, és nem csak azokra a gyermekekre vonatkozik, akik nem élhetnek saját családjukban.
Kulcsszavak: Alaptörvény XVI. cikke, gyermekvédelem, a gyermek védelme, gyermekjogok, család, gyermekjólét, helyettesítő védelem
I. Bevezetés: a gyermek védelemhez való joga az Alaptörvény XVI. cikkében
I.1. Szempontok
A gyermek védelme társadalmi és jogi alapkérdés, emberi jogi, nemzetközi és európai egyezményekben, illetve emberi jogi dokumentumokban foglalt és részletezett követelmény, amely áthatja – amelynek át kell hatnia – a jogrendszert. Ennek az igen átfogó témakörnek egy szűk szegmensét tekinti át a tanulmány. Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének első mondata a gyermek védelmét rögzíti, és a tanulmány ennek a kitételnek az értelmezési keretét kívánja meghatározni. A kiindulópontot az Alaptörvény indokolása és kommentárirodalma képezi, amely bizonyos következtetések levonását már lehetővé teszi. A gyermek védelmének kötelezetti körére tekintettel mind családjogi, mind pedig gyermekvédelmi aspektusból áttekintésre kerül a „gyermek védelmének” értelmezhetősége, különös tekintettel arra is, hogy a gyermeknek akkor is joga van védelemhez, ha családjában él. Kérdés az is, hogy mit jelent gyermekjogi szemszögből a gyermek védelme, s végső soron az Alaptörvény vizsgált fordulata megfeleltethető-e a gyermekjogok védelmének. Miután Magyarország Alaptörvényéről van szó, a családjogi és gyermekvédelmi megközelítést[1] is a hazai szabályozás alapján vizsgálom. Természetesen, a családjogi és gyermekvédelmi vonatkozások nemzetközi és európai összefüggésrendszerben is vizsgálhatók, ennek az írásnak a keretei között azonban csak a gyermekjogi megközelítés áll a nemzetközi gyermekjogi kommentárirodalom alapjain. Utóbbit indokolja az is, hogy mind a családjogi, mind a gyermekvédelmi szabályozás az ENSZ Gyermek jogairól szóló 1989. évi egyezményére (a továbbiakban: Gyermekjogi egyezmény) épül.