Absztrakt

Az Alaptörvény 28. cikkéből fakadóan, ha a bíróság az előtte folyamatban lévő, alapjogilag releváns ügy alapjogi érintettségére tekintet nélkül járt el, vagy az általa kialakított jogértelmezés nem áll összhangban e jog alkotmányos tartalmával, akkor a meghozott bírói döntés alaptörvény-ellenes. A bíróságnak tehát a jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül azonosítania kell az elé kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, és a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmeznie.

Abban az esetben, ha az alkalmazott norma és az Alaptörvény érintett rendelkezése közötti alkotmányos kollízió jogértelmezés útján nem oldható fel, tekintettel arra, hogy az alkalmazandó jogszabály megsemmisítésére, illetve félretételére a bíróságnak nincs hatásköre, az eljáró bírónak az Alkotmánybíróság eljárását kell kezdeményeznie. Az alaptörvény-ellenes norma megsemmisítésére ugyanis kizárólag az Alkotmánybíróságnak van hatásköre.

A bírói kezdeményezés olyan eszközt jelent az eljáró bíró számára, amelynek révén még a folyamatban lévő bírósági eljárásban lehetőség van megvizsgálni az alkalmazandó norma alaptörvény-ellenességét, illetve kijelölni az alaptörvény-konform jogértelmezés alkotmányos szempontjait. Ennek révén az eljáró bírónak lehetősége van kiküszöbölni, hogy alaptörvény-ellenes jogszabályt alkalmazzon és az alkalmazott norma alaptörvény-ellenes értelmezése következtében alaptörvény-ellenes döntést hozzon. Ahhoz azonban, hogy a bírói kezdeményezés be tudja tölteni a funkcióját, elengedhetetlen, hogy az eljáró bíró érdemi elbírálásra alkalmas indítványt terjesszen az Alkotmánybíróság elé. A tanulmány célja, hogy a bírói kezdeményezés törvényi feltételeinek rendszerezése és bemutatása révén elősegítse az érdemi vizsgálatra alkalmas bírói kezdeményezések előterjesztését.

Kulcsszavak: bírói kezdeményezés, konkrét normakontroll, a bírói kezdeményezés formai és tartalmi feltételei

I. Bevezetés

Az Alaptörvény hatályba lépésével jelentősen megváltozott az alapvető jogok védelmének a rendszere. Az Alaptörvény ugyanis az alapjogvédelem új korszakát nyitotta meg azáltal, hogy az alkotmányjogi panasz eljárás keretében lehetővé tette, hogy az Alkotmánybíróság az egyedi ügyben hozott bírói döntés indítványban állított Alaptörvénybe ütközését is megvizsgálja.^[2] A bírói döntéssel szemben igénybe vehető alkotmányjogi panasz az Alaptörvény hatálybalépését követően az Alkotmánybíróság jellegadó hatáskörévé vált.^[3] Ez egyúttal magával vonta, hogy az általános hatáskörű bíróságok gyakorlatában szükségessé vált az alapvető jogok közvetlen hivatkozása, és felértékelődött az Alaptörvény értelmezésének szüksége.

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes írást az Alkotmánybírósági Szemle nyomtatott változatában olvashatja el. Előfizetni a folyóiratra itt tud.

^[1] A tanulmány a Fővárosi Törvényszék bíráinak tartott, 2024. november 20-i előadás alapján készült.

^[2] Lásd az Alaptörvény 24. cikk normaszöveg-javaslatának indokolását.

^[3] Az Alkotmánybírósághoz érkezett alkotmányjogi panaszok 75-80 %-a bírói döntés ellen irányul.