Alkotmányjog – Alapjogok

Polgári jog és polgári eljárásjog

8/2024. (IV. 30.) AB határozat
I. Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló törvény elfogadásával a jogalkotó célja az állam által közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaságként alapított bérbeadó tulajdonosi szerkezetének megváltoztatása – a Millenáris Alapítvány tulajdonába adása – és céljainak részletesebb rögzítése, valamint az e célok megvalósításához szükséges vagyonjuttatás biztosítása volt. A jogalkotó ugyanakkor sem ezen törvény preambulumában, sem az ahhoz kapcsolt indokolásban nem bizonyította olyan társadalmi méretű körülményváltozás fennálltát, amely szerződések nagy tömegének gazdasági egyensúlyát teljesen felboríthatta volna, és ezért a tartós szerződéses jogviszonyokba történő törvényhozói beavatkozást igényelt.
II. Az elfogadott jogszabály szerint valamennyi a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság egy évet meghaladó időtartamú, határozott időre szóló bérleti jogviszonya e törvény erejénél fogva e törvény hatálybalépésének napjával megszűnik, a bérlők azonnali és teljes kártalanítása mellett. A kártalanítás mértéke megegyezik a határozott idejű bérleti jogviszonyból még hátralévő évek és a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft.-vel szerződéses jogviszonyban álló fél e törvény hatálybalépését megelőző három üzleti évének adózott eredménye átlagának szorzatával. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kártalanítás mértékét meghatározó, támadott törvényi rendelkezés alaptörvény-ellenes beavatkozást valósított meg a már megkötött, hosszabb időre szóló szerződéses viszonyokba.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., M) cikk (1)–(2) bek., XII. cikk (1) bek., XIII. cikk (1)–(2) bek., XXVIII. cikk (1) bek.; Abtv. 26. § (2) bek.; 2020. évi CVI. törvény 1. § (4) bek.]

13/2024. (V. 30.) AB határozat
I. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (6) bekezdése nem tiltja önmagában azt, hogy valakivel szemben, ugyanazon jogellenes cselekménye miatt több, más jogágba tartozó, eltérő funkciójú eljárást folytassanak le, és ezek eredményeként jogkövetkezményt alkalmazzanak. Az Alaptörvényből fakadó követelmény ugyanakkor ilyen esetben az, hogy a jogalkotó egyértelműen határozza meg a különböző eljárások és az alkalmazható büntető jellegű jogkövetkezmények egymáshoz való viszonyát, és a szabályozás tekintettel legyen a más jogágba tartozó jogkövetkezmények alkalmazhatóságára.
II. Az Ávt. 44. §-ában foglalt szabályozás nem biztosítja, hogy az érintettek észszerűen előre láthassák és felmérhessék jogsértő magatartásuk lehetséges jogkövetkezményeit. Ebből következően az Ávt. 44. § (2) bekezdésének „tevékenységtől való eltiltásra” vonatkozó rendelkezése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésén alapuló nulla poena sine lege elvét, ezért alaptörvény-ellenes.
III. Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Ávt. 44. § (2) bekezdése vonatkozásában jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn amiatt, hogy a jogalkotó nem az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésén alapuló jogbiztonság és XXVIII. cikk (6) bekezdésében rögzített ne bis in idem elvéből fakadó követelményeknek megfelelően szabályozta az állatok kíméletére és védelmére vonatkozó jogszabályok megsértése miatti polgári peres eljárás törvényi feltételeit abban az esetben, ha büntetőeljárás, illetve állatvédelmi hatósági eljárás lefolytatásának is helye van.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., XXVIII. cikk (6) bek., 1998. évi XXVIII. törvény 44. § (2) bek.]

Közigazgatási jog

6/2024. (IV. 3.) AB határozat
I. Az osztott bizonyítás gyakorlati következménye, hogy amennyiben egy védett tulajdonsággal rendelkező személyt valamilyen hátrány ér, akkor vélelmezni kell, hogy azt a védett tulajdonsága miatt szenvedte el. Az osztott bizonyítás valójában esélyegyenlőségi szabály, az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdésének való megfelelést is szolgálja, és ezzel egyensúlyozza ki a felek között éppen a diszkrimináció lényegéből fakadóan fennálló egyenlőtlenségeket, annak érdekében, hogy az adott esetben megvalósult hátrányos megkülönböztetés ne maradhasson rejtve azért, mert a sérelmet szenvedett fél nem rendelkezik az ügy megítéléséhez szükséges valamennyi releváns információval.
II. A valamely jogszabályi előírásból következő bizonyítási teher nem megfelelő kiosztása (és adott esetben ennek eredményeként az indítványozó eljárásjogi helyzetének elnehezülése) további, kifejezetten a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó alkotmányjogilag értékelhető érvek hiányában még abban az esetben sem eredményezi azt, hogy az indítványozót az eljáró hatóság, illetőleg bíróság alkotmányjogi értelemben hátrányosan megkülönböztette, ha az alkotmányjogi panaszra okot adó eljárás egyébként egy egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult eljárás volt.
[Alaptörvény XV. cikk, Fővárosi Törvényszék 105.K.701.377/2022/2. számú ítélete]

7/2024. (IV. 3.) AB határozat
Sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát az, ha a jogalkotó a múltban keletkezett tartós jogviszonyt alkotmányosan nem elfogadható okból módosítja a jövőre nézve. Ilyen az az eset is, amikor a szabályozás ingatlan rendeltetésének megváltoztatását alkotmányos indok nélkül korlátozza, mivel a jogszabályból nem olvasható ki olyan, a helyi közügyek intézésével összefüggő, racionális, alkotmányos indok, amely alapján igazolható lenne az, hogy a helyi önkormányzat a rendeltetés megváltoztatását valamely önkényesen kijelölt időpontot megelőző időszak tekintetében kizárja.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek.; Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest Hegyvidék XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 14/2005. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete 48. § (2a) bek., Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidék Önkormányzat Képviselő-testületének az Észak-Hegyvidék kiemelt jelentőségű területek Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 26/2020. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 72. § (6) bek.]

3131/2024. (IV. 12.) AB határozat
Egy gyűlés nem minősül spontán gyűlésnek, ha a bejelentett gyűlés helyszínét elhagyva újabb helyszínre mennek, de az új gyűlésnek tervezője, szervezője van. Ilyen esetben a sürgős (vagyis azonnali reagálású) gyűlés irányítójának a gyűlés megkezdésekor bejelentést kell tennie a rendészeti szerv irányába. Csak ebben az esetben áll az alapjoggyakorló magatartása az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdésének védelme alatt.
[Alaptörvény VIII. cikk (1) bek., Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.Szk.15867/2023/6. számú végzése]

9/2024. (IV. 30.) AB határozat
I. Egy olyan szabályozás, mely bizonyosan és a különleges jogrendi jogalkotó által is nyilvánvaló módon a különleges jogrend megszűnését követően még évtizedeken át kifejti azt a hatását, melynek alkotmányosságát legfeljebb a különleges jogrend átmeneti időszaka igazolhatta volna, bizonyosan nem teljesíti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdéséből fakadó, és az 52. cikk (2) bekezdésének megfelelően értelmezendő időbeli arányosság követelményét.
II. Teljesen kiüresítette az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdését az a szabály, amely a védett természeti területeken az idegenhonos faállomány kitermelése után lehetővé teszi az őshonos fajokkal történő fafajcserés szerkezetváltás mellőzését, majd pedig ezen biológiai sokféleség esetleges helyreállításának teljes költségét, valamennyi következményét és felelősségét a jövő nemzedékekre hárítja, mivel a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális erőforrások védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.
[Alaptörvény P) cikk (1) bek., XXI. cikk (1) bek.; 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja]

10/2024. (V. 10.) AB határozat
Alaptörvénybe ütközik az az önkormányzati rendelet, amely a nem lakás céljára szolgáló társasházi épületben szeszes ital forgalmazását a társasházi közgyűlés hozzájáruló határozatához köti. Mivel ez a vállalkozás szabadságát érintő alapvető korlátozás, ezt csak törvényi szinten lehetett volna bevezetni.
[Alaptörvény I. cikk (3) bek., XII. cikk, Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2023. (I. 29.) önkormányzati rendeletének 8. § (2) bek.]

11/2024. (V. 10.) AB határozat
I. Az elévülési határidőn belüli szankcióalkalmazás követelménye azt követeli meg, hogy az eljáró szervek ezen határidőn belül hozzák meg az anyagi joghatás kiváltására alkalmas, végleges elmarasztaló döntést. Ez a véglegesség az Ákr. rendszerében jellemzően az elsőfokú határozat közlésének időpontja. Fellebbezés esetén ez magában foglalja azt is, hogy a másodfokú döntés is határidőben megszülessen, mert a szankció csak ezáltal kerül ténylegesen, jogerősen „alkalmazásra”. Amennyiben ezt a döntést később meg kell semmisíteni (ahogy jelen esetben is), akkor a megismételt eljárásban hozott végleges döntésnek is ezen határidőben kell megszületnie.
II. Az anyagi jogi (elévülési) határidő elteltére tekintettel a hatóságok már nem alkalmazhattak volna szankciót, a határidőt túllépő hatóságok szankcióalkalmazási lehetősége elenyészik, ami az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésével ellentétes.
[Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek., 2017. évi CXXV. törvény 5. §-a, a Kúria Kfv.III.37.136/2023/2. számú végzése, a Győri Törvényszék 9.K.700.929/2022/6. számú ítélete]

12/2024. (V. 10.) AB határozat
I. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével összhangban áll, ha tételes jogszabályi rendelkezés hiányában a jogalkalmazó szervek a választási eljárásról szóló törvény alapelvei alapján hoznak döntést.
II. Amennyiben a jelölő szervezet rövidített neve, illetve emblémája a rajta elhelyezett szöveges tartalomra tekintettel nem teszi lehetővé a szervezet egyértelmű azonosítását, a törvényes feltételek ellenőrzése keretében a választási bizottság nem engedélyezheti a rövidített név, illetve embléma szavazólapon történő használatát, mert az közvetetten az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdéséből fakadó azon garanciát is sértené, miszerint a választópolgárok szabad akaratának kifejezését biztosítani kell a polgármesterek és helyi önkormányzati képviselők választása során.
III. A választások tisztaságának biztosítása, a választáson induló szervezetek közötti esélyegyenlőség biztosítása, illetve a választópolgárok tényleges akaratának maradéktalan érvényre juttatását biztosító jogszabályi rendelkezések alkotmányos tartalmával összhangban áll a megtévesztő, az azonosítást elnehezítő, illetve a nyelvtani-logikai kapcsolatot nem mutató feliratok szavazólapon történő feltüntetésének megtiltása.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 35. cikk (1) bek., 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdése, 134. §-a, 158. § (2) bekezdése]

3210/2024. (VI. 13.) AB határozat
Sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot és az indokolt bírói döntéshez való jogot a Kúria választási ügyben született azon döntése, amelyben nem merítette ki a felülvizsgálati kérelmet, nem tartalmazott indokolást arra, hogy a kérelemben állított Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv (esélyegyenlőség) megsértésének érdemi vizsgálatával miért nem foglalkozott, továbbá a döntésben nem ismerhetők fel az alkotmányos mérlegelés szempontjai.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Kúria Kvk.III.39.055/2024/12. sz. végzése]

3219/2024. (VI. 25.) AB határozat
Az állam nem foszthatja meg az egyént az önsértő döntés lehetőségétől, ám az egyén sem igényelheti, hogy az állam ne teljesítse az életvédelmet célzó kötelezettségét, ne tegyen meg mindent helytállási kötelezése végett. Bármely olyan jogi parancs, ami az állam életvédelemre vonatkozó helytállási kötelezését veszteglésre parancsolja, ellentétben áll az Alaptörvény élethez való jogra vonatkozó tételével.
[Alaptörvény 8. cikk (3) bek. a) pontja; Kúria Knk.IV.39.015/2024/3. sz. végzése]

3220/2024. (VI. 25.) AB határozat
Az a népszavazásra feltenni szándékolt kérdés, amelyben arra hívnák fel a jogalkotót, hogy a kérdésben írt feltételek fennállása esetén egy büntethetőséget kizáró okot alkosson az öngyilkosságban közreműködés bűntettének elkövetője vonatkozásában, a puszta törvényességen (egyértelműség) túlmutató, mivel az adott kérdés lényegénél fogva szoros összefüggésben áll az állam alkotmányos életvédelmi kötelezettségével.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek,; Kúria Knk.IV.39.016/2024/5. sz. végzése]

Alkotmányjogi eljárásjog

3200/2024. (V. 31.) AB végzés
A helyi önkormányzat mint a közhatalom birtokosa, nem fordulhat helyi népszavazási kérdés hitelesítése kérdésben hozott bírói döntésekkel szemben alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz.
[Abtv. 27. §, 2023. évi X. törvény 13. §]

3209/2024. (V. 31.) AB végzés
Az Alkotmánybíróság jelen ügy kapcsán a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó törvényértelmezési kérdésnek tekintette azt, hogy indítványozó műsorszolgáltató hírműsorába ágyazott kisfilmek tartalmilag politikai reklámnak minősülnek-e, ezek érdemben szerkesztett anyagnak minősülnek-e, illetve hogy ez által az indítványozó műsorszolgáltató megsértette-e a választási eljárás politikai reklám közzétételére vonatkozó rendelkezéseit.
[Abtv. 29. §, Kúria Kvk.IV.39.044/2024/6. számú végzése]

3213/2024. (VI. 13.) AB végzés
Önmagában az, hogy az indítványozó az egyébként részletesen megindokolt, jogi érvekkel alátámasztott bírósági döntés érvelését tévesnek tartja, illetve álláspontja szerint az nem felel meg a jogegység követelményének, nem alkotmányossági kérdés. A Kúria támadott végzései ugyanis egységesen alaptalannak minősítették a felülvizsgálati kérelmet a kettős jelöltállítás tilalma fennállásának vonatkozásában, és megállapították, hogy a tilalom nem valósult meg. Az, hogy az indítványozó szerint mutatkozik eltérés az egyes indokolások között atekintetben, hogy pontosan milyen formai kritériumok mentén fogadható el egy jelölt lemondása, nem vet fel olyan súlyos alapjogsérelmet, amely alapján az indítvány befogadható lenne.
[Abtv. 27. §]

3221/2024. (VI. 25.) AB végzés
A minisztérium része az államszervezetnek, közhatalmat gyakorol, részt vesz a közhatalom gyakorlásában. Mivel fellépése az állam egyik közhatalmi tevékenységéhez, a jogalkotáshoz kapcsolódik, így a közhatalmi tevékenység hiánya nem állapítható meg, tehát bírói döntéssel szembeni alkotmányjogi panasz benyújtására nem jogosult.
[Abtv. 27. §, 2023. évi X. törvény 13. §]