Alkotmányjog – Alapjogok

Büntetőjog és büntető eljárásjog

3325/2024. (VII. 29.) AB határozat
Az emberi méltóság sérelmét kizárólag az alapozhatja meg, ha a megszólaló tagadja, kétségbe vonja az érintett emberi mivoltát, emberként kezelésének követelményét, másrészt az, ha az emberi természet legbensőbb köreibe hatol, öncélúan támadva a személyiség és az identitás lényegét alkotó vonásokat.
[Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bek., Egri Törvényszék 2.Bf.188/2022/8. sz. ítélete, Hatvani Járásbíróság 8.B.1/2022/6. sz. ítélete]

Polgári jog és polgári eljárásjog

17/2024. (VII. 23.) AB határozat
Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését sértő, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó nem teremtette meg teljeskörűen annak a törvényi garanciáit, hogy az ügyvédi letétbe helyezett letét kifizetésre kerüljön annak, akit az a letéti szerződés alapján, vagy a szerződés megszűnésekor megillet, azonban azt a letétet kezelő ügyvéd (letéteményes) bármely okból nem fizeti vissza.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., Kúria Pfv.V.21.577/2019/5. sz. ítélete]

3273/2024. (VII. 24.) AB határozat
Az Alaptörvény emberképének, értékrendjének és tételes szövegének e szerves egysége, valamint az Alkotmánybíróság ezen alapuló gyakorlata arra a következtetésre vezet, hogy a feljelentés megtételét követően a feljelentés szövegének nyilvánosságra hozatala nem egyeztethető össze a véleménynyilvánítás szabadságával. A büntetőeljárás megindításával megalapozott gyanú áll fenn arra vonatkozóan, hogy a terhelt bűncselekményt követett el. A feljelentés nyilvánosságra hozatala a bűncselekmény-elkövetés sugalmazásával önmagában alkalmas az érintett emberi méltóságának sérelmére, ezért az ilyen tartalmú tényállításra nem terjed ki a véleménynyilvánítási szabadság.
[Alaptörvény IX. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek., Abtv. 27. § (1) bek.; Kúria Pfv.IV.20.158/2022/5. sz. ítélete] 3279/2024. (VII. 24.) AB határozat

3279/2024. (VII. 24.) AB határozat
A mű környezetének megváltozása, vagyis a műalkotás megtekintésének az elnehezülése, az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem értelmezhető az alkotmányos tulajdonvédelem körében.
[Alaptörvény XIII. cikk (1) bek.]

Közigazgatási jog

3245/2024. (VII. 5.) AB határozat
I. Az a bírói döntés, amely a jogalkotó akaratának megfelelően nem teszi lehetővé a szakvélemény valamely megállapításának önmagában történő vitatását egy közigazgatási perben akkor, ha a szakvélemény adott megállapítását ugyan az ügyfél önmagára nézve sérelmesnek tartja, de az a közigazgatási határozat rendelkező részét nem befolyásolta, nem ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó bírósághoz fordulás jogával.
II. Abban az esetben, ha egy szakvélemény nem az elkészítésére okot adó ügyben, hanem annak későbbi felhasználása során okozna az ügyfélnek jogsérelmet, a tisztességes (hatósági, illetőleg bírósági) eljáráshoz való jogból az következik, hogy ezen korábbi, az alapeljárásban még jogsérelmet nem okozó és ezért jogorvoslattal sem támadható szakvélemény egy újabb eljárásban történő felhasználása során a szakvélemény ügyfél általi vitatása esetén a hatóságot terheli annak bizonyítása, hogy a korábbi szakvélemény megállapításai a szakvélemény elkészítése idején tartalmilag is helyesek voltak.
[Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek., Kúria Kfv.VII.45.027/2023/5. sz. végzése]

14/2024. (VII. 8.) AB határozat
I. Különösen akkor veti fel az értelmező rendelkezés hiánya a normavilágosság sérelmét, ha az értelmezendő (szak)kifejezés olyan jogszabályi rendelkezés lényeges eleme, amely büntetőjogi jellegű szankcióval fenyegetett magatartási szabályt állapít meg.
II. Amikor egy jogszabály több más jogszabályban, az adott jogszabályok alkalmazása körében, egymástól eltérő tartalommal meghatározott fogalmat használ, és így a fogalom egymással konkuráló jelentéstartalommal is alkalmazható, egyértelmű jogalkotói rendelkezés hiányában a jogalkalmazó nincs abban a helyzetben, hogy meg tudja határozni, hogy a különböző értelmező rendelkezések közül melyiket kell alapul vennie a jogalkalmazás során.
III. Az olyan szabályozás, amely nem határozza meg egyértelműen és kétséget kizáróan az elkövetési magatartás alanyát és tárgyát, az mind a szabályozással célzott jogalanyok, mind a jogalkalmazók számára ellehetetleníti az önkéntes jogkövetést, a norma jogbiztonság követelményének megfelelő alkalmazását, s az értelmezés önkényességének veszélyét rejti magában.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., 2005. évi CLXIV. törvény 7/B. § (1) és (2), (8) bek. b) pont]

15/2024. (VII. 23.) AB határozat
I. Az Országgyűlés az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdését sértő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem szabályozta a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvényben a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevők bejelentkezésével kapcsolatos adatszolgáltatás kapcsán a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő személy hozzáféréshez való jogát.
II. Nem szabályozta továbbá a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény szerinti, tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzített személyes adatoknak az adatkezelési határidejét, valamint ezen személyes adatoknak a határidőn túli törlésére, továbbá ezen adatoknak a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/H. § (5) bekezdése szerinti, rendőrség általi kereshetőségére, valamint adattovábbítási kérelmére vonatkozó, a hozzáféréshez való jogra irányadó szabályokat.
III. Nem szabályozta azt sem, hogy a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény szerinti, tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzített személyes adatok tekintetében mely szerv kötelessége elvégezni az adatkezelési felülvizsgálatot.
[Alaptörvény VI. cikk (1), (3) bek.; Abtv. 25. § (1) bek,; 2016. évi CLVI. tv. 9/H. §]

16/2024. (VII. 23.) AB határozat
Az indítvány elutasításához vezet, ha az indítványozó nem hivatkozik olyan jogszabályi előírásra – és ilyet az indítványozó által előterjesztettek alapján az Alkotmánybíróság sem tud azonosítani –, amelynek tartalma az egészséges környezethez való joggal összefüggésbe lenne hozható, és amelyhez képest ekként a védelmi szintben történő visszalépés tilalma vizsgálható kontextusba helyezi a támadott jogszabályt.
[Alaptörvény P) cikk (1) bek., XXI. cikk (1) bek., 15. cikk (4) bek.; Abtv. 24. § (1) bek; 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendeletnek 6/K. §, 2. mellékletében foglalt táblázat 49. sora]

3275/2024. (VII. 24.) AB határozat
Sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részelemét képező indokolt bírói döntéshez való jogot az, ha a Kúria választási ügyben a felülvizsgálati eljárás során a Nemzeti Választási Bizottság határozatának megváltoztatására vonatkozó kérelmi elemet úgy nyilvánította alaptalannak, hogy – a Ve. 225. §-ának alkalmazása során – érdemben nem tért ki arra, miért nem tekinti az ugyanazon jogsértés fennállását erősítő, a teljes újraszámlálást indokolttá tévő tényeket új bizonyítéknak.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Abtv. 27. §, Ve. 233. § (1) bek.; Kúria Kvk.VI.39.141/2024/11. sz. végzése]

3323/2024. (VII. 29.) AB határozat
I. Az ismételt ellenőrzések során alkalmazott szankciók bíróságok általi megítélése során értékelni szükséges azt is, hogy a szankció kötelezettjének volt-e reális lehetősége az ismételten alkalmazott szankció alapjául szolgáló jogsértés megszüntetésére.
II. A norma betartása elmulasztását súlyosabbá tevő szabályozás tartalmát tekintve nem jelent olyan új kötelezettséget, amelyre a kereskedőknek fel kellett volna készülniük, ezért többletkötelezettség hiányában a kellő felkészülési idővel kapcsolatos sérelme nem állapítható meg.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelet 3. § (3) bek.]

Alkotmányjogi eljárásjog

3260/2024 (VII. 12.) AB végzés
Az indítványozó személyes, közvetlen és aktuális érintettsége nem teljesült, mert az indítványozó által hivatkozott tények egy korábbi állapot esetében álltak fenn, azonban az alkotmányjogi panasz benyújtásának időpontjában nem teljesültek, ezért az Ör. támadott rendelkezése közvetlenül visszavezethető módon nem valósíthatta meg az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogainak sérelmét.
[Abtv. 26. § (2) bek., Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület 45/2012. (X. 11.) önkormányzati rendelete 4/A. § (1) és (2) bek.]

3266/2024 (VII. 12.) AB végzés
Az indítványozó a választással kapcsolatos döntéshozó szervként, a választási eredmény megállapítását célzó jogorvoslati eljárásban meghozott kúrai döntés vonatkozásában az Abtv. 27. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panasz benyújtására nem rendelkezik jogosultsággal.
[Abtv. 27. § (2) bek., Kúria Kvk.I.39.132/2024/7. sz. végzése]

3271/2024. (VII. 12.) AB végzés
Nem bírálható el érdemben érintettség hiánya miatt az alkotmányjogi panasz olyan választási ügyben, amelyben az indítványozó az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló eljárásban félként nem vett részt, érintettségét pedig kizárólag arra alapozta, hogy az adott településen – az érintett választási körzet megjelölése nélkül – választásra jogosult, és további dokumentumot érintettsége alátámasztására (pl. igazolást az adott választókörben történő szavazásról) nem mutatott be.
[Abtv. 27. §]

3321/2024. (VII. 24.) AB végzés
Az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálásra alkalmatlan, mivel a megsérteni vélt alaptörvényi rendelkezések sérelmének állítása önmagában nem alapozza meg az alkotmányossági vizsgálatot, ehhez az is szükséges, hogy az indítványozó bemutassa a támadott bírói döntés és a megjelölt alaptörvényi rendelkezés tartalma közötti ellentétet, azaz a támadott döntés által okozott alapjogi sérelmet.
[Abtv. 27. §, Kúria Kvk.VI.39.204/2024/2. számú végzés]

3289/2024. (VII. 24.) AB végzés
A Ve. 233. § (3) bekezdése szerint a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárás során az Abtv. 55. § (3) bekezdése nem alkalmazható, így az ilyen ügyekben hiánypótlási felhívásnak nincs helye.
[Abtv. 55. § (3), Ve. 233. (3) bek.]

3290/2024. (VII. 24.) AB végzés
I. Az Alkotmánybíróság ismételten megerősítette, hogy mulasztással előidézett alaptörvényellenesség fennállásának megállapítására irányuló indítvány előterjesztésére nincs jogszabály adta lehetőség.
II. Az Alkotmánybíróság több döntésében is vizsgálta a választási jogorvoslati eljárásban előírt kötelező jogi képviselet kérdését. Ismételten arra a következtetésre jutott, hogy ezen eljárásokban kifejezetten elvárt, hogy a jogorvoslati kérelmet előterjesztő személy szakszerű kérelmet nyújtson be, mivel a rövid határidőket a Kúria csak akkor tudja teljesíteni, ha szakszerű kérelmeket kell elbírálnia, amely feltételezi azt is, hogy hiánytalan kérelmet terjesztenek elé, amelynek pedig a kötelező jogi képviselet is garanciális eleme.
[Abtv. 27. §, Ve. 233. § (1) bek.]

3294/2024. (VII. 24.) AB végzés
Az a körülmény, hogy a peres felek egy meg nem határozható része hivatkozik olyan kérdésre, amit az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, nem minősül csoportképező tényezőnek a diszkrimináció szempontjából.
[Abtv. 29. §]

3296/2024. (VII. 24.) AB végzés
Az Abtv-t módosító 2023. évi X. törvény kivezette a jogrendszerből azt a lehetőséget, hogy a közhatalmat gyakorló szervek (hatóságok) alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz. Ezért az önkormányzatoknak az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszra irányuló indítványozói jogosultsága a módosítás következtében már nem áll fenn.
[Abtv. 27. §]