Alkotmányjog – Alapjogok

Büntetőjog és büntető eljárásjog

3336/2024. (IX. 23.) AB határozat
A Be. 155. § (3) bekezdése egy olyan rendelkezés, amelynek célja az eljárás időszerűségének biztosítása, kivételesen lehetővé teszi a beadvány, ügyirat papíralapú vagy adathordozón történő továbbítását, ha az eljárás sikeres és hatékony lefolytatása érdekében indokolt az elektronikus kapcsolattartás útján történő kézbesítéstől vagy továbbítástól való eltérés. Tekintettel arra, hogy a Be. 155. § (3) bekezdése nem akadályozza a védelmet sem az iratokhoz, bizonyítékokhoz való hozzáférésben, sem abban, hogy észrevételeit előadhassa, valamint a vád számára sem jelent olyan indokolatlan előnyt vagy jogot, amely a védelmet akadályozná feladatainak ellátásában, általa nem sérül a fegyverek egyenlősége a büntetőeljárás során.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 2017. évi XC. tv. 155. § (3) bek.]

3386/2024. (XI. 8.) AB határozat
A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog és a védelemhez való jog sérelmét okozta, hogy az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban az ügyészi fellebbezés alapján eljáró másodfokú bíróság nem kézbesítette a vagyonelkobzással érintett terhelt és a védő számára az ügyészi fellebbezést, valamint az ügyészi átiratot. A bíróság ezzel nem biztosította a terhelt és a védő számára a tisztességes eljáráshoz való jogból fakadó eljárási jogaik gyakorlásának, többek között bizonyítási indítvány, valamint indítvány, észrevétel előterjesztésének lehetőségét.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (3) bek., Győri Ítélőtábla Bpfk.I.415/2023/3. sz. végzése]

19/2024. (XI. 11.) AB határozat
I. Abban az esetben, ha a bíróságok – az alkotmányjogi szempontok figyelembevétele mellett – megállapítják, hogy a vizsgált közlés egyértelműen sérti az emberi méltóság magját, annak megítélése, hogy a közlés közérdekű vagy társadalmi vitában kifejtett álláspontot tükröz-e, illetve hogy a közléssel érintett személyek a tárgyalt közlések szempontjából a közéleti vita aktív alakítójává váltak-e, mint kivételes közszereplők, mellékesnek tekintendők. Az Alaptörvény IX. cikk (4) bekezdése alapján nem élvezheti ugyanis az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének védelmét a kifejezésmódjában dehumanizáló közlés.
II. Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése a trágár szitkozódásra nem biztosít szabadságot, a „senkiházi médiaféreg”, valamint alantas vágykielégítés tárgya jelentésű obszcén – kifejezések az emberi méltóságot, becsületet, jó hírnevet sértik.
[Alaptörvény II. cikk (1) bek., VI. cikk, IX. cikk (1) bek., (4) bek., Fővárosi Törvényszék 27.Bf.7120/2021/7. sz. ítélete]

Polgári jog és polgári eljárásjog

3353/2024. (X. 8.) AB határozat
Sérti a tisztességes és pártatlan bírósághoz való jogot az, hogy a Kúria felülvizsgálat engedélyezése iránti felülvizsgálati eljárása során nem tisztázta a másodfokú bíróság kizárásával összefüggésben felvetett kérdést. A Kúria tehát nem ismerte fel, hogy az indítványozó által a másodfokú bíróság kizárásával összefüggő körülmények a konkrét ügyben alapjogi jelentőséggel bírnak a pártatlan bírósághoz való jog szempontjából, így nem folytatta le az alapjogi mérlegelést, illetve erre az indokolásában sem tért ki.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bek.; Abtv. 27. §; Kúria Pfv.VI.20.884/2023/2. sz. végzése]

3417/2024. (XI. 28.) AB határozat
A Pp. 408. § (2) bekezdése alapján a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból és a jogorvoslathoz való jogból fakad a Kúria arra vonatkozó alkotmányos kötelezettsége, hogy világosan, a lényegi kérdésekre kiterjedően, nem sematikusan, hanem a konkrét ügy sajátosságai által szükségessé tett mélységben adjon számot arról, hogy mire vonatkozó vizsgálat eredményeként, milyen szempontok alapján, mely tények figyelembevételével levont következtetések szerint milyen okokból jutott el a felülvizsgálat megengedhetőségét kizáró döntéshez.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bek., 2016. évi CXXX. tv. 408. § (2) bek., a Kúria Gfv.I.30.107/2023/2. sz. végzése]

3418/2024. (XI. 28.) AB határozat
A közügyben való megnyilvánulás nem ad felhatalmazást az emberi méltósághoz való jog korlátozhatatlan aspektusának sérelmére, a közösséghez tartozó személyek emberi státuszának megkérdőjelezésére, emberi mivoltukban való megalázására, az ilyen közlés az Alaptörvény IX. cikk (4) bekezdésébe mint a véleménynyilvánítás korlátjába ütközik.
[Alaptörvény IX. cikk (1) és (4) bek.; Abtv. 27. §; Kúria Pfv.lV.20.199/2020/7. sz. ítélete]

23/2024. (XII. 23.) AB határozat
A pártatlan, az adott kérdésben nem érdekelt bírói fórumhoz való jog (nemo iudex in sua causa) elvére tekintettel jelen ügyben a kizárási indítványt elbíráló tanácsnak nem lehetett volna tagja az a bíró, akivel szemben kizárási indítványt terjesztettek elő.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., Pfv.I.20.902/2023.10. sz. részítélete]

Szociális jog

22/2024. (XII. 23.) AB határozat
Sérti a diszkrimináció tilalmát, így ismételten alaptörvény-ellenes a szociális ellátásokról szóló törvény „a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de” fordulata, mivel alkotmányosan elfogadható, észszerű indokolás nélküli különbségtételt valósít meg a homogén csoporton belül azáltal, hogy különbséget tesz azon esetek között, amikor a hozzátartozó a szülő halála vagy egészségromlása, illetve a szülői felügyeleti jog szünetelése vagy megszüntetése miatt gondozza saját háztartásában a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket.
[Alaptörvény XV. cikk (1) bek.; Abtv. 25. §; 1993. évi III. tv. 39. § (1) bekezdés a) pont az „a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de” szövegrésze]

25/2024. (XII. 30.) AB határozat
I. A méltányossági kérelem alapján eljáró egészságbiztosítónak a támogatásról történő döntése során széleskörűen, mindenre kiterjedő alapossággal, a kérelmező egészségi állapotát fókuszba állítva kell döntést hoznia.
II. Az egészségbiztosító fogyatékossággal élő személy kérelme alapján indult méltányossági eljárása során nem mellőzheti a méltányossági kérelem érdemi vizsgálatát annak megítélésekor, hogy támogatást nyújt-e a társadalombiztosítási támogatással nem rendelkező gyógyászati segédeszköz árához, valamint nem támaszthat olyan feltételt, amely nem szerepel a méltányossági eljárásra vonatkozó jogszabályokban.
[Alaptörvény XV. cikk (1) bek., 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet 10. sz. melléklete, 2006. évi XCVIII. tv. 34. § (4) bek.]

Közigazgatási jog

3355/2024. (X. 8.) AB határozat
I. Sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot az, ha az indítványra okot adó ügyben a bírói döntésben megjelent értelmezés elszakad a konkrét jogügylet lényeges jellemzőitől, a magánjogi következmények megfelelő figyelembevételétől.
II. Sérti a jogegyenlőség követelményét ugyanannak a jogviszonynak az adózóként eltérő minősítése önmagában a jogügyletben elfoglalt eltérő pozíciója alapján, mivel visszamenő hatállyal felbontott ügyletben szereplő jogviszonyt az adóhatóság és a bíróság az ügylet feleit mint adózókat illetően eltérően minősítette. Ez alapján az egyikük esetében lehetővé vált a felbontott magánjogi ügylet egyes adójogi, illetékjogi következményeinek levonása (a vagyonszerzési illeték visszatérítése), míg a másiknál azonban új szerzésként, és nem az eredeti állapot helyreállításaként értékelték a szerződés felbontását. Ezzel ugyanannak a jogügyletnek az adójogi következményei aszimmetrikusak lettek attól függően, hogy a szerződésben eladóként vagy vevőként szerepelt az adózó.
[Alaptörvény XV. cikk (1) bek, XXVIII. cikk (1) bek.; Abtv. 27. §; Miskolci Törvényszék 1.K.700.765/2023/5. sz. ítélete]

3384/2024. (XI. 8.) AB határozat
I. Az EJEE Első Kiegészítő Jegyzőkönyvének szövege nem tartalmaz kifejezett rendelkezést a részes államok árszabályozására, illetve forgalmazási-árusítási kötelezettségre nézve, ugyanakkor foglalkozik a tulajdonhoz való jog korlátozásának szempontjaival. Eszerint a korlátozás akkor áll összhangban az EJEE Első Kiegészítő Jegyzőkönyvével, ha az szükséges ahhoz, hogy a javaknak a köz érdekében történő használatát a részes államok törvényben szabályozhassák, valamint ha az törvényen alapul, közérdeket szolgál és arányos.
II. Az ármaximálás a fogyasztók érdekeit szolgálta, ennek terheit azonban egyes piaci szereplőkre – a kiskereskedelmi üzletekre – rótta állami kártalanítási program nélkül. Ez azonban nem eredményezte ezen piaci szereplők ellehetetlenülését, a meghatározó tevékenységük egészének veszteséges jellegét, a piacról való kiszorulásukat, s aránytalan terhet sem rótt rájuk, mert az élelmiszer- és vegyesbolti értékesítést nem érintette egyészében a támadott szabályozás és ideiglenes jellegű volt.
[Alaptörvény XIII. cikk (1) bek., 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. b) pont]

3385/2024. (XI. 8.) AB határozat
I. Nem tekinthető kisajátításnak az, ha Budapest Fővárosi Önkormányzata tulajdonából ingatlanok a Magyar Állam tulajdonába kerülnek, azaz az új tulajdonos az állam lesz, a tulajdonba adásra pedig közfeladat ellátásához kapcsolódóan, közfeladattal együtt kerül sor.
II. Nem üresíti ki Budapest Főváros Önkormányzata Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában foglalt – önkormányzati tulajdon tekintetében gyakorolható, tulajdonost megillető jogokra vonatkozó – hatáskörét az, hogy négy közterület a megjelölt közfeladatok ellátásának a kötelezettségével ingyenesen az állam részére került átadásra, mivel a tulajdoni korlátozással nem érintett tulajdona tekintetében továbbra is gyakorolhatja a tulajdonost megillető jogait a törvény keretei között a helyi közügyek intézése körében.
III. Nem értelmezhető értékarányosság alaptörvényi követelményének érvényesítése olyan esetben, amikor közfeladatokhoz kötött, ingyenes (visszteher nélküli) nyilvántartási értéken történő tulajdonba adásról van szó Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Állam között.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., XIII. cikk (1) és (2) bek., 32. cikk (1) bek. e) pont, 38. cikk (1) és (3) bek.; Abtv. 25. §; 2022. évi XXIV. Tv. 248–249. §]

18/2024. (XI. 11.) AB határozat
I. A szolidaritási hozzájárulás egy olyan, alkotmányjogi értelemben adónak nem minősülő, ám kötelező és ellenszolgáltatás nélküli közjogi fizetési kötelezettség az államháztartás helyi alrendszeréből az államháztartás központi alrendszerébe, amelyet a törvényalkotó a helyi önkormányzatok finanszírozási rendszerébe ágyazott, hiszen a települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatásával összefonva szabályozta.
II. Nem sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot az, amennyiben a Kincstár a helyi önkormányzatot terhelő szolidaritási hozzájárulás megelőlegezéséből fakadó követelése megtérítése céljából a beszedési megbízást úgy nyújtja be, hogy előtte lefolytatta a tisztességes hatósági eljárást és abban meghozta a formalizált döntését a szolidaritási hozzájárulás kivetéséről.
III. Ha egy közigazgatási hatóság közhatalom erejével felruházott eljárást folytat, akkor arra kiterjed az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének az alkalmazási hatálya. Ez a jog egyetlen hatósági eljárásban sem sérülhet, azaz mindegyikben képesnek kell lennie az ügyfélnek arra, hogy az egyes szakigazgatási sajátosságoknak megfelelő tartalommal gyakorolja a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog részjogosítványait.
[Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek.; Abtv. 25. §; 2022. évi XXV. tv. 2. melléklet 57. pontja, 2011. évi CXCV. tv. 83. § (3) bek., 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 143. § (1) bek.]

20/2024. (XI. 28.) AB határozat
I. A szuverenitás mint a történeti alkotmány vívmányának minősülő alkotmányos érték védelme olyan, az Alaptörvényből fakadó legitim jogalkotói cél, amely a Hivatalnak a Szuvtv. által a fentiek szerint szabályozott tevékenységét megalapozza.
II. A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem léphet túl a törvényben rögzített feladatkörén, szigorúan csak az ott meghatározott keretek között (szuverenitásvédelem) és módon (kutatás, javaslattétel, jelentéstétel, kockázatelemzés, feltérképezés és vizsgálat) végezheti tevékenységét.
III. A Szuverenitásvédelmi Hivatal olyan független, autonóm államigazgatási szerv, amelyet sem a Szuvtv., sem más jogszabály hatósági jogkör gyakorlására nem jogosít fel, ezért hatóságnak nem minősül, és nem folytat közigazgatási jogi értelemben vett hatósági ellenőrzést sem.
[Alaptörvény IX. cikk (1) bek., XXIV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek. és (7) bek., 2023. évi LXXXVIII. tv. 6. § (1) bek., 7. § (1)–(4) bek., 8. § (1)–(2) bek.]

24/2024. (XII. 30.) AB határozat
I. Az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésére, illetve 8. és 28. cikkére figyelemmel alaptörvényellenes az olyan népszavazási kérdés hitelesítése, amelynek eredményeképpen a kötőerőn belül nem érvényesülhet a népszavazás ügydöntő jellege, nem tudja érvényre juttatni a választópolgári akaratot, tehát a jogalkotó vagy döntéshozó nem tud az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő jogszabályt megalkotni vagy döntést hozni.
II. Ez az egyértelműség törvényi követelményén belül érvényesülő korlát mind a helyi (területi, fővárosi), mind az országos népszavazás tekintetében fennáll. Ezen szempont érvényesülését a jogalkalmazó a kérdés hitelesítése során a kérdés egyértelműsége részeként köteles mérlegelni.
[Alaptörvény XXIII. cikk (7) bek., XXVIII. cikk, 8. cikk, 28. cikk, Abtv. 27. §, a Kúria Knk. VII.39.224/2024/5. sz. végzése]

Alkotmányjogi eljárásjog

3358/2024. (X. 8.) AB végzés
A Magyar Állam lényegi ismérve az államhatalom gyakorlása, státuszából adódóan a közhatalom fő letéteményese, amely az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz esetében az indítványozói jogosultságot kizárja. A Magyar Állam közhatalmi és tulajdonosi minősége összeolvad a konkrét esetben, mivel a Magyar Állam nemzetközi szerződés megkötése, és annak kötelező hatálya elismerésére irányuló jogalkotás mint közhatalmi tevékenység útján rendelkezett saját tulajdonjogi helyzetéről és tulajdonosi minőségéről.
[Abtv. 27. § (1) bek.]

3364/2024. (X. 8.) AB végzés
Etikai ügyekben a bejelentő áttételesen közérdeket érvényesít: az intézmény törvényes és etikus működése nem személyes jog vagy jogos érdek. Nem veti fel a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét, ha bíróság arra a következtetésre jut, hogy ilyen esetben nincs hatásköre a bizottsági döntés felülvizsgálatára.
[Abtv. 27. §, Fővárosi Ítélőtábla 4.Kpkf.751.372/2023/3. sz. végzése]

3365/2024. (X. 8.) AB végzés
Nem állapítható meg az, hogy a szakszervezeti tagdíjra vonatkozó új, tiltó szabály és az indítványozók szakszervezet szabad működéséhez való alapjoga között olyan kapcsolat lenne, amely a kivételes panasz szerinti, Alaptörvényben biztosított jog sérelmére hivatkozást megalapozhatná.
[Alaptörvény VIII. cikk (5) bek.; Abtv. 26. § (2) bek.]

3378/2024. (X. 18.) AB végzés
A Be. támadott 246. §-a a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv számára ír elő kötelezettséget a leplezett eszköz alkalmazásával szerzett adatok törlésére vonatkozóan. A bíróság a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv ezen kötelezettségének a teljesítéséről felvilágosítást kérhet, azonban a kifogásolt adatkezelési szabályokat maga a bíróság nem alkalmazza, leplezett eszköz alkalmazásával szerzett adatot nem törölhet. A támadott rendelkezéseket az előtte folyamatban lévő büntetőeljárásban az eljáró bírónak közvetlenül nem kell alkalmaznia, ezért a bírói kezdeményezés keretében nem támadhatók.
[Abtv. 25. § (1) bek.]

3383/2024. (XI. 8.) AB végzés
Amennyiben az indítványozó egy jogszabálynak az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdése hatálya alá tartozó rendelkezései vonatkozásában a közjogi érvénytelenségre nem valamely, az alkotmányjogi panaszok elbírálása szempontjából Alaptörvényben biztosított joggal összefüggésben hivatkozott, ekként az Alkotmánybíróság közjogi érvénytelenségét nem vizsgálhatja.
[Alaptörvény 37. cikk (4) bek., B) cikk (1) bek., 320/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet]