Tisztelt Elnök Urak, Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Alkotmánybíró és Kúriai Bíró Asszonyok és Urak, Tisztelt Professzor Úr, Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A mai napon pontosan 800 évvel ezelőtt, itt Székesfehérváron, II. András a székesfehérvári országgyűlésen kiadott egy függőpecséttel ellátott királyi okiratot, amely a hazai nemesség jogait először rögzítette. Ezzel megszületett az Aranybulla, amely a magyar alkotmánytörténet egyik legelső és legmeghatározóbb szegletkövévé lett. A magyar Aranybullát Európa első szabadságlevelei között tartjuk számon, mint a társadalmi szerződések korabeli kifejeződését, de erről, úgy hiszem, Balogh Elemér Professzor Úr, korábbi alkotmánybíró társam hosszabban és részletesebben fog szólni.

Mindenekelőtt azonban engedjék meg, hogy köszönetet mondjak Polgármester Úrnak és Székesfehérvár városának, hogy méltó és autentikus helyszínen emlékezhetünk meg a magyar történeti alkotmány születésének egyik kezdő pillanatáról. Egyúttal köszönetemet fejezem ki a Kúria Elnöke felé, hogy a mai megemlékezést a magyar jogrendszer védelmére hivatott két legfőbb alkotmányos intézmény – az Alkotmánybíróság és a Kúria – közösen szervezte meg.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mellőzve a hosszadalmas jogtudományi fejtegetést az alkotmányok fogalmára és természetére vonatkozóan, úgy vélem, egy alkotmány lényegét és az alkotmányok természetét Magyarország Alaptörvénye tömören és lényegretörően ragadja meg, amikor azt mondja, hogy „jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.” Ha az Aranybullára mint a magyar alkotmányfejlődés – és így a történeti alkotmány – egyik első szegletkövére tekintünk, azt látjuk, hogy az elmúlt 800 évben számos dolog megváltozott. Így változott az állami hatalomgyakorlás formája, megváltoztak annak korlátai, de még a hatalomgyakorlás forrására is másként tekintünk. Az Aranybulla kezdő sorai között azt találjuk, hogy az „a Szentháromság és oszolhatlan egység nevében”, az Isten és a király kegyelméből született. Magyarország Alaptörvénye már azt rögzíti, hogy „elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét”, azonban az Alaptörvény rendelkezéseit Mi, a Magyar Nemzet tagjai nyilvánítjuk ki.

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes írást az Alkotmánybírósági Szemle nyomtatott változatában olvashatja el. Előfizetni a folyóiratra itt tud.

^[1] Az ünnepi beszéd elhangzott Székesfehérvárott, 2022. április 24-én, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulóján tartott megemlékezésen.