I. Bevezetés
Az Alkotmánybírósági Szemle Szerkesztősége a 2022 tavaszán Zakariás Kinga szerkesztésében megjelent Az alkotmánybírósági törvény kommentárja[1] című kötetről recenziósorozatot indított, amelynek célja, hogy az egyes recenziók a könyv különböző, egy-egy logikai egységet képező részeit mutassák be kritikai alapon, hozzájárulva a 2021 októberében lezárt szöveg legújabb alkotmánybírósági gyakorlattal, illetve jogirodalmi forrásokkal való továbbfejlesztéséhez. Jelen írás a recenziósorozat első eleme, amely a kötetnek az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. tv.[2] 23–24/A., valamint 39–41. §-aihoz – az absztrakt előzetes és utólagos normakontroll-hatáskörökhöz és az azokhoz tartozó jogkövetkezményekhez – tartozó részeire fókuszál, azonban, figyelemmel a sorozatindító jellegre, az egész kötet koncepciójával, a jogtudományi művek közti helyével is foglalkozik.
II. A kötetről általában
II.1. Célcsoport
A mű esetében az alábbiak szerint indokolt a hiánypótló jelző használata. A jelző „pótlás”-része könnyen igazolható: az Abtv. kommentárszerű feldolgozására a kötet megjelenéséig még nem vállalkozott a magyar jogirodalom. Az Alkotmánybíróság általában,[3] vagy a mára jellegadó hatáskörcsoportja, az alkotmányjogi panasz[4] már évekkel ezelőtt monografikus igényű feldolgozás tárgya volt, az Alkotmánybíróság jogállása, hatalommegosztásban elfoglalt helye, egy-egy jogintézménye, gyakorlatának egyes jellemzői pedig a közjogtudomány érdeklődésének homlokterébe esik, ezt szakcikkek százai,[5] számos tankönyvi fejezet, sőt maga az e témakörnek szentelt folyóirat, az Alkotmánybírósági Szemle is alátámasztja. Ezen műfajilag, módszertanilag is sokszínű forráskavalkád elemeinek azonban egy közös vonása van: az Abtv.-t fókuszba helyező kommentárszerű mű nincs közöttük.[6] Attól persze, hogy ilyen mű még nem született, kérdés marad az, hogy beszélhetünk-e „hiányról”, azaz létezett-e olyan reális igény, amelyet a kötet elégít ki.
Ezzel kapcsolatban utalunk a kötet szerkesztői előszóban foglaltakra. Eszerint a könyv „célja az Abtv. rendelkezéseinek a tudományos igénnyel megírt, ugyanakkor a joggyakorlatnak szóló magyarázata, és ezzel a kommentár műfaj megteremtése az alkotmányjogi eljárásjog területén.”[7] Alapkérdés, hogy a joggyakorlatnak szüksége van-e Abtv.-kommentárra. Erre a választ az Abtv.-t alkalmazók körének és az általuk végzett munka jellegének vizsgálatával kaphatjuk meg. Az Abtv. alkalmazóinak köre két részre osztható: egyfelől az Alkotmánybíróságon dolgozókra – alkotmánybírákra, a főtitkárság és törzskarok érdemi jogász munkatársaira –, másfelől az indítványozókra, akik eseti jelleggel foglalkoznak csak az alkotmánybírósági hatáskörökkel, eljárásokkal. Az előbbi kör szűkebb és tagjai a hivatásszerű munkavégzés miatt az alkotmánybírósági eljárásjogról széles körű, mély és naprakész tudás birtokában vannak.[8] Számukra ezen információk rendszerezett módon való közzététele lehet értékes, s járulhat hozzá a napi munkavégzés egyszerűsítéséhez, illetve az alkotmánybírósági gyakorlat egységesüléséhez.
[1] ZAKARIÁS KINGA (szerk.): Az alkotmánybírósági törvény kommentárja (Budapest: Pázmány Press 2022)
[2] A továbbiakban: Abtv.
[3] TILK Péter: A magyar Alkotmánybíróság (Pécs: 2008).
[4] NASZLADI Georgina: Az alkotmányjogi panasz a magyar alapjogvédelem rendszerében (Pécs: 2016) Kötetnyi terjedelemben, de gyűjteményes műként: Az Alaptörvény érvényesülése a bírói gyakorlatban II. Alkotmányjogi panasz – a hatáskörrel kapcsolatos kérdések (Budapest: HVG-ORAC 2019).
[5] Teljességre törekvő enumerációjukat lásd a kommentár Szakirodalom fejezetét.
[6] A magyar közjogi kommentárirodalom máig legnagyobb hatású és legátfogóbb műve, a JAKAB András által szerkesztett, a Századvég gondozásában 2009-ben megjelent Az Alkotmány kommentárja, amely az Alkotmány – 1949. évi XX. törvény – egyes rendelkezéseihez kötődő gyakorlatát mutatta be, és a 32/A. § vonatkozásában bár részletesen elemezte az Alkotmánybíróság alkotmányi szinten rögzített hatásköreit és jogállási szabályait, a régi Abtv. rendelkezéseit nem elemezte.
[7] ZAKARIÁS Kinga: Előszó, in: ZAKARIÁS (szerk.): Alkotmánybírósági 11.
[8] Ennek a tudásnak egy része rendszerezetten is rendelkezésre áll, ezek az Alkotmánybíróság főtitkára által szerkesztett és frissített ún. füzetek, amelyek a belső használatra szolgálnak és amelyek az Abtv. és az Ügyrend egyes rendelkezéseihez tartozó teljes ülési állásfoglalásokat, emlékeztetőket is tartalmazzák.