I. Bevezetés
A jelen vizsgálat tárgya az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) előtt ugyanazon kifogásolt jogszabályok vagy bírói döntések (a továbbiakban kifogásolt közhatalmi aktusok) ellen benyújtott panaszok alapján egymást követően vagy egymással párhuzamosan indult jogvédelmi eljárásokban (a továbbiakban: „közös ügyek”) meghozott döntések összehasonlító értékelése. Az összehasonlító értékelést az teszi lehetővé, hogy az AB bizonyos – alapjogvédelmi – hatáskörei átfedésben vannak az EJEB hatásköreivel. Az összehasonlító értékelés időszerűségét igazolja a két bírói fórum előtt zajló „közös ügyek” számának növekedése, valamint az ennek eredményeként megkerülhetetlenné váló bíróságok közötti párbeszéd.
Az összehasonlító vizsgálat elején szükséges előrebocsátanihogy az AB szerepe, funkciója és hatáskörei jóval összetettebbek, mint az EJEB feladatai. Míg ugyanis az EJEB kizárólag – az európai alapjogvédelem közös minimumának garanciáját ígérő – nemzetközi emberi jogi egyezmény (az Emberi Jogok Európai Egyezménye; a továbbiakban: EJEE) kontrollmechanizmusa, addig az AB előtt zajló eljárásokban a felülvizsgálati mércét a nemzeti alkotmány, az Alaptörvény jelenti. Az AB az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, így alapjogvédelmi hatásköre csak egy a többi közjogi feladata között, amelyek során – az összetett hatáskörein keresztül – biztosítja az alkotmány egészének, így többek között a hatalmi ágak elválasztásának, az államszervezet demokratikus működésének, valamint az ország – történeti alkotmányon alapuló – alkotmányos identitásának az Alaptörvény szellemisége szerinti érvényesülését. A vizsgálat eredményeit tehát kizárólag annak fényében lehetséges értelmezni, hogy az AB funkciója és feladatrendszere jóval összetettebb és hatáskörei gyakorlása során – a felülvizsgálati mérce különbözőségéből fakadóan – értelemszerűen több szempontra és követelményre van figyelemmel, mint az EJEB.
A vizsgálat meghatározott szempontok, így a jogvédelmi eljárásokban felhívott alapjogok, a bírói döntések tartalma, a döntéseket közvetlenül megalapozó alapjogi érvelés lényege (ideértve a döntésből kiolvasható alapjog-korlátozási mércét is), valamint a két bírói fórum között, a határozatok indokolásaiból kiolvasható párbeszéd mentén hasonlította össze a több mint ötven érintett döntést. Az összehasonlító értékelés mellékletét képezik az ügyek összehasonlító vizsgálatát tartalmazó táblázatok. A vizsgálat célja, hogy egyfelől az összesített adatok alapján átfogó jelleggel, másfelől pedig a részletes adatok alapján az egyes alapjogok tekintetében külön-külön értékelje az összehasonlítás eredményeit. Emellett a vizsgálat további célja, hogy rögzítse az összehasonlító értékelés tapasztalataiból körvonalazható elsődleges tanulságokat. A vizsgálat az egyes bírói fórumok honlapjain elérhető döntéseket veszi alapul. Függetlenül a döntések meghozatalának időpontjától, a könnyebb követhetőség és az összehasonlíthatóság megkönnyítése érdekében az összehasonlító értékelés, illetve annak mellékletei minden esetben az EJEB döntéseihez viszonyítanak.
Az összehasonlító vizsgálat elsőként az összesített adatok különböző szempontok szerinti rendezéséből fakadó eredményeket, illetve ezekből az eredményekből fakadó következtetéseket veszi szemügyre. Ennek során értékeli azt is, hogy milyen kapcsolat azonosítható a két bírói fórum között, illetve milyen összefüggések lelhetők fel a két intézmény döntései között (I.). Ezek után az összehasonlító értékelés az egyes alapjogok korlátozási szempontjainak összehasonlítása tekintetében fogalmazza meg következtetéseit (II.). Az összehasonlító értékelés eredményeit és tapasztalatait szemléltető valamennyi ábra és diagram saját készítésű. …