„A világmindenség természete az információ.”
(Philip K. Dick)
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Információs Társadalmi Kutatóintézet, az Alkotmánybíróság, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közös konferenciát tartott 2020. február 27-én a mesterséges intelligencia alkalmazásának alapjogokra történő hatásairól. A tudományos műhelyekben e terület slágertémának számít, amely, Koltay András rektor szavai szerint izgalmas, de egyben veszélyeket is magában rejt. A technikai fejlődés mai szintjén a mesterséges intelligencia a jogászok munkáját nagymértékben segíti, de a hagyományos jogalkalmazásban az emberi döntéseket nem válthatja ki. A mesterséges intelligencia számos új viszonyrendszert hozott létre, amelyet a hagyományos jogi dogmatika már nem képes kezelni. Az állam magánszereplők kezébe ad át döntéseket, melyeknél a szólásszabadság vagy egyéb alkotmányos jogok garanciái veszélybe kerülhetnek.
Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke „Hogyan készül az Alkotmánybíróság az MI jelentette kihívásokra?” című előadásában felütésként egy orwelli idézettel közelítette meg a témát: „Ha el akarod képzelni a jövőt, képzelj el egy csizmát, amely örökre egy emberi arcon tapos”. Az új technológiák, a digitális korszak megítélése kettős: egyrészt jelenthetnek fenyegetést alapjogainkra, másrészt elő is tudják segíteni, hogy alapjogaink érvényesítése hatékonyabb legyen. A kihívásokra adekvát alkotmányjogi válaszokat kell adni. Az Alkotmánybíróság elnöke az előadásban két, alkotmánybírósági munkatárs kutatását mutatta be e témakörben.
Az első, Sulyok Tamás által ismertetett kutatás Sándor Lénárdé, aki a digitális korszakban az adatszerzésnek és metaadat tárolásnak magánszférára gyakorolt hatását kutatta Washingtonban, a Federal Judicial Centerben. Az adatszerzés és adattárolás soha nem látott dimenziói nyilvánulnak meg napjainkban: térfigyelő kamerák, pilóta nélküli légi járművek, műholdak, okostelefonok, felhő alapú adattárolás, cellainformációk… Ezek üzleti kiaknázása az emberek pontos megfigyelésére ad lehetőséget. A korábbi paradigmát, mely például a rendészeti adatszerzést jellemezte, a reaktív célirányosság jellemezte: gyanú esetén indulhatott meg a nyomozás keretében az adatszerzés. A modern korban azonban a megelőző adatszerzés lett az új irány, általános adatfelhatalmazással, és új célként az elrettentéssel. A kutatás kitért az USA v. Carpenter ügyre is, mely az amerikai Legfelsőbb Bíróságot a bírói engedély nélküli cellainformációkhoz való hozzáférés jogszerűségének vagy jogszerűtlenségének kérdésével szembesítette. Ezek az adatok, minden korábbitól eltérően, egy „intim ablakot” nyitnak a személy teljes magánéletére, melyet nem lehet alkotmányjogi garanciák nélkül megismerni. …