Absztrakt

Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánítás szabadságának egyes alkotmányossági kérdései kezdettől fogva foglalkoztatták mind a közvéleményt, mind az Alkotmánybíróságot. Különösen igaz ez a hivatalos személyekkel, bírákkal kapcsolatos esetekre. Az Alkotmány idején megszilárdult és kialakult egy állandó gyakorlat ezzel kapcsolatosan, amely az Alaptörvény hatálybalépése után csak tovább erősödött az alapjog szélesedő térnyerésére is tekintettel. Az alapjogok korlátozásának vizsgálata, amennyiben az alapjogok egymással versengenek, alkotmánybírósági szinten sem könnyű feladat. A testület erre tekintettel alakította ki a szükségesség-arányossági tesztet, amely alkalmazásával az alkotmányos kereteket megtartva tud döntést hozni, többek között a véleménynyilvánítás szabadságával összefüggő kérdések esetében is. A rendes bíróságok feladata ugyanakkor az ilyen ügyek alapjogi relevanciájának felismerése, esetről esetre vizsgálva az alapul fekvő problémát, megállapítva a véleménynyilvánítás határát a konkrét esetben. Ezt a feladatot az Alkotmánybíróság az eljárása során nem veheti át, tényeket és bizonyítékokat nem mérlegelhet, állandó gyakorlatára figyelemmel. A tanulmány célja az Alkotmánybíróság több döntésén keresztül a véleménynyilvánítás szabadságának bírói oldalról történő tűrési kötelezettségének vizsgálata.

Kulcsszavak: véleménynyilvánítás, emberi méltóság, közszereplők, hivatalos személyek, alkotmányértelmezés, alapjog korlátozás, bírák véleménynyilvánítása, szükségességi- arányossági teszt

I. Bevezetés

A véleménynyilvánítás határai és annak korlátozási mércéje egyre égetőbb jogi és társadalmi kérdés is egyben. Meddig terjedhet a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása egy közszereplő, egy politikus vagy csupán egy magánszemély esetében. A véleményszabadság gyakorlásának köre fokozatosan tágul,^[2] az Alkotmánybíróság e tekintetben kialakított állandó gyakorlata szolgál iránymutatásként a jogalkotó és a jogalkalmazó számára is. A rohamosan változó és digitalizálódó világban, az internet és a közösségi média térnyerése idején azonban sokszor nehéz eligazodni, hogy mit szabad megengedni, és mi az, amit már nem.

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes írást az Alkotmánybírósági Szemle nyomtatott változatában olvashatja el. Előfizetni a folyóiratra itt tud.

^[1] 70 éves születésnapja alkalmából Lomnici Zoltán alkotmánybíró úrnak, aki a Legfelsőbb Bíróság elnökeként benyújtott indítványával felhívta a figyelmemet a véleményszabadság határainak mindmáig aktuális kérdéseire.

^[2] Koltay András: A véleménynyilvánítás szabadsága in Jakab András – Fekete Balázs (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Alkotmányjog rovat, rovatszerkesztő: Bodnár Eszter, Jakab András) http://ijoten.hu/szocikk/a-velemenynyilvanitas-szabadsaga (2018). [7]