Darák Elnök Úr, Tisztelt Senyei Elnök Úr! Elnök Asszonyok, Elnök Urak, Dékán Asszony, Államtitkár Asszony, Professzor Asszonyok és Urak, Bíró Asszonyok, Bíró Urak! Nagy szeretettel köszöntök mindenkit a Győri Ítélőtábla tizenötödik születésnapján!
Az Alkotmánybíróság nevében ezúton köszöntöm a Győri Ítélőtábla minden bíráját és munkatársát. Nos, ha 2012 előtt lennénk, akkor valószínűleg itt már abba is hagyhatnám a beszédet, mert 2012 előtt az Alkotmánybíróság és az Ítélőtábla között közös kapcsolódási pont nem volt. Valószínűleg ezért sem véletlen, hogy én is – ahogy Senyei Elnök Úr – első ízben állok egy ítélőtábla bírói kara előtt, s nagy tisztelettel köszönöm Széplaki László Elnök Úrnak ezt a meghívást. Örömmel tettem eleget invitálásának már csak azért is, mert azt gondolom, hogy 2012 óta ennek az örömnek megvan a tételes jogi alapja.[2] Van ugyanis egy nagyon fontos közös ügye az Alkotmánybíróságnak és a bírói karnak, és ez a közös ügy nem más, mint az alapjogvédelem.[3] Hogy miért mondom ezt? Azért, mert úgy vélem, hogy az Alaptörvény átrajzolta azt az alapparadigmát, ami a bírói jogértelmezésre vonatkozik. Ez a paradigmaváltás pedig abban áll, hogy a bírói jogértelmezésnek létrejött egy egészen egységes síkja: amíg korábban volt büntetőjogi, polgári jogi, közigazgatási jogi jogértelmezés, addig 2012 óta létezik egy közös jogértelmezési pont, az alkotmányjogi jogértelmezés.[4]
Mi a különbség az alkotmányjog és a többi jogág között? Mondok egy, a biológia területéről vett hasonlatot a mindannyiunk által ismert kakukkmadárról. A kakukk egy olyan madár, amelyik egy másik madár fészkébe rakja le a tojásait, ezért nem is nagyon szeretik az emberek ezt a madarat. Nos, az alkotmányjog egy hasonló módon működő jogág. A szakjogágak fészkébe elhelyezi a mércéit, majd amikor ezek mozgásba jönnek és kikelnek, akkor ráüt a különböző szakjogági mércékre egy picit; csak nem akkorát, mint a kakukk, mert nem hal bele a másik madár fiókája. Ez a történet nem olyan szomorú, mert életben marad a jogág is, és életben marad az alkotmányjog is azzal, hogy bizonyos mércéket próbál az idegen jogági környezetben érvényesíteni. Erről szól az Alaptörvény 28. cikkének az a része, ami az alkotmánykonform jogértelmezést írja elő a bíróságok számára. Ez a norma mindhárom jogágat érinti, s korábban egyáltalán nem létezett hasonló.
Az alkotmánykonform jogértelmezés elsősorban azt jelenti, hogy a bírónak fel kell tárnia az ügy alapjogi érintettségét. Persze csak akkor, ha van ilyen. Átlagosan az ügyek ezred vagy tízezred részében találkozhatunk ilyenekkel, ezt az Alkotmánybíróság által megsemmisített igen csekély számú, évi tíz-húsz körüli jogerős bírói döntés is jól érzékelteti.[5]
[1] Jelen írás azon ünnepi beszédnek az írásbeli, szerkesztett változata, amely 2020. január 24-én, a Győri Ítélőtábla fennállásának tizenötödik évfordulója alkalmából rendezett konferencián hangzott el. Az ünnepélyes, de közvetlen stílus megőrzése érdekében az írásbeli közlés során a szóbeli előadásmódra jellemző fordulatokat meghagytam.
[2] A magyar alkotmányos rendszer változásáról ld. Gergely, DELI – Márton, SULYOK – Tamás, SULYOK: Constitutional law, in Harmathy, Attila (szerk.) Introduction to Hungarian Law (Alphen aan den Rijn: Hollandia: Kluwer Law International 2019) 1–22.
[3] Az Alaptörvénynek megfelelő döntéshozatal a teljes bírósági rendszer feladata. Ld. VISSY Beatrix: A bírói döntések alkotmánybírósági felülvizsgálata mint a politikai hatalom korlátozásának eszköze? In: GÁRDOS-OROSZ Fruzsina – SZENTE Zoltán: Alkotmánybíráskodás 2010–2015 (Budapest: HVG-ORAC Kiadó, 2015) 349–374.
[4] Ld. erről KUKORELLI István: Alkotmánybíráskodás az új Alaptörvény után, In: uő: Magyarországot saját alkotmánya nélkül kormányozni nem lehet. A közjogász almanachja (Budapest – Somorja: Méry Ratio) 223–228.
[5] Kvantitatív elemzésért ld. ZŐDI Zsolt – LŐRINCZ Viktor: Az Alaptörvény és az alkotmánybírósági gyakorlat megjelenése a rendes bíróságok gyakorlatában – 2012–2016 (MTA Law Working Papers 2017/22). Elérhető: http://jog.tk.mta.hu/mtalwp (2020. február 12.); valamint GÁRDOS-OROSZ Fruzsina – LŐRINCZ Viktor – ZŐDI Zsolt: Egy új alkotmányjogi panaszeljárás (Abtv. 27.) jelentőségének mérhetősége a bírósági és az alkotmánybírósági alapjogvédelem rendszerében (MTA Law Working Papers 2017/23.). Elérhető: http://jog.tk.mta.hu/mtalwp (2020. február 12.)