I. Az összehasonlító értékelés egyes alapjogok tekintetében megfogalmazható tapasztalatai

A tanulmány második része az előző lapszámban ismertetett, összesített adatok értékelését követően az egyes alapjogok tekintetében megfogalmazható tapasztalatokat veszi szemügyre a „közös ügyek” közötti eloszlási arány sorrendje szerint haladva.

I.1. Az AB és az EJEB véleménynyilvánítási szabadság alapján indult „közös ügyeinek” tapasztalatai

Az AB és az EJEB „közös ügyeinek” több mint negyedét teszik ki az Alaptörvény IX. cikkében [a korábban hatályos Alkotmány 61. § (1) bekezdésében] és az EJEE 10. cikkében biztosított véleménynyilvánítás szabadsága alapján indult eljárások. Megállapítható, hogy ezen alapjogi csoportban feltárt ügyek jelentős része szoros összefüggést mutat a közéleti szólás és demokratikus hatalomgyakorlás értelmezésével.

Az EJEB, Rekvényi kontra Magyarország ügyben a fegyveres erők hivatásos állományú tagjainak politikai tevékenységét tiltó alkotmányi szabály volt az alkotmányjogi és alapjogi kifogás tárgya. Az AB és az EJEB egyező irányú döntéseikben utasították el, illetve utasították vissza az alapjogi kifogásokat. A döntések érvrendszereit tekintve, míg az időben korábban eljáró AB – érdemi vizsgálat nélkül – hatáskör hiánya miatt döntött így, addig az EJEB – az ország történelmi múltjára is figyelemmel – szükségesnek és arányosnak ítélte az alapjogi korlátozást.^[1]

Az EJEB, Vajnai kontra Magyarország ügyben az ötágú vöröscsillag mint önkényuralmi jelkép viselését büntető szabály volt az alkotmányjogi és alapjogi kifogás tárgya. Az időben korábban eljáró EJEB – az ötágú vöröscsillagot többes jelentésére utalva, és jelenkori politikai mozgalmak szimbólumának is tekintve – a véleménynyilvánítási szabadság aránytalan korlátozásának ítélte a viselés elkövetési célzat nélküli büntetőjogi üldözését.^[2] Az időben később eljáró AB a véleménynyilvánítás kérdésében nem foglalt állást, hanem ehelyett a jogbiztonság követelménye és a jogintézmények kiszámítható működésének elve alapján azt állapította meg, hogy a büntetőjogi törvényi tényállás szövege nem egyértelmű, és bizonytalanságot okoz a jogalkalmazás során.^[3] A két bírói fórum között így ugyan nem volt alapjog-korlátozási mércét vagy szempontokat érintő érdemi párbeszéd, de érdemes rávilágítani arra, hogy a két eljárás között nemcsak a felhívott alapjog eltérősége a lényeges különbség, hanem vizsgálat hatóköre is. Míg ugyanis az EJEB kizárólag az ötágú vöröscsillag viselése körében fogalmazta meg követelményeit, addig az AB a tiltott önkényuralmi jelképek viselése törvényi tényállásának egészét vonta alkotmányjogi értékelés alá.

Az EJEB, Tartalomszolgáltatók és Index kontra Magyarország ügyben az internetes portálok nem moderált kommentekért viselt kártérítési felelőssége volt az alapjogi kifogás tárgya. Az időben korábban eljáró és döntést hozó AB a sajtószabadság arányos korlátozásának ismerte el a kártérítési felelősséget figyelemmel arra is, hogy ellenkező esetben észszerűtlen különbségtételhez vezet a moderált kommentekért megállapított kártérítési felelősséghez képest.^[4] Az időben később eljáró és döntést hozó EJEB ugyanakkor megállapította a sajtószabadság sérelmét arra hivatkozva, hogy a nemzeti bíróságok (elsősorban az alsóbb fokú rendes bíróságok) nem kellő hangsúllyal mérlegelték a sajtószabadságból fakadó – és a demokratikus társadalomban kiemelt szerepet játszó – követelményeket, illetve – a rugalmatlan kártérítés szabály miatt – nem törekedtek egyensúly megteremtésére az ügyben jelen lévő és egymással versengő érdekek között, nevezetese a sajtószabadság, valamint a jó hírnév védelme között.^[5]

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes írást az Alkotmánybírósági Szemle nyomtatott változatában olvashatja el. Előfizetni a folyóiratra itt tud.

^[1] Erről lásd: az Alkotmánybíróság 293/B/1994 (IV. 11). AB végzését, illetve az EJEB, Rekvényi kontra Magyarország, hivatkozási szám: 25390/94., 1999. május 20., 48–50. bekezdéseket.

^[2] Erről lásd: EJEB, Vajnai kontra Magyarország, hivatkozási szám: 33629/06., 2008. július 8., 51–58. bekezdéseket.

^[3] Erről lásd: az Alkotmánybíróság 4/2013 (II. 21.) AB határozatát.

^[4] Erről lásd: az Alkotmánybíróság 19/2014. (V.30.) AB határozatát.

^[5] Erről lásd: Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete és Index.hu Zrt. kontra Magyarország, hivatkozási szám: 22947/13., 87–89. bekezdéseket.