Absztrakt

Jelen írás az Alkotmánybíróság választási eljárással kapcsolatos ügyekben kibontakozó gyakorlatát mutatja be a testület alkotmányjogi panasz eljárásban hozott döntései alapján 2017 és 2021 között. Az alkotmánybírósági gyakorlat bemutatásának aktualitást ad a 2022. április 3-i országgyűlési képviselő-választás. Az Alkotmánybíróság a tárgyalt időszakban az érdemi döntésekben a véleménynyilvánításhoz való jog, a tisztességes eljáráshoz való jog, a választójog, a közhivatal viseléséhez való jog és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelmét vizsgálta. A 2014 és 2017 közötti, korábban vizsgált időszakban 8 érdemi határozat és 101 végzés született, az ezt követő időszakban pedig 21 érdemi határozat és 36 végzés. A korábbi időszakhoz képest tehát két és félszeresére nőtt az érdemi döntések száma, míg a visszautasítással végződő ügyek körülbelül a harmadukra csökkentek. Az alapjogi bíráskodás során az Alaptörvény mellett a választási eljárásról szóló törvény alapelvei, illetve egyes nemzetközi, választásokkal kapcsolatos minimumstandardokat megfogalmazó ajánlások is szerepet kaptak. A választási eljárással kapcsolatos ügyek érdemi számának a jelentős megnövekedésére tekintettel különösen fontos az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatának rögzítése, amely kiindulópontként szolgálhat az újabb ügyekben.

Kulcsszavak: választási eljárás, választási alapelvek alkotmányjogi jelentősége, választójog, véleménynyilvánítás szabadsága választások idején, tisztességes választási eljárás, közhivatal viseléséhez való jog

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes írást az Alkotmánybírósági Szemle nyomtatott változatában olvashatja el. Előfizetni a folyóiratra itt tud.

^[1] A műhelytanulmány a 2017 májusa és 2021 decembere közötti alkotmánybírósági határozatokat vizsgálja, melyeket az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 233. §-a alapján, mint a választási eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz alapján eljáró szervként hozott. A választási ügyek között szerepelnek az Abtv. 27. §-a szerinti, bírói döntés alkotmányosságát vizsgáló, és az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti, a bírói döntésben alkalmazott normával szemben előterjesztett panaszok.