Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Számos legenda, mítosz és olykor előítélet övezi az ügyvédi hivatást.[2] Nem beszélve az ügyvédviccek garmadájáról, a dörzsölt, öltönyös figurákról, az ezeroldalas könyvek fölött gubbasztó, esténként szivarfüstbe burkolódzó karakterekről. Ezeknek a hiedelmeknek egy része talán igaz, de azért az itt lévők – úgy hiszem – ismerik az érem másik oldalát is, a valóságot: az ügyvédi hivatás jelentős része ma már napi 8–10–12 óra monitor előtt ülést és az online elérhető jogtárak professzionális ismeretét, na meg lehetőség szerint a legkiválóbb ügyvédjelöltek megtalálásának művészetét jelenti.
Sok esetben az ügyvédre az ügyfelek és a társadalom mint egyfajta szükséges rosszra tekintenek, de legalábbis mindenképpen egy jelentős költségtételként az adott ügyben. Hányszor halljuk a mindennapokban: „azért nyert, mert jobb ügyvédje volt, vagy volt pénze jó ügyvédre”. Talán még ebben is van igazság, bár remélhetőleg kevesebb, mint az előző hiedelmekben. Az ugyanakkor elvitathatatlan, hogy egy-egy jogvita kimenetelét sokszor az dönti el, hogy melyik fél jogi képviselője a felkészültebb.
Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy mi az ügyvédség valójában: az ügyvéd igazából egy alkotmányos garancia.[3] A jog uralmának, az alapvető és alanyi jogosultságok és sok esetben a jogos érdek érvényre juttatásának alkotmányos garanciája. Magyarország Alaptörvénye nem tartalmaz az ügyvédekre, az ügyvédségre vonatkozó kifejezett rendelkezéseket, tartalmazza azonban a jog uralmának és az alapvető jogok érvényesülésének követelményét. Márpedig az ezekből fakadó közvetlen követelmény egy hatékony eszköztárral rendelkező, szabad ügyvédség működése.
[1] Az ünnepi beszéd elhangzott Budapesten, 2022. november 19-én a XIV. Magyar Ügyvédnapon.
[2] DELACASSE Krisztina: Ügyvédség, in JAKAB András – KÖNCZÖL Miklós – MENYHÁRD Attila – SULYOK Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia. www.ijoten.hu/szocikk/ugyvedseg (2022), [1]–[2]
[3] SULYOK Tamás: Az ügyvédi hivatásrend. In: JAKAB András – GAJDUSCHEK György (szerk.): A magyar jogrendszer állapota (Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet 2016) 503–527.